A sportoló számára fontos döntőben vagy mérkőzésen a mentális felkészültség tud különbséget jelenteni a felek között. A versenysportolók mellett a rekreációs célból sportoló személyek körében is egyre nagyobb ismertsége és kihasználtsága van a sportpszichológiai eszközöknek. Egy estére a mentális tréningé volt a terep a Neuschloss palotában, Nagy Gyöngyi sportpszichológus-jelölt előadásában. Tudósításunk.
Előadónk személyes érintettségének bemutatása után a sportpszichológiában használt formulákról, eszközökről beszélt a hallgatóságnak. Sportoló emberként – legyünk akár amatőr, hobbi sportolók vagy versenyzők – magunktól is használunk olyan módszereket, amelyet később a sportpszichológus mint eszközt mutat be. Lehet ez motivációs stratégia, belső beszéd, rövid és hosszú távú célállítás vagy célformula. Utóbbira a „meg tudom csinálni” mondatot hozta példaként Nagy Gyöngyi. Mint láthatjuk ez egy egyszerű, első szám első személyben megfogalmazott mondat, amely pozitív tartalmú. Az ehhez hasonló mondatok segíteni tudják a sportteljesítményt, akár úgy, hogy magunkban mondogatjuk, akár mondjuk a hűtőre kiírva vagy a telefonunk hátterének beállítva látjuk rendszeresen ezt a feliratot.
Olimpikonok módszerei
A legnagyobb meccseken vagy az egyéni sportok döntőiben fizikálisan hasonlóan felkészült sportolók mérettetnek meg. Ami a különbséget jelentheti, az a mentális faktor.
Az válhat győztessé, aki a megfelelő időben tudja kihozni magából a maximumot.
Aki erre képes, abból válhat a jövő kor számára is ismert sportember. Nézzünk néhány példát a múlt nagyjai közül.
Jesse Owens, négyszeres olimpiai bajnok amerikai atléta az 1936-os berlini játékokra hajón utazott. A felkészülési időszak legfontosabb részét az óceánon töltötte az amerikai delegáció. Sokan edzettek a fedélzeten, néhányan pedig arra lettek figyelmesek, hogy Owens csak egy helyben ül, ezért odamentek megtudni a miértjét. Válaszként azt felelte Owens, hogy ő fejben edz, elképzeli a különböző apró mozdulatokat és elképzeli a versenyt. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy 4 aranyat szerzett Berlinben. Ennek kapcsán az előadó kiemelte, hogy
a mozdulatsor részleteinek átgondolása fejben sokat javíthat a teljesítményen,
illetve beszámolt egy kutatásról, melyben egy csoport csak fizikai edzést végzett, egy másik csoport csak mentális tréninget csinált, míg volt a kontroll csoport egyiket sem. A későbbi mérésnél természetesen a fizikai edzést végzők teljesítettek a legjobban, azonban a fejben edzők csoportja szignifikánsan jobban teljesített a kontroll személyeknél. Ez azzal magyarázható, hogy az agy-izom kapcsolat a mentális edzés hatására is létrejön. Agyunk pedig nem tudja megkülönböztetni, hogy mi az, ami valóban megtörtént, és mi az, amit csak elképzeltünk.
A világ valaha élt legeredményesebb úszója, Michael Phelps életrajzi könyvében (No limits) rengeteg példa van arról, hogyan használta a különböző imaginációs technikákat. Sőt azt mondta, hogy az úszás mellett az imagináció az, amiben ő kiemelkedően jó. Mentális edzése során Phelps többször képzelte el azt, hogy ő csap elsőként a célba. Illetve, amikor az edzéshez keresett plusz motivációt, akkor azt képzelte, hogy cápákkal úszik a medencében.
Risztov Éva, szinte hihetetlen teljesítménnyel nyert aranyat Londonban 10 kilométeres nyílt vízi úszáson. A magyar sportoló dr. Lénárt Ágota sportpszichológussal dolgozott együtt a verseny előtt. A szakember javaslatára először a parton sétált egyet a pálya körül, majd a vízben ment végig a pályán és közben fotókat készített. Ezt követően egy szállodai lepedőre készítettek egy térképet a képekkel kiegészítve. Ezt memorizálta és így – a mentális térkép révén – tudta, hogy éppen hol van a pályán, a verseny melyik részénél tart, és szükséges-e bevennie valamilyen frissítőt.
