Kurt Cobain, a Nirvana együttes frontembere, Virginia Woolf angol írónő és Vetsera Mária bárónő, Rudolf főherceg és trónörökös szerelme mind önkezüleg vetettek véget életüknek, és mind hagytak hátra búcsúlevelet. De vajon milyen indíttatásból hagynak egyesek üzenetet, míg mások nem búcsúznak el senkitől? Lehetnek közös elemek ezekben a szívszorító levelekben? Mit tudhatunk meg általuk az öngyilkosságot közvetlenül megelőző órákban, percekben zajló lelki történésekről?

Az öngyilkosságok egy része érthetetlen titokként feltáratlan marad, hiszen az egyetlen ember, aki tudja, mi történt, eltávozott az élők közül. Az öngyilkosságot megkísérlők egy része – körülbelül 12-34 százalék – búcsúlevelet hagy maga után. Ezekben van, hogy elköszönnek szeretteiktől, elmagyarázzák tettük motivációit, máskor pedig elkeseredettségüket öntik szavakba. Némelyik csak egyetlen mondatból áll, de íródnak többoldalnyi üzenetek is. Akár segélykiáltásról van szó, akár utolsó kívánságról vagy végrendelkezésről, minden alkalommal számukra fontos gondolatokat szeretnének közölni a hátramaradottakkal.

A búcsúleveleknek szinte mindig van megszólítottja.

A hozzátartozók különböző módon reagálhatnak a búcsúlevelekre. A levél tisztázhatja az öngyilkosság személyes magyarázatát, ezzel részben enyhítheti a család és a barátok gyászát, hiszen nem kell találgatniuk a történés kiváltó okát, de akár bűntudatot, önvádat is ébreszthet bennük.

Utolsó kép egy elveszett világról

A búcsúlevelek részleges, pillanatfelvétel jellegű betekintést engednek írójuk öngyilkosságot megelőző érzelem- és gondolatvilágába. Az utóbbi néhány évtizedben egyre inkább a tudományos pszichológiai vizsgálatok tárgyát is képezik ezek a dokumentumok. A kutatók szisztematikus elemzéseknek vetik alá a leveleket, hogy jobban megértsék a szuicid motiváció természetét. Együttjárásokat és törvényszerűségeket keresnek az öngyilkosok korával, nemével, a levelek nyelvtani szerkezetével, egyes szavak alkalmazásának gyakoriságával és a szövegben megjelenő érzelmi, kognitív és motivációs tartalommal kapcsolatban. De vajon milyen hasonlóságokat találhatunk ezekben a levelekben? Néhány megrendítő példát hívunk segítségül, hogy jobban megérthessük az összefüggéseket.

Egy legenda elköszönése

Kurt Cobain halálának körülményei máig nem egészen tisztázottak, a hivatalos álláspont szerint lőfegyverrel követett el öngyilkosságot saját otthonában. Hosszú búcsúlevele kissé csapongó, közben pedig zavarodottságot, kilátástalanságot tükröz, amelyek a következő mondatokban is érződnek: „Már túl sok éve nem éreztem a zenehallgatás és a zenealkotás izgalmát, sem az olvasását és az írásét. Elmondhatatlan bűntudatom van mindezen dolgok miatt.

Ez olyannyira megrémít, hogy már létezni is alig bírok.

Még a gondolatát sem tudom elviselni, hogy Frances is ugyanolyan nyomorult, önpusztító rocksztárrá válik, mint én.” „Túlságosan is szeszélyes hangulatember vagyok! Nincs már bennem szenvedély, és úgy emlékszem, jobb kiégni, mint elenyészni.”

