Az illatok ereje – Meglepő hatások az emberi viselkedésre!

Egy jó parfüm vonzalmat ébreszthet bennünk, a mézeskalács vagy a fenyő illata felidézheti a karácsonyt, de bizonyára mindannyiunk számára jól felismerhető és jellegzetes az eső aromája is. De hogyan befolyásolják gondolatainkat, érzelmeinket és viselkedésünket az illatok?

A szaglórendszer az egyik legősibb érzőrendszer, ami az evolúció során az ember számára fokozatosan egyre kisebb szerephez jutott, majd a látás és a hallás átvette elsődleges helyét. Egy átlagos ember egyszerre 2-3, összesen pedig 5000-8000 illatanyagot tud magabiztosan megkülönböztetni (a képzett szakemberek akár 10.000-et is!), és vannak, amelyeket könnyebben felismerünk. Mindez részben örökletes, de nagyobb részben tanult, azaz a gyakrabban és töményebben érzett szagokat később könnyebben tudjuk azonosítani.

Miért olyan különleges a szaglás?

Még ma is léteznek olyan – leginkább tőlünk keletebbre lévő – kultúrák, ahol a szaglást az érzékek királynőjeként tartják számon. Az andamán-szigeteki Onge népcsoport számára az egész univerzumot a szagok határozzák meg, naptárjukat az év különböző szakaszaiban virágzó virágok illata alapján készítik, minden évszakot egy adott szagról neveznek el, amik saját, jellegzetes ”aroma-erővel” bírnak, az illatok hiányát pedig a halál egyik előjelének tekintik.

A szaglás számos okból különleges a többi érzékhez képest, de az egyik talán legfontosabb sajátossága az, hogy egyszerre aktiválja az érzelmi- és memóriarendszert – elsősorban az amygdalát és a hippokampuszt –, így

egy illat képes még azelőtt előhívni egy érzelmi töltetű emléket, hogy akár felismernénk, azonosítanánk az adott aromát.

Egyetlen másik érzékszervi rendszer sem rendelkezik ilyen erős kapcsolattal az emóciók és az emlékezet idegi területeivel.

De hogyan képes felidézni bennünk egy illat egy korábbi jó vagy rossz érzést?

Ahhoz, hogy egy szag bármilyen választ kiváltson bennünk, először meg kell tanulnunk társítani azt valamilyen eseményhez. Ez az ún. asszociatív tanuláson alapul, azon a folyamaton, amelyen keresztül az életünk egy eseménye (pl. egy kórházi látogatás) hozzákapcsolódik egy másik elemhez (pl. a kórházi folyosó tisztítószer szaga) egy múltbéli tapasztalatunk miatt. A pavlovi reflex a szaglás esetén, a fenti példát folytatva, így írható le: első látogatásunkkor egy kórházban rögtön megérezzük a folyosón terjengő jellegzetes szagot, amit előtte sosem éreztünk máshol. A látogatás szomorú és szorongással tölt el minket beteg rokonunk és a többi páciens miatt. A szaginger így összekapcsolódik az eseménnyel és az érzelmi ingerrel is, és képes lesz a későbbiekben önmagában állva – akárhol is legyünk éppen – szomorúságot és szorongást előidézni bennünk. Bár az említett példában az érzelmi inger negatív, az elme tanulási folyamata pozitív emóciók esetében is ugyanaz.

A szagok tehát képesek előidézni különböző érzelmi töltetű emlékeket, sőt, egy parfüm akár vonzóvá is tehet számunkra valakit, az illatoknak ennél azonban még nagyobb ereje van. Annak például kevésbé vagyunk tudatában, hogy egy-egy jól megválasztott illat akár ítélőképességünket is elhomályosíthatja. Egy las vegasi kaszinóban végzett kísérlet során több mint 45%-kal nőtt a pénznyerő automatákkal való szerencsejáték, amikor azt kellemes aromával vették körül.

A harmonikus illatoknak való kitettség még a munkahelyi teljesítményünket is képes növelni!

Kísérletekkel kimutatták, hogy elsősorban az éberséget fokozó illatanyagok – pl. borsmenta – javítják a teljesítményt, továbbá a jó illatok javíthatják a kreatív problémamegoldás képességét. Még egy lépéssel tovább haladva:

egy frissen sült süti illatával vagy egy jó légfrissítő jelenlétében az emberek inkább hajlamosak voltak segíteni egy idegennek, erősebb önhatékonyságról számoltak be, magasabb célokat tűztek ki, és nagyobb valószínűséggel alkalmaztak hatékony munkastratégiákat.

A folyamatosan gyarapodó kutatási eredmények egyre több céget ösztönöznek arra, hogy tudatosan szagokat kezdjenek alkalmazni munkavállalóik irodai környezetében, és így az illatok világszerte a teljesítménynövelő megoldások részévé válnak. Az egyik japán vállalat következetesen kezdte használni a szagmanipulációt: citrusillatot használt a munkavállalók ösztönzésére a nap elején, virágillatokkal fokozta koncentrációjukat késő reggel és kora délután, valamint fás illatokat használt ebédidőben és este. 

Az üzleti világ már a századforduló előtt ráébredt a manipuláció ezen különleges formájára. 1991-ben a Bodywise kutatói azt találták, hogy azok az emberek, akik androsztenonnal illatosított számlákat kapnak – ez a férfi verejtékhez hasonló szag, amelyet szinte általánosan nagyon kellemetlennek tartanak, sőt a férfiak ezen túl még fenyegetőnek is – 17%-kal nagyobb valószínűséggel fizetnek, mint azok, akik illatmentes számlákat kaptak. A vállalat állítólag szabadalmaztatta illatanyagát, és forgalomba hozta az adósságbehajtók számára, grammonként kb. 3000 dollárért.

A kis- és nagykereskedelemben is előszeretettel használnak illatokat, hogy javítsák az ügyfélélményeket és növeljék az értékesítést. Erre ma már külön szakterület épül, amit illatmarketingnek nevezünk. Egyes tanulmányok szerint az illatmarketing 80%-kal növelte az ügyfelek vásárlási szándékát. Egy benzinkút például friss kávé illatát oszlatta el a levegőben, és 300%-kal növelni tudta kávéjának értékesítését.

A megfelelő illat használatának a fentieken túl terápiás hatásai is lehetnek. Egy németországi kutatásban 15 alvó önkéntest tettek ki a romlott tojás vagy a rózsa illatának. Ezután megkérdezték őket álmaik tartalmáról, és arról, hogy ez milyen érzéseket váltott ki bennük. Nem meglepő, hogy a – szó szerint – rózsás álmokat tapasztalók pozitív álomélményről számoltak be, míg a záptojásos résztvevők az ellenkezőjét tapasztalták. A szagok tehát képesek lehetnek befolyásolni az álom tartalmát és érzelmi színezetét, ami a rémálmokat átélők számára egy lehetséges gyógymódot kínálhat.