A mentális tréning hiánya
Vannak a sport világában olyan helyzetek, illetve olyan személyek, amikor egy szakember számára egyértelműnek tűnik, hogy tudna segíteni a sportolón, azonban erre nincs lehetősége. Az előadó Loris Karius – a tavalyi labdarúgó BL döntőben nagyot hibázó kapus – példáját hozta erre. Karius karrierje szinte tökéletesen ívelt felfelé, azonban a Real Madrid elleni mérkőzésen két óriási hibája miatt is akkori csapata, a Liverpool vereséget szenvedett. Ezt követően többször téma volt a médiában, sokan ezzel le is írták. Idén a török Besiktas kapusaként is kapott védhetőnek tűnő gólokat. Ezek és nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy a hálóőrben még mindig dolgoznak a negatív élmények. Itt hívta fel Nagy Gyöngyi a hibakorrekcióra a figyelmet, amelyet némileg a trauma feldolgozáshoz hasonlított. A szakember szerint mindkét esetben az idő nagyon fontos faktor. Fontos, hogy a hiba vagy a trauma bekövetkezte után minél előbb beszélhessen róla a személy, kifejezhesse érzéseit a történtekkel kapcsolatban. Ez segítheti a sikeresebb feldolgozást, később már nem olyan eredményes ez a folyamat. A sportpszichológus relaxált állapotban segíti a sportolót a hibajavításban.
Önbizalom
„Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.” – Henry Ford
Fontos, hogy a sportoló tisztában legyen képességeivel, ez ad alapot az egészséges önbizalomnak. A sportoló profilállítás módszere pont ezt segíti. Az önbizalom nemcsak a sportban, hanem az élet minden területén a fejlődés alapja.
Technikák, eszközök
A sportpszichológus munkája során abban támogatja a sportolót, hogy annak személyiségéhez közösen megtalálják azokat a technikákat, amelyek előre segítik a teljesítményt és az ideális lelkiállapotot a sportoláshoz, a versenyzéshez – véli Nagy Gyöngyi. A legalapvetőbb technikának a relaxációt tartja, mivel véleménye szerint nagyon fontos, hogy befolyásolni tudjuk izgalmi állapotunkat. Akár pozitív, akár negatív irányba. Kiemelte az imaginációs technikák, és általánosságban a mentális edzés eszközeinek kapcsán, hogy csak akkor működnek, ha jól begyakoroljuk őket. Komolyan kell venni ezek gyakorlását, akár többször ki kell próbálni ugyanazt a technikát ahhoz, hogy felmérjük, milyen hatást gyakorol ránk. Ezek a módszerek nemcsak edzés során, hanem a magánéletben is ugyanolyan jól hasznosíthatóak lesznek a későbbiekben.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy
a mentális felkészülés nem helyettesíti a fizikai felkészülést, hanem támogatja azt.
A testi edzés, a helyes táplálkozás, az akarat – mind olyan tényező, amely jó alapot ad a mentális edzésnek, és minél jobbak az alapok, annál sikeresebb a mentális felkészülés is.
Exkluzív Pszicho-Kávéházunkon a résztvevők belehallgathattak egy fejlesztés alatt álló sportpszichológiai applikáció hanganyagába, illetve egy-két egyszerűbb technikát is bemutatott Nagy Gyöngyi előadó. A közönségkérdések során saját élményeket osztottak meg a jelenlevők, és az előadó is mesélt korábbi tapasztalatiról, illetve további sportpszichológiai eszközök részletesebb bemutatásra is sor került.
•••
Érdekel, hogy mi történik a sportolóval versenyzés közben, hogyan készül fel a megmérettetésre? Mindezt hogyan támogathatja a sportpszichológia? Kíváncsi vagy mit gondolnak sportolók és szakemberek a mentális edzésről? Akkor kövesd Facebookon a Mindset Sportpszichológia rovatát, ahol folyamatosan olvashatsz a témában és megismerheted a rovat tagjainak gondolatait aktuális sporttörténésekkel kapcsolatban.
