Miért vonzódunk mindannyian a hullámvasutakhoz? Cikksorozatunk első része az élet különböző területein felfedezhető pszichológiai hullámvasutakat mutatta be. Folytatásunkban a hullámvasutak közös jellemzőiről, legérdekesebb vonásaikról, valamint arról olvashatnak, hogyan szállhatunk le hullámvasutainkról. Dr. Lisznyai Sándor klinikai szakpszichológus írásának folytatása.

Repetitív jelleg

A hullámvasút újra és újra elvisz ugyanarra a helyre. Ilyen értelemben a családterápiás rendszerszemlélet segít megérteni annak természetét: a hullámvasút egy rendszer, amely uralja a benne résztvevőket. Sokan néha legjobb szándékuk ellenére találják magukat újra és újra ugyanabban a gödörben. Elhatározzák, soha többet nem kerülnek ugyanabba a helyzetbe, néha egymásnak vagy külső feleknek is fogadalmat tesznek. Akár arra, hogy nem lesznek többet lenn, de akár arra is, hogy soha többé nem akarják látni a másikat fenn. Majd óhatatlanul, sokadszorra végigcsinálják ugyanazokat a veszekedéseket, kríziseket, dühöngéseket, megbocsátásokat, mint azelőtt.

Egyre gyorsabb lefolyások

A hullámvasút a rutinnal egyre gyorsabban visz előre.

Egy droghasználónak először évek kellenek a teljes lecsúszásig való eljutáshoz, de egy idő után már elég lesz ehhez pár hónap, majd egy hét, végül egy újabb visszaesésnél pár nap alatt ugyanolyan módon aljasul le, mint amihez azelőtt évek kellettek. Egy párkapcsolati krízis lassan fejlődhet ki, akár komolyan is ellenállhatnak a felek például annak, hogy verbálisan megbántsák egymást – később viszont a fizikai tettlegesség is mindennapossá, szokásszerűvé válhat. Ez már átvezet a következő ponthoz.

Egyre mélyebb szakadékok, egyre nagyobb tétek

A hullámvasúton

az újdonságot az egyre nagyobb mélységek jelentik.

Sokan, akik borderline, alkoholista, stb. párkapcsolatban élnek, ismerik az érzést, amikor azt gondolják: „ennél már nem lehet rosszabb, ez tényleg mindennek az alja”. A meglepetés az, hogy mindig van lejjebb, a hullámvasút mindig tud meglepetésekkel szolgálni.

Bármikor újrakezdhető

Ha valamilyen okból kiszálltunk egy hullámvasútból, a tapasztalat szerint hosszú évekkel később is újra visszakerülhetünk bele. Egy függő hosszú absztinencia után pillanatok alatt vissza tud szállni a függő hullámvasútra, borderline kapcsolatokban élő párok ha újra találkoznak, gyorsan újra tudják kezdeni az akár évekkel azelőtti konfliktusokat is.

A fentiek után felvetődik a kérdés: hogyan szálljunk ki a hullámvasútból? A tapasztalat azt mutatja,

nehéz dolog elhagyni a mozgó járművet,

akár évekre is magával ragadhatja a folyamat a résztvevőket. Általában komoly tétek, „túszok” is benntartják a szereplőket. Egy borderline párkapcsolatban a gyermekek, a függőségben az elvonás, a beteg szülő/gyermek esetében az egymásra utaltság teszi néha virtuálisan lehetetlenné a szabadulást.

Néhány tipp a szakirodalomból talán segíthet a hullámvasútból való kiszállásban.

 Szagos gondolkodás – kognitív terápiák

A hullámvasútban könnyen felejtünk.

Amikor éppen fenn vagyunk, azt gondoljuk, most az egyszer ez sikerülni fog, örökké fenn maradunk (barátaink, mentoraink, pszichológusunk ekkor csóválja a fejét: „Istenem, hányszor hallottam ezt már!”). Amikor lent vagyunk, végtelen bennünk az elkeseredés, minden reménytelen és minden mindegy (a fent említettek sóhajtanak, tudják, csak ki kell várni, és kezdődik elölről az egész).

Egy gyermek nem tudja előre jelezni szülei ivási rohamait, egy pár nem tudja kontrollálni visszatérő veszekedéseit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindezt ne lehetne szakmai alapon megoldani. Vannak jelek, jelzések, amelyek olvashatók, tanulhatók, és amelyek előre jelezhetik a rendszer változásait, és amelyek kontrollálásával meg lehet próbálni leállítani a hullámvasutat.

Az Anonim Alkoholistáknál egy tapasztalati alapú kognitív terápiás megoldás erre a szagos gondolkodás listája: egy olyan lista, melyet fizikai értelemben (egy cetlin) maguknál hordhatnak a függők, és amely előre jelzi a lehetséges megcsúszásokat. Megváltoztathatatlan dolgokon való dühöngés, a keretek lazán kezelése, tudálékoskodás és sok hasonló tétel szerepelnek a listán,

olyan diszfunkcionális gondolatok, melyek „bűzlenek”,

és amelyek kiküszöbölésével van esély a megkapaszkodásra. A pszichológia több ilyen jelzőrendszert is kidolgozott (irracionális vélekedések, diszfunkcionális attitűdök), melyek egy kognitív terápiás folyamatban elsajátíthatók.

„Van még köröd?" – Önismeret

A droghasználók, amikor éppen hosszabb absztinens szakaszaikat élik, gyakran kérdezik egymástól:

„hogy gondolod, van még benne köröd?”.

Azaz ha őszintén magunkba nézünk, van egy megérzésünk, kiürült-e a hullámvasút üzemanyaga, vagy még vissza fogunk kívánkozni oda. Egy fontos tanulsága ennek: ha van köröd: akkor menj vissza!

A visszaesés nem bűn, sőt: Prochaska és Norcross változás-elméletéből tudjuk:

a siker legjobb előrejelzője a kudarc.

Azaz minél többször próbált meg valaki már kilépni a rendszerből, annál inkább esélye van arra, hogy legközelebbre felépült benne a motiváció a valóban mélyreható, tartós kilépésre. Ilyen értelemben fontos a türelem, önmagunkkal és a partnerünkkel szemben is.

A hullámvasút elfogadása

A címben a „borzongások és zuhanások” Bálint Mihály, a híres magyar származású brit pszichoanalitikus Borzongások és regressziók világa című könyvére utal. Bálint könyvét (amely alapvető pszichés mechanizmusokról szól), ahogy az előszóban utal erre a szerző, a vidámparkok inspirálták. Bálint miután kivándorolt Angliába a hatvanas években, felfedezte az emberek furcsa vonzódását a vidámparkokhoz, élményparkokhoz, különösen a hullámvasutakhoz.

A hullámvasutak, akárcsak az érzelmi és a kapcsolati

hullámvasutak alapvető én-élményeket jelentenek.

Kötődésünk hozzájuk túlmutat a fentieken. Nem csupán kényszerből vagyunk rajtuk, de életünk egyfajta kaland akkor is, amikor ilyen kapcsolatokban élünk, szenvedünk. És noha gyermekkorban például keserű és fájdalmas tapasztalat, amelytől meg kell mentenünk a gyermekeket, később fontos tanulsággá és élménnyé válik életünkben egy hullámvasúton való részvétel, mégpedig az önismeret és az emberi természetről való tudás forrásává.

A szerző Dr. Lisznyai Sándor klinikai szakpszichológus, a Lisznyai Pszicho-Műhely alapítója.

∗∗∗

A Mindset Pszichológia többet jelent érdekes cikkek halmazánál. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE