A másik szándékait, érzelmeit és vágyait nemcsak azáltal érthetjük meg, hogy azokat kommunikálja velünk, hanem intuitív módon is felismerhetjük és értelmezhetjük azokat. Ezt a folyamatot az emberi idegrendszerben is megtalálható tükörneuron-rendszer biztosítja és dekódolja. Hogyan jelenik meg az empátia idegrendszeri szinten? Milyen folyamatok mentén következtetünk egy másik személy állapotaira? Az empátia pusztán utánzás lenne? Cikkünkből kiderül!

Az empátia az a kognitív és affektív kapacitásunk, amely magába foglalja a másik gondolkodásának, nézőpontjának és érzéseinek felismerését, átvételét, értelmezését és tudatosítását. Az empátiás törődés során az emberek felismerik az érzelmi tapasztalatokat másokban, osztoznak egymás érzéseiben és motiváltak arra, hogy mások szenvedését enyhítsék a segítő viselkedés rendszeres megjelenésével.

Freud szerint az „Einfühlung”, azaz a beleérzés mások megértésének intuitív módja. Ez jelenti egyfelől a másik fél megértését kognitív és affektív értelemben, a másik személy állapotának leképezését és azok saját élményeinkkel való összevetését. Ez a fajta intuitív megérzés a partnerünk érzelmi és viselkedéses megnyilvánulásainak tudatosságot nélkülöző neurális leképezése mentén, az idegrendszer közvetítése által történik.

A másik személy viselkedésének megfigyelése aktiválja a nem tudatosan működő tükörneuron-rendszert.

Mindezt Goldman (2006) a szimulációs elmélettel magyarázta. Eszerint tükrözés segítségével az interakcióban lévő partnerek közelebb kerülnek egymás szubjektív érzéséhez, mivel prereflektíven hozzáférnek a másik állapotaihoz. Ez azáltal valósul meg, hogy az ember képes beleélni magát a megfigyelt másik helyzetébe, majd a saját motoros és affektív programjait felhasználva szimulálja a másik mozgását. A folyamat idegtudományi hátterében a tükörneuron-rendszer működése áll.

A tükörneuronok szerepe az empátiában

A tükörneuronok a másik megfigyelt viselkedésének leképezésére képes idegsejtek. Segítségükkel kialakulhat bennünk egy olyan érzés, mintha egy adott eseménynek vagy cselekvésnek szerves részei lennénk. Képzeljük csak el, ahogy a magasban figyelünk egy kötéltáncost! Legtöbben elkezdjük érezni a feszültséget, esetleg tériszonyt, amit a kötéltáncos puszta látványa kivált belőlünk. A tükörneuronok a cselekvés és az észlelés közötti koordinációban játszanak fontos szerepet. Továbbá olyan magasabb szintű mentális és társas megismerési funkciókban, mint az empátiás képesség, így az érzelmek és mentális állapotok megértése, valamint a nyelvi és kommunikációs képességek. Fontos kiemelni, hogy a tükörneuronok a szándékos és célvezérelt viselkedésre érzékenyek, és  erre mutatnak aktivációt. Tehát a segítségükkel értjük meg a másik fél céljait és szándékait. A tükörneuronok működésüket tekintve

leképezik a másik érzelemkifejezését és viselkedését.

Majd mindezt az ember limbikus rendszere segítségével a személyre jellemző bizonyos érzelemként értelmezik. Végül pedig a látott és szimulált élmény integrálódik, leképeződik a személyben.

A szimuláció közvetlen megnyilvánulásának bizonyítékai

A fájdalomra adott empátiás reakciót többen is a tükörneuronok automatikus és nem tudatos aktivációjának tulajdonítják (Decety és Lamm, 2006; Iacoboni, 2008; Singer és Leiberg, 2009). Egy kutatásban azt találták, hogy magasabb együttérzést tanúsító személyek tükörneuron-rendszere és az érzelmekért felelős agyterülete egyaránt erősebb agyi aktivitást mutatott fájdalom vagy bizonyos érzelmek megfigyelésekor. Ezek alapján mások empátiás megértése a saját és a másik szubjektív világának

közös idegrendszeri reprezentációján alapszik.

Ilyenkor a megfigyelt partner érzelmeinek automatikus tükrözése közvetlen prereflektív hozzáférést biztosít a másik szubjektív világához. De fontos kiemelni, hogy a tükrözés nem egyenlő a másik mozdulatainak közvetlen megismétlésével! Nem automatikus utánzásról van szó, hanem ráhangolódásról, a másik viselkedésére adott kongruens válasz előkészítéséről.

Miért hasznos a tükörrendszer a pszichológusok számára?

Az empátia, a beleérzés, a tükörneuron-rendszer és a terápiák során megjelenő áttétel és viszontáttétel kapcsolata egyelőre spekulatívnak mondható. Ám a feltételezés szerint

az indulatáttétel a tükörneuron-rendszer működésével magyarázható.

Ugyanis abból kiindulva, hogy a saját és a másik fél viselkedésének együttes megfigyelése mindkét személyben ugyanazon neurális hálózatokat aktiválja, arra következtethetünk, hogy az átélt érzelmeik is nagyon hasonlóak lesznek. Terapeutaként azonban mindig figyelni kell, hogy a megfigyelt személy állapota ne keveredjen össze a saját szubjektív valóságunkkal!

•••

Felhasznált szakirodalom Lábadi, B. (2011). A megérzett Másik.