Rák, túlevés, gyermekvesztés. Nógrády Csilla, Dr. Lukács Liza és Szondy Máté könyvein keresztül mindhárom jelenséggel megismerkedhetünk, három különböző pszichoterápia története által. Hogyan zajlanak az ülések a zárt ajtók mögött? Milyen gondolatok fogalmazódnak meg a terapeuta fejében egy-egy alkalommal, és hogyan tudja azokat hasznosítani a klienssel való munkájában? Milyen módszereket alkalmaz? A HVG Kiadó A terapeuta esetei című háromkötetes sorozatának október 10-i bemutatóján jártunk a MOM Kulturális Központban. Tudósításunk.
Hogyan zajlik egy pszichoterápia? A terapeuta személyének mely részeit engedi belefolyni az eseményekbe? Dolgozik-e egyáltalán azokkal? A terapeuta esetei háromkötetes sorozat három pszichológus tollából származik, és többek között ilyen kérdésekre segít megtalálni a választ. Nehéz történeteket olvashatunk könnyed stílusban, mindeközben pedig megismerhetjük, milyen folyamatok játszódnak le a terapeutában és a kliensben. Láthatjuk, hogyan indul neki három ember három igen nehéz útnak, valamint milyen fejlődésen mennek keresztül a terápiás szerződés megkötésétől a lezárásig.
A fattyú története
Nógrády Csilla klinikai, mentálhigiéniai szakpszichológus és onkopszichológus A fattyú című kötetben mutatja be az onkológiai megbetegedések lelki hátterének egy szeletét. Az önmagát fattyúnak nevező Jenő egy szexuális erőszak során fogant meg, világrajövetelét nem várták, édesapjával egy alkalommal találkozott egy cukrászdában. Szív- és cukorbeteg, emellett pedig rákot diagnosztizálnak nála: a terápiában keres támaszt, miközben még elrendezetlen ügyeit próbálja rendbe tenni. Nehéz téma a rák: a betegeknél egyaránt jelenhetnek meg akut stresszreakciók, gyász jellegű folyamatok, bűntudat, bűnbakképzés és különböző pszichés zavarok. Szocio-ökonómiai státusz, genetika, környezeti hatások – számos tényező befolyásolja a rákos megbetegedéseket, emellett mégis sokszor hallhatjuk: „Fejben dől el!”. Ettől a gondolattól mindhárom terapeuta erősen elhatárolódik. Nógrády Csilla hangsúlyozza:„Testi-lelki egészségünkért felelősek vagyunk, azonban nem minden fejben dől el!
Egymás támogatása egyéni és társadalmi felelősség is egyben.”
Életmódunk, mentálhigiénénk és egészségviselkedésünk mellett fontos, hogy az egészségügy, a prevenció és a tudatos nevelés is erősödjön. Jenő esetében valóban akadtak külső tényezők szép számmal, valamint élettörténetéből adódóan nagyon erős bűntudatérzése is volt: ezek mind-mind betegségét súlyosbították.
Hogyan segíthet a terápia?
A gyógyuláshoz elengedhetetlen a bizalomteli kapcsolat orvos és beteg között. Ha az orvossal való kapcsolat nem is, de a terapeuta és a páciens közti kapcsolat egészen biztosan bizalomteli és elfogadó lesz az ülések előrehaladtával. Megedződik a kliens változásra való képessége, javul az önelfogadása és az önértékelése. A tanulás elengedhetetlen, emellett a pszichoszociális háttér,
a társas támogatás az egyik legerősebb befolyásoló tényező.
„Nekem fontos, hogy ne gondolják, hogy tökéletes vagyok. Tudniuk kell, én is emberből vagyok. Nem lenyúlni kell a pácienshez, hanem leülni mellé, és beszélgetni vele” – állítja Nógrády Csilla.
Miért eszik, aki valójában nem éhes?
Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus a Lenyelt vágyak című kötetben az evészavarok, azokon belül is a túlevés problémájával foglalkozik. Bemutatja az ülések leírásán keresztül, hogyan befolyásolják döntéseink az elhízást vagy fogyást, mi a szerepe szokásainknak és környezetünknek. Fontos megjegyeznünk, szintén az egyik legkártékonyabb, amit mondhatunk ilyenkor: „Fejben dől el!”. Az elhízással küzdő emberek számára nem segítség, ha akaratgyengének tituláljuk őket!
A koplalás és túlevés mögött bizonyos esetekben valódi lelki okok állnak, amelyeket meg kell tanulni felismerni és átdolgozni.
„Bűnös ételek”, „bűnözés”: az étkezési szokásainkhoz kapcsolódó félelemkeltő szavak. „Az ételtől igazán nem kellene félni!” – állítja Dr. Lukács Liza, hiszen ahogy mondja: „Az az étel nem harap, maga harap!”. Az ételtől való félelem valami egészen mást hivatott kifejezni, valami egészen másnak a szimbóluma. Lehet az védtelenség, bizonytalanság. A terápiában lehetőség nyílik a valódi félelmekkel való szembesülésre, ezáltal pedig a megküzdésre is, hiszen amint beszélni kezdünk azokról, már megtesszük az első lépést a siker felé.
A terapeuta dolgozik a saját érzéseivel?
Dr. Lukács Liza szerint az az idő, amíg a terapeuta a pácienssel van, személyének teljes odaszentelését kívánja meg. A terapeuta természetesen érzelmeivel dolgozik, de „hátra dől” és hagyja, hogy a páciens hasson rá: az így tapasztalt érzéseit tudja hasznosítani a terápia folyamataiban. „Én magam szívesen dolgozom a humor eszközével, de csak ha úgy érzem, a páciens engedi.”
Az olvadás, avagy hogyan hat a pszichoterápia?
Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta, mindfulness oktató. Az általa bemutatott Olvadás című történet valóban egy igazi felengedés. Figyelemmel kísérhetjük, milyen utat jár be Tímea, a beteg gyermekét és férjét elvesztett nő, a teljes elkeseredéstől egy nyitott és kiegyensúlyozott állapot felé. Fia elvesztése óta Tímea nap mint nap szembesült azzal, hogy nem beszélhet érzéseiről, a gyász tabu téma. Szociális kapcsolatai kezdtek kiüresedni, édesanyjával való kapcsolata rendezetlen volt, képtelen volt a mindennapokban aktívan jelen lenni. Azzal a céllal keresett segítséget, hogy idősebb fiát képes legyen érzelmileg is támogatni, szomorú emlékei elhunyt kisfiáról ne kísértsék, újra megélhesse a boldogságot.
Hogyan hat a pszichoterápia?
Szondy Máté módszereit tekintve szeret naprakész lenni. Ahogyan könyvében is írja, a pszichoterápia világa egyre inkább közeledik az integráció felé. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden alkalommal újabb és újabb fogalomrendszerrel dolgozna a terapeuta, csupán annyit tesz, hogy egy adott problémáról képesek lesznek több szinten gondolkodni. Az üléseken rengeteg tapasztalásra nyílik lehetőség: új szociális élményekkel gazdagodhatunk, egészen más aspektusból ismerhetjük meg magunkat és helyzetünket egyaránt.
teljesen más tükröt tartanak elénk, mint addig bármikor.
Tímea itt élhette át, hogy igazán elfogadják, hogy az érzéseiről beszélni teljesen természetes. „Mindannyiunknak szembe kell néznie egyszer a halállal, de a gyermekvesztés különösen nagy tragédia és fájdalom egy szülőnek. Szerettem volna megmutatni Tímea történetén keresztül, milyen nehéz helyzetekben segíthet a pszichoterápia.”
Fotó: Asszonyi Eszter
***
https://youtu.be/z-htXgkYeeE
