A sportot főként mint az egészség és a jóllét egyik fontos elemét emlegetjük. Mint szabadidős tevékenység pozitív hatást gyakorol az emberek fizikai, szellemi, kognitív és társas készségeire, továbbá csökkenti sok népbetegség, mint például az elhízás vagy szív-érrendszeri panaszok megjelenését. A profi sportban viszont már megjelennek a sport negatív hozadékai, például ha sportolás vagy az arra való nem megfelelő felkészültség – legtöbb esetben a véletlenül – sérülést okoz. Azonban van egy kevésbé előtérben lévő negatív hatása a sportnak, amely ráadásul sokszor nem is akaratlanul okozott, egészség- és jóllét-kárósító. Ez a bántalmazás. Cikksorozatunkban végigvesszük a bántalmazás főbb aspektusait mind a fiatalkorú, mind a felnőtt sportolók esetében.
A sport egyik tabu témájának számít a bántalmazás és annak hatása a sportolókra. Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt tetten érhető, ám utóbbiak esetében súlyosabbnak számít, ugyanis a gyermekek nehezebben védik meg magukat vagy beszélnek a problémáról. Kifejezetten igaz ez a sportoló fiatalokra, ugyanis az edzői szigor bántalmazásban való kifejeződése sokszor természetesnek tűnik, és a sportolótól elvárják, hogy ezt tűrje, ne beszéljen róla. Ellenkező esetben szankciókkal élnek feléjük, amely akár klubváltáshoz, de a sportolói karrier befejezéséhez is vezethet.
Ha nem hallunk esetekről, akkor nem is létezik a probléma?
Az utóbbi időben számos bántalmazásról szóló hír jelent meg a médiában. Gondolhatunk itt a jászberényi hokisok esetére, de eszünkbe juthat például Szepesi Nikolett vagy Kiss Noémi egykori úszók múltbeli visszatekintése is. Ezek a történetek rávilágítanak arra, hogy
a fiatal sportolók bántalmazása igenis létező probléma,
azonban elszenvedői nehezen vagy egyáltalán nem mernek, tudnak erről nagyközönség előtt beszélni. Megfigyelhető továbbá, hogy a probléma felszínre kerülése után a sportolók még nehezebb helyzetbe kerülnek: az edzők, klubvezetők, sőt akár magasabb szinten is az esetek eltusolására törekednek, miközben a hatóságok sem lépnek fel megfelelő minőségben. A szülőknek így két negatív következménnyel járó út közül kell választaniuk: hallgatnak vagy fellépnek az egyesület, akár a városvezetés ellen.
„A bántalmazás rossz” – de mi is az pontosan?
Gyermekbántalmazás alatt a gyermekkel szembeni egy szűk közösségben történő bárminemű rossz bánásmódot értjük. A legtöbb társadalomban léteznek az emberi jogos védelmét szolgáló szabályok, rendeletek, azonban kultúránként eltérő, hogy a rossz bánásmód mikortól számít tűrhetetlennek, büntetendőnek.
A Gyermekvédelmi Törvény értelmében megkülönböztetünk veszélyeztetést, elhanyagolást és gyermekbántalmazást. Veszélyeztetés esetében tartósan elmarad a gyermek valamely szükségletének kielégítése. Elhanyagolás alatt minden olyan kár okozását értjük, amely lassítja a gyermek fejlődését, míg bántalmazásnak az minősül, ha valaki sérülést vagy fájdalmat okoz a gyermeknek, vagy ennek szemtanúja, és azt nem jelenti.
Bántalmazás esetében megkülönböztetjük a fizikai, az érzelmi és a szexuális bántalmazást. A fizikai bántalmazás a nevelő jellegű pofontól az eszközökkel, tervezetten végrehajtott bántalmazásig terjed. Az érzelmi bántalmazás meghatározása kevésbé körülírható, a gúnyolódás, megalázás, megszégyenítés, mellett az is idetartozik, ha a sportoló teljesítményét figyelmen kívül hagyják, vagy az életkornak nem megfelelő elvárásokat támasztanak felé. De bántalmazásnak minősül a szeretet/megbecsülés teljesítményhez kötése is –
Például „akkor szeretlek, ha sok pontot szerzel”.
Szexuális abúzusnak az számít, ha a bántalmazó 18 éven aluli személyt szexuális tevékenységre csábít, vagy pornográf tartalmakat oszt meg vele, de ebbe a kategóriába sorolható az is, ha a gyermek biológiai nemével ellenkező énkép vagy szerep kialakítását segíti.
Ki és mit követ el/követel?
A gyermekbántalmazások 90 százalékát szülők követik el. A profi sportoló gyerekek második családjának számít a klub és a közösség amiben sportol, ezért a teljesítménykényszer feszültséggeneráló hatása miatt nagyobb valószínűséggel fordul elő bántalmazás ebben a csoportban.
Gyakran gondoljuk azt, hogy a sportpálya környékén az erőszak csak az edzőtől érkezhet, pedig az edzéstársak felől is hasonló nagyságú ennek veszélye. Utóbbit bullyingnak nevezzük, amely főként az iskolában figyelhető meg, azonban a sportpályán sem elhanyagolható a jelenléte. A fogalmi meghatározás szerint a bullying olyan cselekedet, amely során az egyén szándékosan és ismételten okoz kárt társának, aki nem tudja megvédeni magát.
Megkülönböztetünk fizikai, verbális, kapcsolati és cyberbullyingot. A fizikai megjelenése az életkorral csökken, azonban a többi megjelenési formában növekvő tendencia figyelhető meg. Emellett gyakori – főleg csapatsportokban – az új csapattársak heccelése, csicskáztatása régebbi tagok által, akik sokszor valamilyen megalázó beavatási szertartásnak vetik alá az „új fiút”. Edzői szempontból nehéz kezelni a helyzetet, ugyanis vékony annak mezsgyéje, mikortól értékelje az edző erőszakos cselekedetnek, és meddig nyilvánítható társak közötti egészséges versengésnek. Ezért fontos a szabályok egyesületi szinten történő lefektetése, illetve hogy
formálják a közösséget
annak érdekében, hogy a rejtett konfliktusok elő- és megbeszélésre kerüljenek, továbbá hogy az esetleges agresszív késztetések a sport szabályainak betartása mellett kerüljenek levezetésre.
Milyen faktorok növelik a bántalmazás megjelenését?
Minden nemű, korú és etnikumú sportolót érint a probléma, azonban a kutatási eredmények szerint a fogyatékkal élő, illetve a homoszexuális, biszexuális és transznemű sportolók vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Edzők részéről veszélyeztető tényező a drog- és alkoholfogyasztás, a mentális betegség vagy a deviáns magatartás.
A fogalmi keretek tisztázása után, cikksorozatunk következő részében hazai és külföldi statisztikai adatok, valamint személyes beszámolók által árnyaljuk problémát.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
