Beléd estem – Mit tudunk a szerelem kialakulásáról?

Majdnem mindannyian felültünk már legalább egyszer a szerelem érzelmi hullámvasútjára. Átéltük a kezdeti izgalmait és a vele járó euforikus életérzést, majd a csalódást követő mélyrepülést, vagy éppen az érzelmek elmúlását kísérő tehetetlenséget. Nem véletlenül mondják, hogy a szerelem a legcsodálatosabb, és egyben a legborzalmasabb érzés a világon. Nem csupán a világirodalom legfontosabb műveinek fő mozgatórugója, de háborúk kirobbanását is okozta, illetve ez személyes életünk állandó és meghatározó témája. Mitől leszünk szerelmesek? Miért pont abba, akibe? Dönthetünk-e erről egyáltalán? Cikkünk ezekre a kérdésekre próbál választ találni.

A szerelem egy sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség, amely mindent elsöpör, és nehéz neki ellenállni, még annak ellenére is, ha a beteljesedésével esetleg fájdalmat okozunk másoknak. Előfordulhat, hogy próbáljuk leküzdeni, mert tudjuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak, de az is, hogy minden vágyunk az, bárcsak viszonozná érzéseinket a másik fél. Nagyon sokféle lehet a szerelem, hiszen lehet az életünk kiteljesedése és a teljes boldogság, vagy éppen a legszörnyűbb bűntudat, amely belülről marcangol szét minket. Tudatosan nem irányíthatjuk a kialakulását, de akkor mégis minek köszönhetően jön létre?

Ayala Malach Pines pszichológus a kutatásai alapján arra jutott, hogy a szerelem létrejöttének számos indoka lehet. Az első ilyen a közelség. Ez leginkább a fizikai közelséget jelenti, tehát a közös munkahelyet, társaságot, szomszédságot, vagy éppen kollégiumot, ahol akarva-akaratlanul egymásba botlanak az emberek.

Talán elsőre észre sem veszik egymást, de a sorozatos találkozások és a közös munkahelyi programok, ebédek, meetingek során felfigyelnek egymásra.

Ez esetben a szerelem kialakulása lassabb folyamat, szerepet játszik benne egymás megismerése, a szimpátia fokozatos felerősödése, sőt gyakori, hogy először csak barátság alakul ki, majd ez átfordul és több lesz belőle. Tehát ez nem feltétlenül tartozik a „szerelem első látásra” kategóriába.

Pál Ferenc pap szerint egy másik nagyon fontos tényező a hasonlóság. Vonzódunk a hozzánk hasonlókhoz. Persze ez nem azt jelenti, hogy kizárólag hozzájuk, hiszen számos ellenpélda létezik,

de sokkal valószínűbb, hogy vonzódni fogunk valakihez, akivel sok bennünk a közös vonás.

Ha belegondolunk, nagyon figyelemfelkeltő és izgalmas tud lenni, ha valaki ugyanazt a zenét szereti vagy ugyanarra a politikai pártra szavaz, mint mi, esetleg hasonló családi háttérrel rendelkezik vagy akár ugyanaz a fehér bor a kedvence, mint nekünk. Ezek miatt egyből azt érezhetjük, hogy jól megért bennünket, és elfoghat minket az ismerősség, ezáltal pedig a biztonság érzete, arról nem is beszélve, hogy egyből rengeteg közös téma áll rendelkezésünkre.

A következő meghatározó tényező, amely megalapozhat egy kapcsolatot, a személyek magas adrenalin szintje a találkozás pillanatában, vagy az együtt töltött idő folyamán. Ez a megemelkedett izgalmi állapot kialakulhat valamilyen pozitív, egyedi és emlékezetes élmény vagy kaland kapcsán, amilyen például egy messzi utazás, vagy egyéb kivételes esemény bekövetkezésekor. Ami azonban meglepő lehet, hogy nem csak a pozitív töltetű történések fokozhatják a szerelem kialakulásának valószínűségét. Valakinek az elvesztése, egy nehéz válás vagy egy súlyos egészségügyi probléma után szintén sokkal hajlamosabbak az emberek beleszeretni valakibe. Ilyen esetekben olyan emelkedett érzelmi állapotba kerülnek, amelyben az érzelmeiken kívül a fiziológiai reakcióik (pl, szívverés, légzés) is sokkal hevesebbek lesznek.

