A legjobb orvoslás a megelőzés – nincs ez másképp a függőségek esetében sem. Cikkünkben olyan drogprevenciós programok jelentőségéről írunk, melyekben szerhasználatban érintett személyek nyújtanak segítséget. Bajcsi Norbertet, felépülő függőt és a Bethesda Kórház prevenciós előadóját kérdeztük a serdülőkkel végzett munkájáról.
Ahogy azt korábbi cikkünkben kifejtettük, a serdülőkorban történő szerhasználat fontos közegészségügyi probléma. Napjainkban az újfajta illegális kábítószerek megjelenésének következtében a fiatalok egyre szélesebb körű kínálathoz férhetnek hozzá, mely új kihívások elé állítja társadalmunkat. A 2019-es ESPAD elemzés szerint a résztvevő 35 európai országban élő 15-16 éves személyek 17%-a használ valamilyen illegális pszichoaktív szert. A 17%-ból marihuánahasználatot 16% jelentett, és „csupán” 1% fogyaszt egyéb illegális szert (többek között amfetaminszármazékokat és kokaint). A felmérésben résztvevő európai országok közül az illegális drogot használó serdülők Csehországban, Olaszországban, Lettországban és Szlovákiában voltak a legmagasabb arányban. Ehhez képest Magyarország a 13%-os előfordulással valamennyivel kedvezőbb helyzetben van, ám az alkoholfogyasztás szempontjából ez közel sem mondható el. A magyar 15-16 éves fiatalok 91%-a fogyasztott már alkoholt, mellyel sajnos első helyre kerültünk az európai országok listáján.
Ezen adatok alapján egyértelmű, hogy hazánkban fokozottan szükség van a megelőző programokra. A jelenleg működő prevenciós tevékenységek egy részét bemutattuk korábbi cikkünkben, ám nem volt szó olyan eljárásokról, melyek szerhasználatban érintett személyeket vonnak be a segítő munkába. Steiker és munkatársai (2011) tanulmányukban egy olyan innovatív eljárásról számolnak be, melyben a serdülőket idősebb szerhasználó társaik világosítják fel a függőségük természetéről. A prevenciós beavatkozás alapelve, hogy a kábítószert fogyasztó fiatalokat „szakértőként” vonják be a tevékenységbe, mely
a kognitív disszonancia mechanizmusának következtében megelőzheti a későbbi visszaéléseket mindkét fél részéről.
A program ezenfelül igyekszik alkalmazkodni a kulturális változásokhoz, mely szintén fontos eleme lehet a valamilyen szempontból veszélyeztetett csoportba tartozó serdülők érzékenyítéséhez.
A kutatás során összesen 169 szerhasználót sikerült bevonni a tevékenységbe, akik fókuszcsoportos beszélgetéseken vettek részt. A szerzők szerint bebizonyosodott, hogy a fiatalok bevonása a prevenciós programok tervezésébe nemcsak a hallgatóságot, hanem az aktív szerhasználó személyeket is pozitívan érintette. A beavatkozások segítői lehetővé tették a problémás magatartás és tapasztalataik nyílt, megítélés nélküli megbeszélését, mely személyesebbé és érthetőbbé tette az információkat.
Hazánkban is vannak hasonló programok, melynek során felépülő függők segítségét veszik igénybe, akik hitelesen, személyes történetek által informálják és érzékenyítik a fiatalokat. Ezekről a lehetőségekről Bajcsi Norbertet kérdeztük, aki felépülő függőként jelenleg is aktívan segít drogprevenciós programok szervezésében és megvalósításában, elsősorban a Bethesda Kórház előadójaként.
Mit gondolsz, miért fontos, hogy a prevenciós tevékenységben részt vegyen egy olyan személy, aki saját maga függőséggel küzdött?
Véleményem szerint ha olyan ember beszél a függőségről, aki benne volt, az a hallgatóknak egyrészt hiteles, ami nagyon fontos szerintem. Másrészt az élettörténeten keresztül jobban tudnak azonosulni a problémákkal. Mindemellett azért fontosak a prevenciók, mert ezzel hirdetjük, hogy van segítség, ha bajba kerülnének.
Mi a tapasztalatod, mi érinti meg leginkább a serdülőket a történetedben?
Úgy vettem észre, hogy az őszinteséggel lehet a legjobban megérinteni a serdülőket. Továbbá amikor azzal szembesülnek, hogy egy-egy rossz döntés fiatal korban milyen rossz irányba terelheti el az embert. Amit nagyon fontosnak érzek személy szerint a prevenciók során, az az én őszinteségem a kérdésekre való válaszoknál (amit a résztvevők tesznek fel). Hogy egy hidat tudok velük ez által építeni, és egy idő után ők is megnyílnak – meséli lapunknak Norbi.
A szakértők szerint minden esetben előzetesen fel kell mérni és át kell gondolni, melyik típusú prevenciós eljárás lenne a legmegfelelőbb az adott környezetben. Összességében ideális lenne az olyan komplex programok terjesztése, melyek egyszerre több színteret is alkalmaznak. Felhasználva az oktatási keretek között elsajátított információkat és készségeket, a család megtartó erejét, illetve a személyes érintettek által nyújtott tapasztalatokat hatékonyan lehetne fellépni a problémás szerhasználat ellen.
Felhasznált irodalmak:
ESPAD Group. (2020). ESPAD Report 2019: Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs.
Steiker, L. H., Powell, T., Goldbach, J. T., & Hopson, L. M. (2011). Dissonance-Based Interventions for Substance Using Alternative High School Youth. Practice, 23(4), 235–252. doi:10.1080/09503153.2011.597209
Sussman, S., Arriaza, B., & Grigsby, T. J. (2014). Alcohol, Tobacco, and Other Drug Misuse Prevention and Cessation Programming for Alternative High School Youth: A Review. Journal of School Health, 84(11), 748–758. doi:10.1111/josh.12200