Számtalan álláspont és program ütközik a változó nemi szerepek kapcsán, gyakran heves vitát generálva a hétköznapjainkban ugyanúgy, mint a kulturális terekben. Éppen ezért volt üdítő esemény a Mindset Pszicho-Kávéház kerekasztal-beszélgetése, ahol egy barátságos együtt-gondolkodás zajlott a nemi szerepek mentén.

Az Egyenlőre vagy Egy előre? címen futó Mindset Pszicho-Kávéház több szempontból is különleges eseménynek ígérkezett. Egyrészt ez alkalommal, a Kávéház visszatért a „gyökereihez”, ugyanis a frontális előadás helyett ismét kerekasztal-beszélgetést rendezett a Neuschloss palotában. A másik különlegesség maga a téma, a változó nemi szerepek, ami egy sokkal összetettebb jelenség annál, hogy „pusztán” pszichológiai szemszögből közelítsünk hozzá. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Dr. Balázsi Katalin fizikus, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, Hódosy Lucia villamosmérnök, a Nők a Tudományban Egyesület projektmenedzsere, Dr. Király Gábor szociológus, Kozma-Vízkeleti Dániel családterapeuta voltak, a beszélgetés moderátora Krausz Ivett, diplomás viselkedéselemző, a Mindset Pszicho-Kávéház rendezvényszervező csapat tagja.

Mit jelentenek a hagyományos „nemi szerepek”?

Krausz Ivett rögtön egy lényegre törő kérdéssel nyitotta az estét: mit jelentenek a résztvevők számára a „nemi szerepek”? A beszélgetőpartnerek leginkább személyes tapasztalataikon és saját élményeinken keresztül válaszoltak. Dr. Balázsi Katalin elmondta, hogyan lehet egyszerre vezetni az MTA egyik legnagyobb kutatócsoportját és egy több gyerekes háztartást. A hagyományos nemi szerepek számára a gondoskodó anyaságot jelentik. Mesélt arról, milyen nehézségei és szépségei vannak az anyai és a kutatói szerep összeegyeztetésének. Nem érzi úgy, hogy a munkahelyén betöltött vezetői pozíciója ellehetetlenítené őt abban, hogy hagyományos nemi szerepeket töltsön be. Hódosy Lucia a gyerekeiben élő nemi sztereotípiákról beszélt, és arról, milyen könnyen megtanulunk társítani különböző viselkedéseket, szakmákat az adott nemekhez. Kozma-Vízkeleti Dániel ehhez kapcsolódva élmenyeket osztott meg arról, milyen férfiként egy alapvetően feminin szakmának tartott terepen helytállni pszichológusként. Dr. Király Gábor azt a kérdést vetette fel, hogy vajon ezek a nemi szerepek és az őket elválasztó határok valóban „tisztán” léteztek a modernitás előtt? Hiszen, ha az emlékeinkbe, családi történeteinkbe révedünk, valószínűleg mindannyian emlékszünk kemény, határozott nőkre, akik a szó szoros értelmében vezették a családot, és gyengéd, törődő, érzelmes férfiakra is. A beszélgetésből hamar kikerekedett, hogy valószínűleg sosem voltak átjárhatatlan határok a nemi szerepek között.

Akkor mi változott meg a modernitással? Minden bizonnyal a konszenzus kezd eltűnni annak kapcsán, mit tartunk férfiasnak és mit tartunk nőiesnek.

Tartsuk kompetensnek egymást

Annak ellenére, hogy a konszenzusok eltűnőben vannak, társadalomként mégis egymást nyomasztjuk az elvárásainkkal, jegyezte meg Dr. Király Gábor. Ilyen elvárás például, hogy egy férfinak többet kell keresnie, mint a feleségének, ahogyan az is, hogy a GYED mindhárom évében az anyának kell otthon maradnia. Bölcsődébe nem kell adni a gyereket, a fiúknak autókkal, a lányoknak babákkal kell játszaniuk. Ahogyan Lucia és Katalin is megerősítette, sok rosszalló tekintettel, értetlenkedéssel reagálnak az emberek, ha az ellenkezőjét látják. Kozma-Vízkeleti Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy a változás malmai ugyan lassan őrölnek, de jó volna abba az irányba haladni, hogy ezekben a helyzetekben a „kell” szavakat „lehet”-re cserélhessük. Valakinek a neme nem szabad, hogy korlát legyen abban, hogy hogyan viselkedik, milyen szakmát választ vagy kivé válik az életben.

Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a másik frusztrálása helyett kompetensnek tartsuk egymást, akár a férfiakat a gyereknevelésben, akár a nőket a vezetésben, és még hosszan sorolhatnánk a példákat.

Egy olyan táncot járunk, ahol nem ismerjük a lépéseket

A nemekről alkotott közmegegyezés korlátjai kezdenek eltűnni a szemünk elől, ennek következtében mi magunk állítjuk össze, mit tartunk férfiasnak, mit tartunk nőiesnek, akár magunkban, akár másokban. Ezzel elnyerjük a szabadságot a nemi szerepek tekintetében, azonban ezzel együtt elveszítjük a biztonságot is. Milan Kundera óta pedig jól tudjuk, hogy a könnyűség és a szabadság milyen elviselhetetlenül nehézzé tud válni. Hódosy Lucia szerint ez okozhatja a fiatalabb generációk párkeresési nehézségeit, hiszen mindenki bizonytalan saját magát és másokat illetően, ezért nagyon óvatos, nehogy megsértse a másikat. Kozma-Vízkeleti ráerősített erre a gondolatra, szerinte a túlzott óvatosság már-már paranoiába hajló viselkedést eredményez, amely megnehezíti az intim párkapcsolatok kialakítását. Mind egy olyan táncot járunk, ahol nem ismerjük a lépéseket, jegyezte meg Dr. Király Gábor, utalva a kor átmenetiségére, és az ebből fakadó frusztrációkra.

A lányok napja

Dr. Balázsi Katalin és Hódosy Lucia egyaránt tudtak negatív élményeket mesélni, ahol a tudományos életben vagy a munka világában a nemük alapján szorították őket háttérbe, továbbá ugyanolyan fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy mindig voltak, akik mellettük álltak, és segítették őket a nehéz helyzetekben. Hogyan érhetünk el változást, hogy a megújult nemi szerepek ne álljanak az önmegvalósítás útjába? Dr. Balázsi szerint elsősorban alulról szerveződő módon, hiszen az ember leginkább a környezetében tud változást generálni, éppen ezért kis közösségekben kell gondolkodni.

Jó példa a változást elősegítő programokra a Lányok napja rendezvény, ahol több ezer fiatal lány kaphat inspirációt a pályaválasztáshoz.

A Lányok napját, idén április harmincadikán, a Nők a Tudományban Egyesület immár nyolcadik alkalommal rendezi meg. Az általános iskolás és gimnazista lányok a pályaorientációs nap keretén belül betekintést nyerhetnek a természettudományok, a technológia, az informatika világába. Hódosy hangsúlyozza, hogy az esemény fő üzenete nem az, hogy a lányoknak minden áron ezeket a területeket kell választaniuk, sokkal inkább az, hogy megmutassa, bármelyik lányból lehet mérnök, informatikus, atomfizikus, ha ő ezt szeretné, és kész tenni érte.

A párbeszéd teremt lehetőséget a változásra

Természetesen nehéz elmenni amellett, hogy ennek a témának számos vadhajtása létezik, akár a női, akár a férfi oldalon. Sokan nemek közötti háborút vizionálnak, ami a nemek közti dominanciaharc végső formája lesz. Ha híreket olvasunk, ha erről a témakörről hallgatunk vitákat, valóban sokszor heves hangulatba ütközhetünk. Mit lehet kezdeni ezzel a fajta megközelítéssel? Dr. Király Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a hírekben sokszor leegyszerűsítő, „alacsony felbontású” képet kapunk, érdemes mindig figyelembe venni, hogy a valóság ennél sokkal összetettebb. Kozma-Vízkeleti szerint a párbeszéd a legfontosabb: nem baj, ha eltérő véleményeket hallunk, ha azonosulunk egyikkel és másikkal, nem baj, ha nem értünk egyet, amíg beszélgetünk róla. Az este ezzel a gondolattal zárult, Krausz Ivett a két nem alkotta egység fontosságát emelte ki zárásképp, aminek felül kell emelkednie az egyéni törekvéseken. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, és az jövőbeli konszenzusaink kevésbé jelentsenek korlátot, még több, ehhez a kerekasztal-beszélgetéshez hasonló nyílt, őszinte párbeszédre van szükség.