Az ilyen élethelyzetekben sokkal nagyobb eséllyel találnak valakit vonzónak az emberek, mint egy átlagos szituációban,

azonban, ha egy személyt eredetileg sem találnak annak, azzal szemben a taszítás mértéke fog növekedni bennük.

Mindez annak köszönhető, hogy a megemelkedett arousal szintű egyének nem csak az ezt kiváltó eseménnyel kapcsolatban izgatottak, hanem minden mással is, amely aktuálisan körbeveszi őket. Sokszor azonban becsapós lehet, ha ilyen felhevült állapotban találkozunk valakivel, hiszen könnyen szerelemnek titulálhatjuk azt, ami valójában csak fellángolás. Képzeljük el, hogy elutazunk egy tengerparti nyaralásra, ahol megismerkedünk valakivel, aki vonzó számunkra külsőleg, és az ott töltött idő alatt nagyon jól érezzük vele magunkat, de a saját közegünkbe visszatérve nem működik a dolog, hiszen valójában nem illünk össze. A kapcsolat későbbi sikeréhez

szükség van arra, hogy a partnerünk megfeleljen számunkra lényeges szempontok alapján is, mint amilyen az értékrend, az intelligencia vagy akár a jövőbeli elképzelések, célok.

A téma népszerűségének megfelelően rengeteg tudományos kutatás is született a szerelem biológiai aspektusainak megismerésére. Az agyunkban számos dolog történik, amikor egy számunkra vonzó személlyel találkozunk, és ezek a hatások összességében kialakíthatják a szerelem érzését. Olyan fő agyi központokban történnek változások, mint például a limbikus rendszer vagy az amygdala, melyek fontos érzelemszabályzó feladatokat látnak el. Mindeközben dopamin és oxitocin szabadul fel bennünk, melyek közül az előbbi a függőségekkel és a szenvedéllyel, míg az utóbbi a kötődéssel kapcsolatos hormon. Érdemes még megemlíteni az endorfint is, másik nevén a boldogsághormont. Többek között ez felelős azért az euforikus, lebegő érzésért, amelyet mindannyian ismerünk.

A kinézet mellett az illatoknak és a szagoknak is nagyon fontos szerepük van az érzelmek és a kötődés kialakulásában. A feromonok segítségével, melyeknek a minden személyre jellemző egyedi szagunkat köszönhetjük,

tulajdonképpen beleszerethetünk valakinek az illatába.

Biztosan ismerjük mindannyian azt az érzést, amikor megérezzük a kedvesünk illatát egy otthagyott pólón vagy a párnán, és ez boldogsággal tölt el bennünket. Ugyanígy szörnyű tud lenni szakítás után, ha az utcán mindenkin az elvesztett párunk illatát érezzük, így a hiány egy pillanat alatt a duplájára erősödik bennünk. Érdekes, hogy illat alapján azokhoz az emberekhez vonzódunk, akiknek a lehető legjobban különbözik az immunrendszere a miénktől. Ennek az oka az utódnemzésben keresendő, hiszen automatikusan törekszik arra a szervezetünk, hogy olyan gyermekeink szülessenek, akiknek összetettebb az immunrendszere, ezáltal pedig a védekezőképessége.

A szerelem nagyon sok szempontból megfejthetetlen kérdés volt eddig is, és marad a továbbiakban is. Azt azonban elmondhatjuk, hogy vannak bizonyos elemei a szociális kapcsolatainknak, illetve a biológiai működésünknek, amelyek bejósolhatják a kialakulását. Ha valakivel akár akaratunkon kívül is sokat találkozunk, aktiválódhat a közelség hatása, amely szimpátiát kelthet bennünk a másik iránt. Ha valakiről egy beszélgetés során kiderül, hogy sok bennünk a közös, a hasonlóságból adódóan szintén elkezdünk vonzódni egymáshoz. Ha éppen nagy magasságokat vagy mélységeket élünk meg, heves érzelmi állapotba kerülünk, ilyenkor hajlamosabbak vagyunk szerelembe esni. Ezen kívül pedig az agyunk, a hormonjaink és az illatunk is szerepet játszik a nagybetűs érzelem kialakulásában. Egyszóval mind a körülményeknek, mind pedig a testünknek osztottak lapot abban, hogy kibe és mikor szeretünk bele, a tudatunk azonban nem tartozik a kivételezettek közé.