Az intellingens bélflóra: betegségeink kulcsa?

Vajon hogyan befolyásolhatja a bél-mikrobiom összetétele az agyunk működését, és mit fedeztek fel ezzel a rejtélyes kapcsolattal összefüggésben a tudósok az évszázadok során? Hogy függ össze a császármetszés a gyermek későbbi mikrobiomával? Illetve tudtad, hogy az emésztőrendszeri problémák előre jelezhetik bizonyos neurológiai betegségek kialakulását? 

A bélrendszer és az agy között fennálló kétirányú kapcsolat nem csupán az emésztés zavartalan működését biztosítja, hanem jelentős hatást gyakorol az érzelmeinkre, a motivációnk szintjére és az agyi funkcióinkra is. E kapcsolat felismerése az ókorban gyökerezik, amikor olyan nagy gondolkodók, mint Hippokratész, Platón és Arisztotelész is megfogalmazták azt az állítást, hogy a test szervi részei és az agy összefüggésben állnak egymással. Az 1840-es években William Beaumont sebész egyértelműen kimutatta, hogy érzelmi állapotunk milyen mértékben függ össze az emésztőrendszerünkkel. Az ő korabeli felfedezései ma már számos modern kutatás által alátámasztott tények, amelyek megerősítik az emésztőrendszer és az agyi funkciók közötti mélyreható kapcsolatot.

Az úgynevezett „gut-brain axis”, vagyis a bél-agy tengely, egy olyan kommunikációs hálózat, ami hormonok, immunrendszeri faktorok és különféle idegi pályák által kapcsolódik össze.

Ez a tengely nem csupán az alapvető életműködéseket szabályozza, de a stresszre adott válaszainkat, a hangulatunkat és akár a viselkedésünkben bekövetkező változásokat is befolyásolhatja.

A cikkből megismerheted,

• a bél-agy kapcsolat felfedezésének történetét a modern kutatási eredményekig,
• hogyan állnak kapcsolatban a bélpanaszok a neurológiai megbetegedéssel,
• hogyan hatnak a bélflóránkra a születés körülményei a szoptatás és az első évek.

A mikrobiom kutatások új dimenziókat nyitottak meg ezen a területen. A bélrendszerünk milliárdokat számláló mikroorganizmusainak összetétele, az úgynevezett bélflóra alapvető szerepet játszik egészségünk megőrzésében. A kutatások rámutattak, hogy a mikrobiom sokfélesége és bizonyos típusú baktériumok jelenléte vagy hiánya közvetlenül befolyásolhatja mentális állapotunkat. Tehát bélflóránk milyensége összefüggésben lehet a hangulatunkkal, a szorongásunkkal vagy más pszichológiai zavarokkal.

Hogyan jeleznek előre a bélpanaszok?

Az utóbbi évtizedben jelentősen bővült az ismeretünk a mikrobiom szerepéről az egészség és a különböző betegségek tekintetében. Az emberi testben a legtöbb mikrobát a vastagbél utolsó szakasza tartalmazza. Az egyének között nagy különbségek vannak a mikrobiális összetételben, azonban fontos lenne megismernünk, hogy mely tényezők jelezhetnek problémát.

Egyre több idegrendszeri betegség esetén jelennek meg emésztőrendszeri tünetek is, amelyek akár előre is jelezhetik a bajt. Például ez így van a Parkinson-kór esetén is: az emésztőrendszeri működési zavarok megelőzik a főbb neurológiai tünetek megjelenését.

A Parkinson-kórral rendelkező személyek 80 százaléka küzd olyan bélrendszeri problémákkal, mint például a székrekedés, a hányinger és a puffadás.

A Parkinson-kórban szenvedő személyek bélflórájában a Prevotellaceae és a Faecalibacterium alacsonyabb koncentrációban vannak jelen, míg más mikrobiális családok, mint a Bifidobacteriaceae és a Ruminococcaceae, jelentősen megnövekedett számban fordulnak elő. Egyébként nemcsak Parkinson-, hanem az Alzheimer-kórban szenvedő betegek bélflórájának összetétele is eltérő az egészséges emberekhez képest.

A kutatások azt feltételezik, hogy az emésztőrendszeri mikrobiom egyensúlyának megbomlása számos egyéb idegrendszeri betegség kockázatát is növelheti, beleértve a migrént, az autizmust, a szklerózis multiplexet, az előzőekben említett Parkinson-, Alzheimer-kórt, az autoimmun és daganatos betegségeket és az inzulin rezisztenciát.

Azonban a vizsgálatok arra is következtetnek, hogy az egészséges táplálkozás támogathatja a bélflóra megfelelő egyensúlyát, ami hozzájárulhat az pszichés jóléthez és kognitív funkciók megőrzéséhez.

Hogyan hat a szülés a mikrobiomra?

Folyamatban van annak kutatása, hogy a mikrobiális élet kezdete már a méhben elkezdődik-e, vagy csak a születés után. Jelenleg úgy tartják, hogy a mikrobák kolonizációja születéskor kezdődik meg. Azonban azt már kimutatták, hogy a szoptatás, a környezet, a genetika, továbbá az anya étrendje, mikrobiomja és a stressz-szint kulcsszerepet játszhat a csecsemő béllflórának alakulásában. Emellett érdekes módon a szülés módja is jelentős hatást gyakorol az újszülöttek és csecsemők bélflórájának összetételére.

A császármetszéssel született gyermekeknél alacsonyabb a mikrobiális összetétel sokfélesége: egy bizonyos Bacteroides baktérium faj csökkent szintjével vagy akár hiányával születnek.

Újabb tanulmányok azt is kimutatták, hogy a környezeti hatások változásokat okozhatnak. E tényezők miatt a gyermek mikrobiótájában jelentős változások következnek be az első 2-3 életévben, ezt követően a harmadik életévben bizonyos fokú stabilizálódás következik be.

Az átfogó tanulmányok alapján megállapítható, hogy a bél mikrobiom és az agy közötti összekapcsolódás kiemelkedő fontosságú az egészségünk szempontjából. Ez a terület rendkívül dinamikusan fejlődik, és további kutatásokra van szükség teljeskörű megértéséhez.