Digitális aranyláz – a Bitcoin és ami mögötte van

Egyre nagyobb figyelmet igényel, ha szeretnénk lépést tartani a monetáris világ fejlődésével. Jó példa erre a digitális valuták, valamint a Bitcoin megjelenése a piacon. Ahogyan azt mindenki emlegeti, szép párhuzam vonható a hajdani aranyláz és a Bitcoin „hisztéria” között. Mi is ez a valuta valójában? Mit jelent a decentralizált „peer to peer” hálózat, amelyben működik? Milyen összefüggésben van ez a tömeglélektannal, a tőzsdepszichológiával, és mit jelent a tőzsdei pszichopatológia? Járjunk utána!

A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, úgynevezett kriptovaluta, hasonlóan a Litecoinhoz vagy Ethereumhoz. 2009-ben egy anonim személy – a Bitcoin vásárlók közt ismert nevén Satoshi Nakamoto – bocsátotta ki, vélhetően a 2008-as gazdasági világválság hatására. A pénzügyi csőd Amerikából kiindulva az egész világot megrendítette, természetesen a bankokat is. Rengeteg vállalatot és magánszemélyt érintett rendkívül súlyos módon, sokakat az anyagi csődbe taszítva ezzel. A Bitcoin megjelenése tulajdonképpen egy arra irányuló törekvés volt, hogy a pénzforgalmat biztonságosabbá, átláthatóbbá és az állami szervezetek manipulációitól mentessé tegyék a személyek között.

A tulajdonosok egy úgynevezett „blockchain” rendszerben vásárolhatnak, adhatnak el, illetve automatizált módszerek segítségével „bányászhatnak” is digitális érméket, amelyek egységnyi értéke az aranyéval vetekszik. A Bitcoin mozgása egy úgynevezett „peer to peer” rendszeren keresztül történik, ahol a felhasználók központi szerver nélkül, közvetlenül egymás közt hajtják végre a tranzakcióikat, teljesen nyilvánosan. Az események mindenki számára hozzáférhetőek és visszakereshetőek, biztosítva ezzel az átláthatóságot: azonnal kiderülne, ha valaki megpróbálná ugyanazt a kriptovalutát kétszer eladni vagy meghamisítani. Mit eredményez ez? A felhasználók ezáltal egymás számára garantálják, hogy nem történik csalás a tranzakciókban. A Bitcoin így válik olyan állami szervezetektől független, decentralizált fizetőeszközzé, amelyen ma már szinte bármit vásárolhatunk online, valamint kereskedhetünk vele a nemzetközi devizapiacon, a Forexen.

Láthatjuk a párhuzamot: a világválságot követően a szűk, befolyásos csoportokkal szemben

kialakult egyfajta bizalmatlanság az emberekben, amely a pénzügyi átláthatóságért kiáltott.

A Bitcoin-hálózat matematikai rendszerek segítségével, véletlenszerűen hozza létre, majd osztja el a Bitcoinokat a felhasználók között. Ahogyan a különböző „valódi” valuták árfolyamát, a Bitcoinét (BTC) is nyomon követhetjük napról napra. Előfordul, hogy a vásárlások és eladások következtében az árfolyam extrém mértékben megváltozik egyik pillanatról a másikra – akárcsak más devizák vagy értékpapírok esetében.

A különböző országok különbözőképpen reagáltak a Bitcoin piacon való megjelenésére: egyes helyeken szinte üdvözlik, máshol pedig erősen szabályozzák a fizetőeszköz használatát. Míg Dániában adómentes a Bitcoin, Kínában betiltották a Bitcoin-tőzsdéket, valamint a kriptovaluták kibocsátását.

A Bitcoin nem életbiztosítás

A jól látható hatalmas ingadozás igen csábító lehet akárki számára, aki érdekelt a tőzsdézésben, vagy szimpatikus számára a libertariánus gondolat, amelyet a Bitcoin képvisel. Mint más devizáknál, a Bitcoin esetében is veszélyforrás lehet a váratlan változás – bár befektetésünk idején magas volt az árfolyam, könnyen nagyot zuhanhat, ahogyan azt nem is olyan rég, karácsonykor tette.

A láthatóan szeszélyes fizetőeszköz egyet egészen biztosan garantál: az anonimitást.

Emiatt megjelenését követően népszerűvé vált bűnözők és drogdílerek körében is, akik számára ez az egyik legnagyobb előny volt a tranzakciók során. A Bitcoinnal kapcsolatos spekulációk egy része forradalmi újításként üdvözli, mások pedig arra számítanak, hogy a Bitcoin lehet 2018 legnagyobb világgazdasági kockázata. Egy biztos: a Bitcoin valódi értékét egyelőre senki sem tudja megállapítani.

Ki az, aki ezt bírja idegekkel?

