Az idei év is eseménydús lesz sport tekintetében. Idén ugyanis négy olimpiai sportágban is rendez világbajnokságot Magyarország. Vívás, kajak-kenu, öttusa és asztalitenisz. Utóbbi áprilisban kerül megrendezésre. Bizony, 58 év után, 2019-ben Budapest tartja az asztalitenisz-világbajnokságot. Ez nagy izgalomra és büszkeségre ad okot, hisz a sportági világbajnokságok között nézettséget tekintve a hatodik helyen áll. Élőben és tévében is izgalmas lesz nyomon követni, hisz magyaroknak is tudunk szurkolni szép számmal.

Ilyenkor a sport népszerűsége még inkább csak nő, mi magunk is kíváncsibbak leszünk, kiváltképp, ha országunkban zajlik egy ilyen színvonalas esemény. Ilyenkor nagyobb a kedv, hogy mi magunk is ütőt fogjunk. Még van vissza pár hét, nem vagyunk elkésve, hogy szakmai szemmel tanulmányozzuk majd a mérkőzéseket. Íme, egy rövid gyorstalpaló, hogy mind asztalitenisz alapokból, mind sportpszichológiai szempontból mire figyeljünk, ha a meccseket nézzük. Ezek a tippek akkor is hasznosak, ha „csak” a barátokkal közösen szervezett házi bajnokságot akarjuk megnyerni.

Induljunk csak az alapoktól: pingpong vagy asztalitenisz?

Ezek bizony nem szinonimák. A Ping Pong volt az őse az asztalitenisznek. Az első ütőket nem borította szivacs, csupán fából készültek. Ez után készültek el az első olyan „szoft” ütők, amik már más borításúak voltak. Ezekkel az ütőkkel jobban lehet „technikázni”, tehát jobban lehet pörgetni, nyesni a labdát. A fából készült rokon ezért sokkal merevebb, kopogósabb, ezáltal olcsóbb is, így inkább az maradt meg a hobbi játékosoknak. Az már csak plusz adalék, hogy egy asztalitenisz meccs 11 pontig megy, míg egy pingpongmeccs 15 pontig.

Ha már túl vagyunk azon, hogy melyik ütőt is fogjuk épp a kezünkbe, elkezdhetünk gyakorolni.

Tegyük fel, eltelt pár hét, hónap (esetleg év), és a játék iránti fellángolásunk nem csillapodott. Úgy, ahogy a profi játékosoknál sem, ekkor már nem a technika a kérdés, hanem az, hogyan leszünk még jobbak? Itt bizony már más is közre játszik, nem csak egy tökéletesen kivitelezett tenyeres vagy fonák.

Farkas törvények vannak az asztalnál is

Gyakorlással, stratégai eszköztárunk bővítésével, ellenfelünk ismeretével nőhet tudásunk. Minél inkább ismerjük saját magunk erősségeit és gyengeségeit, annál jobban fogunk teljesíteni ütésről ütésre.

A fejlődéshez a pozitív hozzáállás elengedhetetlen. Ebbe beletartozik a szorgalom, alázat és fegyelem. Ezt személyiségünkbe bele kell építenünk és életünk összes területére kiterjed. Az asztalitenisz esetén kétféle, támadó és védekező játékstílust különböztetünk meg. Ha a támadás nagyobb kockázattal jár, agresszívebben viselkedünk, célunk, hogy minél hamarabb pontot szerezzünk. Van, aki arra törekszik, hogy felgyorsítsa a játékot, pörgeti a labdát, arra vár, hogy ellenfele már ne tudja jól fogadni a labdát. A másik véglet, amikor inkább védekezünk és ellenfelünk hibáit kihasználva szerezzünk pontot.

Ezen stratégiák nagymértékben függnek attól, milyen személyiségű maga a játékos, hisz

mindenki hozott anyagból dolgozik,

így a versenyzők is. Azon sportolók, akik már magasabb szinten űzik az asztaliteniszt, versengőbbek, így inkább a támadó stílus jellemzik őket. Kutatások is alátámasztják, hogy magasabb önbizalommal bírnak és többet mernek kockáztatni is. Persze a technika sem utolsó, hisz a rengeteg edzés segít különféle stratégiákat is kialakítani, fejleszteni, ami által magabiztosabban viselkednek, bátrabban lépnek bele a támadó stílusba.

A kellő magabiztosság mindent visz?

Persze mindenki izgul, a bajnokok is, ez természetes. Egészséges mértékben hasznunkra válik, hisz jobban teljesítünk, nő a figyelem és a teljesítmény. Ugyanakkor, kutatások szerint a nők magasabb mértékbe élnek át szorongást, aggodalmat, mint férfi társaik, és ez a profi asztaliteniszezőknél sincsen másképp. A hobbi meccsek során érdemes megfigyelnünk, kivel kerülünk szembe, hisz ellenfelünk szorongása a mi hasznunkra válhat. A szorongás, aggodalom nagyobb energiát vesz el, csökken a figyelem és a koncentráció, hamarabb kimerülünk benne. Így mi magunk se aggódjunk túlságosan, ha valami nem sikerült egy szervánál. Relaxáljunk, kontrolláljuk érzelmeinket, hisz a következő szerva jobb jövőt is tartogathat.

Kutatások alátámasztják, hogy a magabiztosság lehet a támadó stílus központi eleme, és úgy tűnik, ez a stílus hatékonyabb, mint a többi. Magabiztosságunk és lelkesedésünk időnként elvész, máskor pedig határtalan. Az élet tele van „fent és lenttel”, nincs is ezzel semmi baj. Ilyenkor a versenyszellemünk is pihenőre megy. Ha fejlődni szeretnénk, meg kell tanulnunk ezeket az időszakokat felismerni és helyén kezelni. A VB alatt valószínűleg ez nem fenyeget bennünket, hisz a

csapból is pingponglabdák fognak folyni.

De ha ez az időszak lecseng, akkor is meg kell találnunk, mi az, ami újra lendületbe hoz, hisz olyankor nem úgy jönnek az ütések, mint ahogy mi szeretnénk. Ilyen esetekre (is) kell egy példakép, egy kedvenc videó, egy kedvenc meccs, ami felidézheti bennünk, hogy mi is bajnoknak készülünk.