Sokan nem látnak nagy izgalmat a Formula 1-ben – a versenyautók körbe-körbe száguldása nem túlzottan kelti fel érdeklődésüket. Mások már többet tudnak a versenyek mögött meghúzódó taktikai elemekről is, például hogy időjárástól, pályától függően milyen gumikat tesznek az autóra vagy a futam egyes szakaszaiban melyik stratégiát alkalmazzák a versenyzők. Számukra már jóval nagyobb jelentőséggel bír egy verseny és az ott történő kisebb-nagyobb események. De milyen pszichológiai vonatkozása van a versenynek a pilóták szemszögéből? 

Egy Formula 1-es pilóta teljesítményének alappillére az autója, amit a háttércsapat a folyamatos mérnöki és technológiai fejlesztésekkel igyekszik biztosítani. Ha ez adott, a versenyzőn a sor, hogy kihozza magából és autójából a maximumot. Ennek elérése nem egyszerű, az autóversenyzők rendkívül nagy fiziológiai és pszichológiai megterhelésnek vannak kitéve egy futam alatt. Lássuk, mit jelent ez pontosan.

Keményebb, mint a Tour de France

Az egyik legalapvetőbb fizikai megterhelés, ami a versenyzőt éri a gravitációs erő. A Formula 1-es pilóták esetében a gyorsítási szakaszokban 1 G, míg fékezésnél vagy kanyarokban akár

5 G erő, vagyis testsúlyuk ötszöröse is hathat rájuk.

Segíthet felmérni ennek valódi mértékét, ha tudjuk, hogy egy utcai autósnak már 0,3 G esetén is csökkent a cselekvőképessége.

Ugyancsak veszélyeztető faktor, hogy a szervezetnek folyamatosan dolgoznia kell a túlhevülés elkerülésén és a test folyamatos hűtésén. Ez az egyik legnagyobb kihívás lehet a versenyzők számára, hiszen nemcsak ők maguk, de autójuk is folyamatosan hőt termel, ami akadályozza ezt a folyamatot. A túl magas hőmérséklet a kognitív működésre is befolyással lehet: csökkentheti a reakcióidőt, ami súlyos következményekkel járhat.

A túlhevülés veszélyére a szervezet izzadással válaszol – ez egy eszköz arra, hogy megelőzze azt. Egy átlagos Forma 1-es versenyző testsúlyának 5 százalékát, körülbelül 3-4 liter folyadékot veszít egy futam alatt. A pilóták folyadékbevitelét általában fél literre korlátozzák, ami ahhoz vezet, hogy a futam végére nagymértékű dehidratáltsággal küzdenek – erőteljesebbel, mint azok a kerékpározók, akik túl vannak a Tour de France 200 km-es hegyi szakaszán.

pexels-photo-12795
A túl magas hőmérséklet a kognitív működésre is befolyással lehet: csökkentheti a reakcióidőt, ami súlyos következményekkel járhat.

A sok taktikai elem mellett kiemelten fontos, hogy a versenyzők mentálisan is felkészültek legyenek. De milyen pszichológiai tényezők vezethetik sikerre a pilótákat?

A sikeres versenyzők először is kellően asszertívak, már-már agresszívak: nyomást helyeznek ellenfelükre, a nem létező helyeket is keresik az előzésre, sőt erre inkább ők maguk teremtenek lehetőséget. Sokkal inkább támadják az előttük lévőt, minthogy árnyékként követik őket és várnak egy esetlegesen kialakuló résre.

Az agresszió azonban nyugalommal is társul,

ami lehetővé teszi, hogy a kialakul vagy megteremtett helyeket kihasználják és előrébb lépjenek.

A siker eléréséhez szükség van emellett egy olyan kiterjedt figyelemre, ami egyrészt a környezet viselkedésére, alakulására irányul – annak érdekében, hogy a többi versenyző szándékát megfejtse –, másrészt pedig ami saját reakcióik, érzelmeik és gondolataik monitorozását szolgálja. Mindezek azonban olyan rövid idő alatt történnek, hogy elengedhetetlen a gyors döntéshozás készsége, az erős koncentráció és a lehető legnagyobb tudatosság kialakítása is.

Egy Forma 1-es futamon kimondottan nehéz fejben végig a versenyben maradni, éppen ezért nagyon fontos a versenyzők számára a megfelelő mentális erő kialakítása. Ahogy Sir Jackie Stewart háromszoros Forma 1-es világbajnok mondta egy interjújában: „The mind is everything” (szabad fordításban: „Fejben dől el).

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s