André Kostolany szerint a tőzsdén a leggyakrabban használt szavak: talán, remélhetőleg, lehetséges, előfordulhat, valószínű és még sorolhatnánk. Egy biztos: soha semmi sem biztos. A legjelentősebb pszichológiai elemként tartjuk számon a pesszimizmust, illetve optimizmust a jövő alakulására vonatkozólag. Kostolany ezt „lélektani tényezőként” emlegeti a tőzsdézésre vonatkozó elméletében. Rossz gazdasági, politikai eseményeket is értelmezhet akárki pozitívan, ha a jövő alakulását illetően pozitív elképzelései vannak. Aki alapvetően ilyen pozitívan értékeli az eseményeket, könnyedén beszáll a „Bitcoin buliba” egy jelentősebb visszaesés idején is – de ugyanez érvényes a tőzsde többi területére is. A matematikával egyesek szerint nem sokra mehetünk a tőzsdén: az árfolyamokat gazdasági döntések, politikai események kényük-kedvük szerint alakítják egyik napról a másikra. Így a spekulánsok kénytelenek intuícióikra és tapasztalatukra hagyatkozni.

„Ha élénkül a tőzsde, jön a közönség, ha esnek az árfolyamok, elmegy a közönség.”

– írja Kostolany könyvében. Valóban, a tőzsdét is részben a tömeglélektan alakítja pszichológiai szempontból.

A tőzsdei ciklusok eszerint az elképzelés szerint három szakaszból állnak, ezek a kiigazítás, az alkalmazkodás, végül pedig a túltelítődés fázisai. Ezekben a szakaszokban követhet az árfolyam növekvő és csökkenő tendenciákat is, egy a lényeg: a sikeres spekuláns akkor is vásárol árfolyamokat, amikor a tömegek azt sugallják számára, éppen akkor nem éri meg. A spekuláns a tömegpszichózis hatására jellemzően még az utolsó pillanatban is meggyőzhetővé válhat a különböző csatornák felől, és eladásra adhatja a fejét. A jó spekulánsnak kissé cinikusnak és kellően önteltnek is kell lennie ahhoz, hogy azt mondhassa, mindenki más hibázik rajta kívül, egyedül ő cselekszik éppen jól a befektetésével. Az önálló gondolkodás és magabiztosság elengedhetetlen feltételei annak, hogy leküzdje a tömeghisztériát, ami esetleg a piacon uralkodik. Mint más valuták esetében, természetesen ez a Bitcoinnál fokozottan érvényes. A kereskedés modern módja akár divatossá is teheti a Bitcoin-tőzsdét még azok számára is, akik korábban ügyet sem vetettek erre a területre. Azonban ahhoz, hogy vegyünk pár Bitcoint, elég egy okostelefon is, a hirtelen növekedések pedig ösztönzőek lehetnek akárkinek.

Tőzsdepszichózisok?

Ahogyan a szerencsejátékoknál a véletlenszerű és nagymértékű nyeremények vezethetnek függőséghez, a tőzsdén is hasonló mechanizmusok működnek. Genetika, szociális és személyes tényezők egyaránt komoly hatással vannak arra, ki az, aki a veszélyeztetett csoportba tartozik a játékfüggőség kialakulását illetően. A ruletthez, a lottóhoz és a tőzsdézéshez hasonlóan a Bitcoin tőzsde is okozhat játékszenvedélyt az arra hajlamos embereknél. A játékfüggők számára fontos, hogy egyre nagyobb összegeket befektetve játszhassanak a kívánt nyeremény megszerzése érdekében. Próbálkozásaik a szerencsejátékkal való felhagyással sorra sikertelennek bizonyulnak, gondolataik állandóan a szenvedélyre korlátozódnak. Játékfüggőnek akkor tekinthetünk valakit, ha a szenvedélye már életviteli problémákat okoz a hétköznapokban is, azaz szabotálja a tanulást, a munkát, rombolja a személyes kapcsolatokat. Természetesen beszélhetünk enyhébb és súlyosabb függőségről is attól függően, milyen kritériumok igazak a szenvedélybeteg személyre. Ezek alapján „játékként” funkcionálhat akár egy divatos új befektetési szolgáltatás is, mint amilyen például a Bitcoin.

Kísérjük figyelemmel korunk digitális aranylázát!

Spekulációk ide vagy oda, láthatóan rengeteg tényezőt vizsgálhatunk a Bitcoin-tőzsdével, illetve annak az egyénekre és a tömegekre gyakorolt lélektani hatásaival kapcsolatban is. Vajon a Bitcoin által biztosított anonimitás megoldást nyújthat a hagyományos valuták esetében befolyásolhatatlan problémákra? Milyen bizalom alakulhat ki a kereskedő felek között ezen az új, és egyelőre talán kissé szokatlan módon? Egyáltalán, valóban nyereséges történet lesz a Bitcoin megjelenése? Érdemes figyelemmel kísérni korunk digitális aranylázának eseményeit!