A higgadt érzelmek nagyon fontos szerepet játszanak egy férfi életében. A legtöbb kultúra azt tanítja, hogy a férfiaknak nem szabad komolyabb érzelmi kitöréseket produkálniuk, hiszen ez távol áll az igazi férfiasságtól. Az impulzív férfias ösztönök kordában tartásához elengedhetetlen az érzelmek elfedése, mely csak a szocializációval sajátítható el. Ennek a gyakorlatnak azonban számos negatív hatása ismert az egyénre nézve.

Hosszú ideje az erős, csöndes férfiak jelentik az igazi férfiasságot: gondoljunk csak a Clint Eastwood, James Bond vagy John Wayne karakterekre. A szívósság és a higgadtság erős érzelmi kontrollal párosul ezekben a szerepekben.

Miközben a nők sokkal nyitottabbak érzelmeik kinyilvánításában, addig a férfiak megtanulják, hogy érzelmeik megosztása egyáltalán nem maszkulin tulajdonság.

Ezt a tényt mindenki elfogadja, ám még mindig kérdéses, hogy miért éppen a férfi nemi szerep alappilléreit jelentik a higgadt érzelmek.

Az agresszivitás, a dominancia és a versenyzésre való hajlam, mint a férfiasság más lényeges alkotóelemei, biológiailag jól megmagyarázhatóak. Már a születés előtt a férfi magzatok jelentősen magasabb tesztoszteronszinttel rendelkeznek, mint a nőiek. Ennek következtében a gyerekek korai életszakaszaiban a környezettől függetlenül mutatkozhatnak jelentős kedélyállapotbeli eltérések. Általában a fiúk impulzívabbak, aktívabbak és sokkal intenzívebb érzelmi tetőpontokkal rendelkeznek, mint a lányok.

A fent taglalt személyiségvonások összeegyeztethetetlennek tűnnek a clint eastwoodi higgadtsággal. Ez szoros összefüggésben áll szocializációval: a higgadt férfialak potenciálja rengeteg kultúrában megtalálható.

Férfiasság, higgadtság

Miért is áll szoros kapcsolatban a férfiasság és a higgadtság? Vizsgáljuk meg! A legtöbb destruktív társadalmi problémánk – a háborúk, a gyilkosságok, és a többi erőszakos bűncselekmény – a férfi agresszió extrém esetének és a túlzott versenynek az eredménye. A legtöbb bűncselekményt férfi követi el, mikor ezek a természetes jellegek átlépnek egy bizonyos határt. A civilizáció hajnala óta ez az erőszak fő oka. A társadalom pedig próbálja ezt a viselkedést kontrollálni a jog és az társadalmi intézmények eszközeivel. Több-kevesebb sikerrel.

Egy durva, de messze ható stratégia, hogy a férfiakat elbátortalanítják összes érzelmük kinyilvánításától. Nem elég csak az agresszió és a düh kinyilvánítását korlátozni. Az erőszakos kitörések oka lehet félelem, irigység, szégyen, megaláztatás, lenézés vagy akár frusztráció. A legbiztosabb az lenne, ha mindet hatástalanítani tudnánk. Bár nem lehet ezeket az érzelmeket teljes mértékben elfojtani, az embereket lehet arra szocializálni, hogy ezeknek az érzéseknek a kiadása nem feltétlenül férfias. Így a higgadtság kapcsolódni tud a férfiassághoz, és visszatartja az agresszív oldalát a személyiségnek. Ez a gyakorlat rengeteg bűncselekményt és negatív érzelmi kitörést akadályozott meg az idők során.

Természetesen ennek vannak hátulütői is. Mindenekelőtt a férfiak érzelmi világa ezért nem lesz annyira gazdag, mint a nőké. Másodsorban sokszor elutasításnak tűnhet, ha a férfi nem számol be az érzelmeiről másoknak. A férfiak sokszor nem érzik magukat biztonságban az érzelmeikkel, és kevésbé vannak öntudatában a mentális működésüknek. Sok férfi nehezen tud megnyílni, magában tartja problémáit és cipeli őket egész életén át.

A legtöbb kultúrában a maszkulin férfiak továbbra is higgadtak, nyugodtak. Habár a társadalom ebből sokat profitálhat, az egyénre káros hatással lehet ez a jelenség. De mit is várhatnánk, ha a fiúk minden forrásból azt tanulják:

Egy igazi férfinak el kell rejtenie a valós érzelmeit.