Amit a hipnózisról tudnod kell – okkultizmus vagy tudomány?

Egy zsebóra jobbra-balra kileng, valaki meredten nézve követi a mozgását, közben egyre jobban belesüpped a székébe, lecsukódnak a szemei, majd monoton hangon válaszol a hozzá intézett kérdésekre. Szinte mind találkoztunk már a hipnózis ehhez hasonló ábrázolásával filmekben vagy sorozatokban. Talán részben ennek tudható be, hogy még ma is sokaknak valamiféle varázslatszerű eljárás jut az eszébe, ami során a hipnotizált személy elveszíti az irányítást önmaga felett és kiszolgáltatja magát a hipnotizőrnek. Valóságos jelenség a hipnózis? Kinek segíthet? Hogyan alkalmazza a modern pszichológia?

A hipnózis kultúrtörténeti gyökerei a törzsi rítusokig és a sámánok tevékenységéig nyúlik vissza. Bár az emberiség évezredek óta alkalmaz hipnózisszerű gyógyító módszereket, sok idő kellett hozzá, hogy a hipnózist a kutatók kiszabadítsák a hozzá kapcsolódó tévhitek és félreértések gyűrűjéből. A módszertanilag megalapozott hipnotikus szuggesztiókat egyre nagyobb sikerrel alkalmazzák a gyógyító munkában. Mára a hipnózis a pszichológia szerves részét képezi, segítségével a képzett szakemberek képesek olyan kognitív folyamatokat módosítani, mint a fájdalomérzékelés és a memória.

Kire hat a hipnózis?

Egy jelenség megfelelő tanulmányozásának elengedhetetlen feltétele, hogy mérhető legyen. Éppen ezért számít a hipnózis kutatása szempontjából mérföldkőnek az 1950-es Stanford Hipnábilitási Skálák kialakítása. Ezek segítségével meghatározható, hogy az alany milyen mértékben fogékony a hipnózisra, azaz mennyire hipnábilis. Ugyanis

a hipnotizálhatóság képessége nem mindenkire jellemző,

de egyénen belül a felnőttkor folyamán viszonylag állandó képet mutat. A skálák különböző szuggesztív aktivitásokon keresztül mérik a hipnotizálhatóság mértékét. Ha a személy minden szuggesztiót teljesít, maximum tizenkét pontot érhet el. A nulla pont azt jelenti, hogy az alany egyáltalán nem hipnábilis. A legtöbb ember a kettő között helyezkedik el átlagosan öt-hét ponttal, és a populáció kilencvenöt százaléka legalább egy pontot elér. A közhiedelemmel ellentétben nem csak az akaratgyenge, könnyen alárendelődő személyek hipnotizálhatóak. Számos tanulmány kimutatta, hogy a jelenség nem függ össze olyan személyiségjellemzőkkel, mint a sérülékenység, a pszichopatológia, az élénk képzelet és a társas engedelmesség. Sokkal inkább az olvasásba, zenehallgatásba vagy álmodozásba való belemerülés képességével mutat együttjárást.

Mi a hipnózis és mi nem?

A hipnózis egy módosult tudatállapot, amit a hipnózisindukció vált ki, és ami során a személy észlelése, viselkedése és gondolkodása – a hipnotizőr szuggesztiójára adott válaszként – megváltozik. Tulajdonképpen módszerként vagy technikaként fogható fel, aminek segítségével a személy figyelme beszűkül a hipnoterapeuta szavaira és saját élményeire. Ez azonban nem teljesen egyedülálló élmény, módosult tudatállapotot mindenki átél a hétköznapokban is. A kézenfekvő álom és meditáció mellett váratlan helyzetek vagy nagy fájdalmak, de akár egy koncertélmény is kiválthatja a jelenséget. Közös jellemzőik, hogy ilyenkor

a tudatunk beszűkül, másképpen észleljük a körülöttünk lévő világot,

valamint fokozottan hatnak ránk a szuggesztiók. Hipnózisban az ember nem passzív parancskövetőként működik, hanem éppen ellenkezőleg. Aktív problémamegoldóként, aki saját erkölcsi normái szerint cselekszik, miközben tökéletesen fogékony marad a terapeuta elvárásaira. Mivel az élmény hallucináció jellegű lehet, gyakori szkeptikus érv, hogy a hipnózis pusztán az alany túlságosan élénk fantáziáján alapul. PET (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálatokban azonban kimutatták, hogy az agy más-más területei aktiválódnak képzeleti élmény és valódi hallucinációs élmény alatt hipnózishelyeztben.

Mire jó a hipnózis?

A hipnózist, szuggesztív hatása miatt, sikerrel alkalmazzák az egészségügy számos területén. A hagyományos orvosi ellátással együttműködve rendkívül hasznos tud lenni például krónikus fájdalom és szorongásos zavarok esetén. A gyorsabb és szövődménymentes gyógyulás serkentése érdekében

remek kiegészítő terápiaként szolgál,

valamint a műtéti fájdalom csökkentésében is segíthet. Az orvoslás szempontjából leghatékonyabb tulajdonsága tehát a fájdalomcsillapító hatása, ami akár a morfin hatásával megegyező is lehet. A testi fájdalmak mellett a lelki problémák enyhítésére is alkalmas. Egy tizennyolc különböző tanulmány eredményeit összefoglaló metaanalízis alapján azok a személyek, akik az alapterápia mellett hipnóziskezelésben is részesültek nagyobb javulást mutattak, mint a kizárólag pszichoterápiát igénybe vevő csoport. Ugyanakkor egyetlen betegség esetén sem ajánlott önálló terápiás módszerként. Orvosi és pszichológiai problémákkal először szakemberhez érdemes fordulni, aki később eldöntheti, hogy a hipnózis beépíthető-e a probléma kezelésébe, és ha igen, hogyan.