A Mindset januári rendezvényén a vonzalomé volt a főszerep. Prof. dr. Bereczkei Tamás előadásából kideríthettük, mit lát rajtunk szépnek a többi ember, s hogy mi miért ahhoz vonzódunk, akihez. A kerekasztal-beszélgetésen ezután szó esett a bűvös 90-60-90 erejéről, a túl nagy mellekről, és megtudhattuk azt is, miért nem létezik már evolúció. Tudósításunk.
Január 19-i budapesti rendezvényünkön a vonzalom témájával foglalkoztunk. Bereczkei Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének vezetője látogatott el hozzánk, és tartott előadást Kegyetlen vonzalom – Túlélésünk Kulcsa címmel. Ahogyan írtuk, rengeteg kérdésre választ kaphattunk a professzor előadásában, ahogyan a kerekasztal-beszélgetés során is sok új ismerettel gazdagodhattunk. Az elhangzottak közül pedig a legérdekesebb témákat szeretnénk megosztani veletek is.
Mi haszna a szépségnek?
Az emberek többségében előítéletek vannak a szépséggel kapcsolatban, pedig valamilyen nagyrészt velünk született, általunk kevéssé befolyásolható dologról beszélünk – mondta előadása elején Bereczkei Tamás. Az evolúciós pszichológia szakembere ezután kutatásokkal is alátámasztotta állítását. Elmondta: kisiskolás korunkról kezdődően megkülönböztető bánásmódban részesülnek a szebbnek ítélt emberek; hamarabb kapnak segítséget szorult helyzetekben, életük során könnyebben találnak munkát, ahogyan a munkahelyi ranglétrán is kevesebb nehézség árán jutnak egyre feljebb. A szépség megkülönböztető ereje azonban az igazán nagy súlyú helyzetekben is megmutatkozhat: kutatások szerint a tárgyalásukon szebbnek látott emberek letartóztatásuk után kevesebb büntetésben részesülnek – osztotta meg a szakember.
Mit is látunk szépnek?
A professzor ezután kiemelte a vonzerő szerepét a párválasztás folyamatában is. Véleménye szerint a „szexuális vonzerő az egész életünket áthatja”. Nem csupán arról beszélünk, hogy ki szép és ki nem, hiszen a vonzó külsőhöz általában más pozitív tulajdonságot is társítunk – emelte ki az előadó. Ismét kutatásokra hivatkozva kifejtette: a szép emberekről a többség azt feltételezi, hogy népszerűek is, vagyis kedvesek és barátságosak másokkal – ahogyan ez fordítva is igaz (vagyis ha valaki kedves velünk, annak külsejét szebbnek ítéljük).
Vannak a szépségnek univerzális, nemenként jellemző jegyei. A nőknél a homokóra-testalkatot, vagyis a derék-csípő arányát emelte ki, valamint a gyermeki, bájos arcvonásokat. A férfiak igen vonzónak látják a Marilyn Monroe-hoz hasonló arcberendezésű hölgyeket: a szőke hajat, a nagy szemeket, nagy ajkakat, apró csontokat – állította Bereczkei.
A férfiak megítélésében ezzel szemben az izmosság mérvadó a testfelépítés tekintetében, míg arcberendezésükben a nagy áll, a középső arc robosztussága, valamint a markáns szemöldök és arccsont tűnik vonzónak – derült ki az előadásból.
Miért az a szép, ami?
Azt megtudhattuk, hogy mit látunk szépnek, de felmerül a kérdés: miért? Az evolúció sok mindenre választ adhat. A derék-csípő arány kívánatos mérete például az ösztrogénszinttel áll kapcsolatban – mondta az előadó. Köztudott, hogy az ösztrogén az a hormon, ami a fogamzóképességet befolyásolja, vagyis az ideális derék-csípő arány a nők szaporodóképességének egyik jele – osztotta meg a professzor. Ugyan így, a férfias vonások a magasabb tesztoszteronszinttel állnak kapcsolatban, ami evolúciósan azt üzeni, hogy egy erős, életképes, domináns emberrel van dolgunk.
A szépség megítélésében azonban sok sztereotípia él
– emeli ki a professzor. Ezeknek lényege, hogy a szépséghez olyan tulajdonságokat is társítunk, amikkel valójában nem rendelkezik az illető. Emlékezzünk csak Marilyn Monroe példájára: akármit is üzent az arc-és testfelépítése, vélhetőleg környezete nem egy gyermekies, engedelmes, naiv nőként jellemezte volna.
A szépség egyes jegyei tehát jelzőfunkciók: a potenciális partnerek ezek alapján mérlegelhetnek, hogy érdemes-e gyermeket nemzeni, családot alapítani az illetővel. Ennek a „jó-gén modellnek” előnye, hogy a vonzalom jelezheti a szervezet valamilyen kedvező biológiai adottságát (például élettartamát, fogamzó- vagy ellenállóképességét), míg hátránya, hogy ezek a jelzések igen költségesek – hangsúlyozta az előadó. „Az tud szép lenni, aki megfizeti az árát” – mondta. Ennek oka, hogy a szépséggel nem csak jó tulajdonságok járnak: például ha egy férfi szervezetében túl sok a tesztoszteron, az immunrendszerének rovására mehet, ahogyan a nők termékenysége is energiát von el a szervezettől – tette hozzá Bereczkei.
Hogy éltük túl az evolúciót?
A kerekasztal-beszélgetésben helyt kapott a nemi különbségek további boncolgatása is: Kozma-Vízkeleti Dánielben felmerült, hogy vajon mi a férfiak esetében az az adat, ami mentén a nők egyből vonzónak látják az ellenkező nemet (vagyis mi a férfiaknál az, ami a nőknél a 90-60-90). Bereczkei válasza szerint a nők kevéssé kedvelik a szélsőséges megjelenést, általában a középső rész felé húznak a skálákon, így egy mérsékelten izmos testet kifejezetten szépnek találhatnak. Erre reagálva Orvos-Tóth Noémi is megosztotta véleményét, mi szerint
a női mellméret egy olyan dolog, amit „nem lehet túltolni”,
hiszen kutatások bizonyították, hogy a férfiak nagyjából minden méretű (így a „szélsőségesen nagy”) női kebleket is vonzónak találják.
Forgács Attila az étkezés és a testalkat fontosságát emelte be a beszélgetésbe: véleménye szerint ugyanis nem feledkezhetünk meg arról, hogy a túlélés kontextuális, hiszen az idők során változott, mikor mit látunk előnyösnek. Bereczkei Tamás azt mondta, véleménye szerint igen nehéz visszakövetni, hogy régen mi hogyan történt, a jelenről nyilatkozva azonban kijelentette: „az evolúció megállt, már nincs tovább”. Ennek oka, hogy már nem olyan éles a szelekció, mint egykoron, hiszen a szaporodás, születés és halálozás kapcsolata megváltozott, már nem feltétlenül születik több gyereke annak, aki a jobb tulajdonságokkal rendelkezik – tudhattuk meg a beszélgetés végén.