Egy írónő utolsó vallomása

Virginia Woolfot a huszadik századi angol prózairodalom úttörő jelentőségű képviselőjeként tartják számon. Virginia egész életében rendkívül érzékeny és sérülékeny személyiség volt. A visszatérő depressziós időszakok végigkísérték életét, utolsó regénye írása alatt pedig még inkább megromlott mentális állapota. Ötvenkilenc éves korában öngyilkosságot követett el. Kabátjának zsebeit megpakolta kövekkel, majd elmerült az Ouse folyóban. Öngyilkossága előtt azonban hagyott férjének egy megindító búcsúlevelet, ebben álltak a következő mondatok is: „Te a lehető legnagyobb boldogságot adtad nekem. Többet jelentettél számomra, mint bárki más. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna, míg el nem ért ez a rémes kór. Nem tudok tovább harcolni. Tudom, hogy tönkreteszem az életed, és nélkülem újra képes leszel dolgozni. Látod, még ezt sem tudom rendesen megírni. Olvasni sem tudok már.”

„Ha lett volna bárki, aki megmenthetett volna, az te lennél.

A bárónő, aki nem tudott ellenállni a szerelemnek

Néhány évvel ezelőtt egy osztrák bank széfjében találták meg Vetsera Mária bárónő búcsúleveleit, amelyekről egészen addig úgy hitték, hogy megsemmisültek. Mária Ferenc József és Erzsébet királyné fiának, Rudolf főhercegnek volt a kedvese. A trónörökössel együtt egy revolverrel vetettek véget életüknek a Bécs melletti Mayerlingben. Mária anyjának írt búcsúlevele így hangzott: „Kedves Anyám! Bocsásd meg nekem, amit teszek! Nem tudtam ellenállni a szerelemnek. Vele egyetértésben azt szeretném, ha mellett temetnének el az allandi temetőben. A halálban boldogabb leszek, mint az életben.”

Mielőtt elmúlik

A búcsúlevelek tartalmát, szóhasználatát és érzelemvilágát elemezve sajátos össefüggésekre lehetünk figyelmesek. Erwin Ringel bécsi pszichiáter írt le egy összefüggő tünetegyüttest, amely az öngyilkosságot komolyan fontolgató személyek magatartásra jellemző a szuicidum elkövetése előtti időszakban. Ezt öngyilkosság előtti, vagyis preszuicid szindrómának nevezi a szakma. Három lényeges jegye van. Egyrészt

fokozódó kognitív és érzelmi beszűkülést mutatnak az öngyilkosságra készülő személyek,

érdeklődésük és motivációik csökkennek, emberi kapcsolataiktól is visszavonulhatnak. Másrészt agressziójuk külső megnyilvánulása gátlódik, indulataik inkább önmaguk felé irányulnak. A harmadik központi tünet pedig a saját értékrendbe és életszemléletbe vetett hit jelentős csökkenése, inkább a fantáziavilág felé való fordulás. Ezek a jegyek mind felfedezhetőek a korábban idézett búcsúlevelekben is. Ezek szövegbeli megnyilvánulásai a tagadó nyelvi kifejezések, az ellentétek szembeállítása és a negatív modalitású szavak használata. További gyakori nyelvi megnyilatkozás a családtagok, fontos hozzátartozók említése. Ezek a sajátosságok nemcsak a búcsúlevelekben jelennek meg. Úgynevezett „cry for help”, azaz tudatos vagy tudattalan segítségkérő jelzések is lehetnek. Ha ezekre leszünk figyelmesek egy nehéz élethelyzetben lévő szerettünk kommunikációjában, akkor fontos lehet odafigyelni a viselkedésére, elfogadó hozzáállással igyekezni segíteni őt a számára megterhelő és kilátástalan szituációval való megküzdésben. Sokszor szakember segítségét is indokolt lehet bevonni.

Felhasznált szakirodalom: Comer, R. (2005). A lélek betegségei. Pszichopatológia. Osiris Kiadó, Budapest Máténé Pusztai A. (2009). Befejezett öngyilkosságot elkövetett személyek búcsúleveleinek elemzése. Doktori értekezés. Debrecei Egyetem BTK Pszichológiai Doktori Iskola Oravecz R. (2003). Öngyilkos szövegek és búcsúlevelek transzkulturálus elemzése. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem BTK Pszichológia Doktori Iskola