Demencia, Alzheimer és Parkinson-kór – a rettegett időskori betegségek

„Papa, ezt már kétszer elmondtad.” „Nem igaz, már megint kezet mos, az előbb volt kint.” „Mama egyre lassabban mozog.” Ha ehhez hasonló mondatok ütik fel a fejüket a családban, bizony lehet okunk némi aggodalomra. Cikkünkben a leggyakoribb, idősödő korral együtt járó betegségeket tárgyaljuk, amelyeket gyakran összekevernek, mégsem ugyanazt jelentik.

Mint majdnem minden betegség, az alábbiak is az agy funkciózavarából indulnak ki. Különböző okok ismertek, ám egyes betegségeknek, még a mai napig nincs teljesen pontos képe. Amit tudunk, hogy kellő odafigyeléssel és mihamarabbi diagnózissal mindegyik kór lefolyása csillapítható, tehát visszaszorítható a tünetek súlyosbodása.

Demencia

A cikk fő gyűjtőfogalma talán ez a szó. Minden memóriahanyatlással, kognitív funkcióromlással járó betegség a demencia egyik fajtája. A demencia vezető tünetei tehát a memóriazavar, a személyiség- és viselkedésváltozás, illetve a környezetbe való beilleszkedési nehézség. Emellett jelentkezhet:

• afázia: a nyelv és a beszéd zavara,
• apraxia: a cselekvés zavara,
• agnózia: a tárgyak és a személyek felismerésének zavara,
• diszexekutív szindróma: a tervkészítés, szervezés, sorrend megtartásának zavara.

Alzheimer-kór

A demens emberek 70 százaléka az Alzheimer kórban szenved. Tehát láthatjuk, hogy vezető betegségről beszélhetünk. A fentebb említett tünetek mellett úgynevezett nem kognitív, vagyis nem gondolkodásbeli, agyi funkciózavarokat érintő tünetek is társulnak. Mégpedig:

• affektív zavarok (szorongás, félelemérzés, depresszió),
• hallucinációk,
• téveszmék,
• indíték és késztetés zavara (nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés),
• agresszivitás,
• személyiség megváltozása,
• egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív zavarok).

A legjellemzőbb tünet, amelyet valószínűleg mindenki ismer, az a memóriahanyatlás. Kezdetben a rövid távú memória hanyatlik, később pedig a hosszú távú memória zavarai is fellépnek. Súlyos esetben az érintett nem ismeri fel saját családtagjait vagy

akár már saját magát sem.

Nem meglepő jelenség, hogy a demenciában és Alzheimer-kórban szenvedők gyakran agresszívvá válhatnak, hiszen a folyamatos ismeretlenben, ezáltal félelemben élnek. Gyakran kérdőjeleznek meg mindent, és nem hisznek a körülöttük lévőknek, hiszen azok mind idegenek számukra. Fontos, hogy még ebben a helyzetben is teljes empátiával tudjunk családtagunkhoz, ismerősünkhöz állni, hiszen tudatosítanunk kell, neki valószínűleg még nehezebb, mint nekünk. Ha haraggal, agresszióval közeledünk – akár csak verbálisan is –, valószínűleg ő is támadni fog.

Néhány hírességet sem kímélt az Alzheimer-kór, közülük sorolunk most fel párat: Peter Falk, Ronald Reagan, Charles Bronson, Puskás Ferenc.

Parkinson-kór

Elsősorban a fizikai tünetek keserítik meg a személy mindennapjait. A leggyakoribb kezdő tünetek között szerepel a

• finommotoros készségek romlása: apró tárgyak felvétele, írás nehézsége,
• koordináció romlása: szédülés, elesések, kapaszkodás szükségessége,
• merev izomzat: végtagok nehezen mozgathatók másik személy által, térdek nem hajlanak úgy, mint eddig,
• tremor: izomremegés, jelen esetben először kézremegés.

Bradikinézia, vagyis meglassultság jelentkezik a mindennapi cselekedetekben, a beszédben. Valamint még az arcmimika is elsivárosodhat. Az írásképben a betűk apróbbá és nem olyan szépen formálttá, majd akár olvashatatlanná válnak. A testtartás görnyedt lesz és nő az elesések kockázata. A kéz folyamatos remegése mellett az egész testre kiterjedhet ez a tünet. Jellegzetes tipegő járás jellemzi ezt a betegséget. Az érintetteknek nehezére esik a mozgásparancsok indítása, például elindulni a járáskor. Ezen javíthat, ha elképzeljük, hogy egy kijelölt pontra szeretnénk rálépni, majd folytatjuk a járást, ha ez beindult. Pszichológiai szempontból ami gondot okozhat, azok az alvásproblémák, a depresszió és a szorongás, amely a betegség és tünetei körül kialakulhatnak. Emellett a súlyosabb fázisban memóriazavar és nyelési nehézségek is előfordulhatnak.

Hírességek, akik Parkinson-kórban érintettek: Michel J. Fox, Muhammad Ali, Robin Williams, Johnny Cash, Salvador Dali.

Amit szem előtt kell tartanunk

Mind a három fentebb felsorolt betegség, rendkívül nehéz, mind az érintettnek, mind pedig a családtagoknak, hozzátartozóknak. Amit tehetünk, hogy minél jobban próbáljuk megfékezni a hanyatlást. Számos biztató, hatékony gyógyszer került forgalomba, amelyek segítik az agy, a hormonok és az izomzat megfelelő működését. Emellett – ami talán még fontosabb –, számos kutatás enged következtetni arra, hogy a szellemi és fizikai aktivitás csökkenti a tünetek romlását, ezáltal javítva az életminőséget. A legjobb, ha gyógytornát vagy bármiféle sportot űzünk, legyen az tánc, jóga vagy akár a séta is. Valamint segít, ha sokat olvasunk, keresztrejtvényt, fejtörőket oldunk meg. Ami egy praktikus és hasznos módszer lehet, ha az általános iskolás gyermekeink feladatait a nagyszülők is megoldják.