A Magyar Edzők Társasága gyakorta megnyitja kapuit az érdeklődők számára, a sporttal kapcsolatos aktuális kérdések bemutatására és megvitatására. Napjainkban egyre inkább egyértelművé válik, hogy a sportban eltöltött múlt helyett más kompetenciák azok, amelyek segítik az edzői hatékonyságot. Az aktuális konferencia azt célozta bemutatni, hogy az edző mint vezető szerepet milyen tényezők befolyásolják. Tudósításunk.
A konferenciát Sz. Nagy Tamás előadása nyitotta. A Nemzeti Sport korábbi főszerkesztő-helyettese és az online felület felelős szerkesztője, jelenleg a Neofutball szervezetnél dolgozik coachként, ahol újfajta szemléletmódban oktatnak fiatal labdarúgókat. Előadásának központi fogalma a mindset, azaz a szemléletmód volt. Szerinte a szemléletmód egy erős, de megváltoztatható hiedelemkészlet, amely meghatározza döntéseinket, cselekvéseinket. A mindset egyik típusa a rögzült, amely szerint a tulajdonságok nem megváltoztathatóak, ennek eredménye a helyzetekre adott önigazolás, amely egyfajta védekezési mechanizmus. Ez a fajta hozzáállás az előadó szerint egy negatív spirált is beindíthat, amiből nagyon nehéz szabadulni. Míg a másik, a fejlődési szemléletmód az önfejlesztés lehetőségét hordozza magában.
Edzői szempontból azért veszélyes a rögzült mindset, mert az edző úgy gondolhatja, hogy mindenki adott képességgel bír. Ezáltal a tehetségesebbnek tűnő gyerekkel kiemelten foglalkozik, míg a kevésbé tehetséges, mégis szorgalmas gyerek kevesebb figyelmet kap.
A fejlődési szemléletű edző mindenkivel ugyanannyit foglalkozik, mert tudja, hogy a képességek változtathatóak.
A mindset fogalom tisztázása után azt mutatta be, hogy edzőként hogyan lehet alakítani a sportolók szemléletmódját.
- Példamutatás. Az edző viselkedése mintát jelent a sportoló számára, ami később normává válik. Például ezért nem mindegy, hogy az edző hogyan gazdálkodik az idővel. Egy mindig késő edző tanítványaitól nehéz elvárni, hogy pontosan érkezzenek. Vagy egy alkoholizáló edző sportolóitól, hogy a versenyek előtt ne bulizzanak.
- Tettek. Az üres ígéreteknek nincs helye a sportban sem, az edzőnek végre is kell hajtania, amit megígért. Például ha büntetéssel fenyegeti a játékost a rossz teljesítmény vagy nem megfelelő magatartás miatt és ez nem lép életbe többszöri eset után sem, akkor a későbbiekben a szavaknak nem lesz súlya. Ekkorra már a tetteknek is kevésbé.
- Partnerség a tekintélyelvűség helyett. Ebben óriási szerepe van a metakommunikációnak. Szinte észrevehetetlenül tehet az edző lépéseket ennek kialakítása végett, például ha leül a játékos(ok) közé vagy mellé edzésen és úgy magyarázza el, hogy mit kér.
- Kíváncsiság. Az edző legyen nyitott és keresse az újdonságot. Ez segíti a megfelelő és korszerű módszerek alkalmazását.
- Perspektíva. Az edző legyen képes nézőpontot váltani, belehelyezkedni a másik szemszögébe és megérteni azt. Ebben nagy szerepe lehet az érzelmi intelligenciának.
- Empátia. Engedni kell, hogy a sportolónak legyen rossz napja, periódusa. Ekkor támogatni kell őt, akár pihenő engedélyezésével. Dárdai Pál szerint „a legjobb edző az, aki a legjobb ember".
- Visszajelzések. A sportolóknak óriási igényük van erre. Azonban a tartalom mellett az érzelmi oldalra is érdemes odafigyelni, amikor az edző visszajelzést ad a sportoló számára.
- Türelem. Idő kell ahhoz, hogy a tökéletesség, a tehetség kiformálódjon. Azonban érdemes időt szánni erre.
- Jókedv. A profizmus nem egyenlő az érzelmek félretételével. Bármilyen korú és sportágú atléta számára fontos, hogy élvezze, amit csinál.
