Véget ért a futballszezon lényegi része. Nincsenek „besztlíg” meccsek, a spanyol óriások játékosai a tengerparton hesszelgetnek, a válogatott meccsek fordulói is lezajlottak, a Konföderációs Kupa nem nyújt igazi futballélményt, sőt a környék megyei rangadóit sem tudjuk már látogatni. Mit tegyen ilyenkor a foci szerelmese? Emlékezetes meccseket nézzen az elmúlt szezonokból vagy akar a 90-es évekből? Összefoglalók nézésével töltse az időt, ahol újra láthatja a legszebb jeleneteket? Van egy jobb ötletünk: Puskas Hungary!
Te tudtad Puskásról, hogy imádta…
a lilahagymát, a bárpultnak támaszkodva sztorizás közben elfogyasztani italát, a családját, a győzelmet, a közönséget, de úgy igazából egészében az életet? Persze rengeteg mást is, de hagyunk némi teret a fantáziának, illetve meglepetéseket a filmnek.
Miért most írunk egy 2009-ben megjelent filmről?
Egyrészt a magyar labdarúgó válogatott szereplése miatt. A legutóbbi négy meccsünkön még csak gólt sem lőttünk, az EB hősei már vagy nem válogatottak vagy éppen közutálat elszenvedői. A Dzsuzsák Balázs vezetette válogatott ugyanúgy megjárta a mennyet és a poklot, mint Puskás Ferenc és az aranycsapat. Az 1952-es Helsinki olimpiai aranyérem után akkora ünneplés volt a körúton, mint tavaly júniusban az összes meccsünk után. Dzsudzsákéknak az andorrai középosztály legjobb labdarúgói, míg Puskáséknak az ’54-es VB döntőjében a bedoppingolt nyugat-németek ellen elszenvedett vereség után kellett bujkálniuk a szurkolók haragja elől. Bár tény, hogy erős túlzás a kettőt összehasonlítani.
Másrészt pedig azért, mert több országban és hazai, külföldieket is vonzó rendezvényeken tapasztaltuk már, hogy amint más országok szülöttjei megtudják a nemzetiségünket, rögtön teli torokból ordítják, hogy „Puszkásssz!!!!”.
Miért pont egy pszichológiai szaklap hasábjain foglalkozunk ezzel a filmmel?
Jogos kérdés, talán inkább egy anatómiai újságnak kéne, ugyanis kevés ember élt a Földön, akinek ekkora szíve volt. Világszerte ismerik Puskást,
ahol járt, szerették,
és örök emlékeket hagyott egy-egy ember, de az ott élő társadalom, sőt talán az egész kultúra számára.
Pszichológiai szempontból kiemelhetnénk szenvedélyit, az egészséges életmódhoz való attitűdjét, vagy épp már-már túlzottnak mondható empátiáját az emberek felé, illetve édesapjával való ambivalens kapcsolatát is. Azonban inkább mindenki döntse el maga a film megnézése által, hogyan értékeli ezeket Puskás életében. Véleményünk az, hogy ezek tették igazán emberivé és szerethetővé az ő figuráját. Ezek által mutatkozott meg igazán, hogy ugyanolyan problémákkal kell megküzdenie, mint sokaknak akkoriban.
Egyébként a filmben, egy volt Panathinaikos játékosának gyermeke érdekes képet fest fel Puskás személyiségéről. Ő azt mondja, hogy a görög emberek azért imádták annyira, mert egyszerre testesítette meg a görögök két fő személyiségét: Odisszeuszt, a világutazót, és Zorbát, aki szereti az életet.
Kinek ajánljuk?
Annak, aki magyar, szereti a focit, vagy nem tudja ki Puskás. Aki szereti a történelmet, a megható élettörténeteket, a dokumentumfilmeket. Bár egyszerűbb úgy fogalmazni, hogy mindenkinek.
Külön érdekesség lehet a Ronaldo és Messi szimpatizánsok számára a film azon jelenetei, amikor Pelé fogalmazza meg gondolatait Puskásról. Csodálattal és áhítattal beszél kortársáról, aki hasonlóan jó volt, mint ő. Nem pedig rideg tisztelettel, amiből csak azt hallja ki az ember, hogy legszívesebben melegebb éghajlatra küldené a másikat, mint érződik az korunk két legjobbjánál. Pelé emellett azt is megjegyzi, ha Puskás most lenne fiatal labdarúgó és használhatná a jelen kor sportvívmányait, akkor ő lenne
a világ legjobb futballistája, még a Holdon is.
Miért nézd meg?
Mert rengeteg érzelmet hoz elő az emberből. A végig fennmaradó büszkeség mellett folyamatosan volt még valami. Sokszor elég humoros keretek között. Az egyik kedvenc jelenetünkben Puskás a maga lazaságával, kacagva eleveníti fel, hogy a legendás 6-3 után 7-1-re is megverték az angolokat, csak erről már senki nem beszél, pedig akkor akár 10-12-őt is rúghattak volna, csak inkább elszórakozták a meccset.
De történelem órára is remek lehetőség, hogy a nyers tananyag helyett egy ismert ember példáján keresztül lássák a diákok, milyen hatásköre volt az ’56-os szabadságharc és forradalom során egy válogatott labdarúgónak, vagy épp mennyire volt csábító hazatérni a legvidámabb barakkba.
Nem csak a futball vagy Magyarország történelméhez adott egy üde színfoltot, de az embereknek is, akikkel találkozott. Olyan is volt, hogy idegen embereknek az utcán pénzt adott némi beszélgetés után. Nehéz megfogalmazni egy összetett konklúziót a filmről vagy Puskás Öcsiről. Olyan életet élt, amit a mai világban elképzelhetetlen felfogni.
De lehet, annyi is elég, hogy halála után
többen a futballtörténet legnagyobb alakjának hívják.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