Sz. Nagy néhány intelemmel zárta prezentációját. Véleménye szerint hagyni kell a gyerekeket hibázni, ezzel hagyva a sportolót a tanulási zónában, így nem jelenik meg a teljesítmény zónában uralkodó stressz, illetve szorongás. Emellett úgy gondolja, hogy az erőfeszítést érdemes dicsérni a tehetséggel szemben. Amit teremtenie kell az edzőnek, az egy támogató, jókedvű légkör, amely a későbbiekben teljesítményhez vezet. Illetve támogatni kell az önkifejezést, hogy mindenki az lehessen, aki igazából szeretne lenni.
A vezetői nem
Kovács Krisztina sportpszichológus arról értekezett előadásában, hogy melyik nem képviselői válhatnak jobb vezetővé a sportban. Elsőként bemutatta azt a rengeteg sztereotípiát, amely negatív és pozitív irányból egyaránt övezi a férfi és női vezetőket. Azonban ezek tudománytalansága miatt inkább kutatásokra támaszkodva mutatta be a kérdést. Kiemelte, hogy a sportban nem feltétlenül beszélhetünk autokratikus, demokratikus vagy épp szabadjára engedő vezetési stílusról. Ugyanis az edző aktuális viselkedését befolyásolják a helyzeti tényezők, a tagok és a vezető jellemzői, az elvárt és a kívánt magatartás, amelyhez a teljesítmény és az elégedettség szolgál visszajelzésként.
A kutatási eredmények szisztematikus áttekintése révén Kovács kiemelte, hogy mindegy, milyen nemű az edző. Az edző sikeressége sem függ a sportoló nemétől. Azonban egyes kutatások szerint a nem befolyásolja a sportoló elvárásait. Horn (2002) szerint a férfiak inkább az autoriter, a nők pedig inkább a demokratikus vezetést kedvelik. Ugyanakkor mindkét nem számára kifejezetten fontos a sok visszajelzés, a magas intenzitású és utasításokban gazdag edzés. Kovács bemutatta azt is, hogy ugyanerre a kérdéskörre érkeztek cáfoló tanulmányok is. Egyes tanulmányok szerint ez csak rekreációs szinten van így, más kutatás pedig azt állította, hogy nincs eltérés a különböző nemű sportolók edzőre vonatkozó elvárásaival kapcsolatban. Összességében az állapítható meg, hogy
a sportoló akkor elégedett, ha az edző eredményes.
Ezt az alábbi ábrán látható tényezők befolyásolják. Ebben sem találunk utalást nemi karakterisztikára.
A megfelelő edző-sportoló kapcsolatnak van érzelmi, gondolati és cselekvési vonala, amelyet ugyancsak nem befolyásol az érintettek neme. Előadása végén Kovács a téthelyzetben való hatékony kommunikáció elemeit mutatta be. Erre körülbelül 5 másodperce van az edzőnek, így fontos lehet ezeket előre eltervezni és gondosan átgondolni, hogy az információ pozitív megerősítésként szolgáljon. Ennek sikeressége sem függ attól, hogy férfi vagy női edző kommunikál-e a sportolóval.
Az előadó a taps után érkező kérdések révén pontosításként és összefoglalásként azzal zárt, hogy sportpszichológia álláspontja szerint
az eredményesség szempontjából mindegy az edző neme.
Bárki lehet jó vezető
Ezzel a kijelentéssel tudnánk összefoglalni Budainé dr. Csepela Yvette előadását. Kiemelte, hogy vannak tulajdonságok,amelyek megkönnyíthetik a vezetővé válást, mint az intelligencia, a kezdeményezőképesség, az önbizalom vagy a helikopter szemlélet (a helyzet fölé való emelkedés, az összefüggések átfogó megértése, a részletek tanulmányozása miatti leereszkedés képessége). Azonban ugyanolyan erejűnek tarja a vezetővé válás folyamatában a helyzetekhez való alkalmazkodó képességet, mint a személyiséget. Ezért is emelte ki az előadó, hogy
egyes tulajdonságok hiánya kompenzálható mással vagy tanulás és gyakorlás révén pótolható.
Tehát mindenki lehet sikeres vezető, ha elkötelezi magát munkája mellett és következetesen ügyel viselkedésére.
A vezetési stílusok tekintetében dr. Csepela is kiemelte, hogy helyzetfüggő melyik vezetési stílus eredményes, így az edzők számára kifejezetten fontos a rugalmasság. Az előadó véleménye szerint a jó edző az, aki nem csak az edzésmunkát segíti, hanem a sporton kívül is támogatja más dolgok kipróbálásában.
A Magyar Edzők Társasága jó szokásához híven most is megosztotta a konferencia anyagokat, amelyek itt érhetőek el, a teljes konferencia felvétele pedig ezen a linken. A konferencián előadott még Bartha Éva Judit.
