Az, hogy nőként vagy férfiként definiáljuk magunkat, jelentősen hozzájárul az identitásunkhoz. Sok esetben a nemünk határozza meg a viselkedésünket, a szerepeinket és a társadalomban betöltött helyünket is. Azonban vannak olyan személyek, akik úgy érzik, határozottan egyik nembe sem tartoznak, ezért elutasítják a nem kétpólusú felfogását. Cikkünkben a genderfluid identitásról kérdeztük szakértőnket és egy önmagát genderfluidként definiáló személyt.
A nemi identitás tárgyalása kapcsán nem szabad elsiklani a biológiai és társadalmi nem differenciálása felett. A biológiai nemünk egyértelműen a genetikai adottságok függvénye, míg a társadalmi nem (gender), amit a társadalmi elvárások és a környezet határoz meg. Tehát az, aminek születtünk a biológiai nemünk, viszont az, ahogy már magunkat definiálunk és amiként a társadalom tekint ránk, a társadalmi nemünk. Általában nem fontos ilyen élesen szétválasztani a kettőt, mivel a legtöbb ember a biológiai nemével megegyező társadalmi nemmel azonosul, azonban akadnak bőven olyan esetek, mikor ez nem így van. Ezeken belül is létezik egy olyan identitás, ami a nemek dinamikus váltakozására utal: ez a genderfluiditás.
Szabadság önmagunk értelmezéséhez
Az, hogy alapvetően valaki biológiai értelemben határozottan a női vagy férfi nembe tartozhat, persze komoly kérdéseket és aggályokat vet fel egy harmadik vagy akár negyedik, ötödik társadalmi nem bevezetése kapcsán. Ám a transzneműség már rávilágított arra, hogy nem feltétlenül azzal a nemmel azonosulunk, amiként a világra jöttünk. Ugyanakkor a társadalomban még mindig erős sztereotípiák és fenntartások élnek az „egyéb” nemű személyekkel kapcsolatban. Mindezek ellenére már élesen kezd kirajzolódni egy, a nyitottság és elfogadás felé vezető tendencia. A napokban jelent meg a hír, miszerint Németország után Ausztriában is elfogadnak egy harmadik nemet: az interszex identitást. Ezzel a lépessel közelebb kerültünk egy elfogadóbb társadalomhoz.
A genderfluid nemi identitás értelmezéséről, illetve a gender-semleges nevelésről szexuálpszichológiai szakértőnket kérdeztük, valamint egy önmagát genderfluidként definiáló személyt.
Dr. habil. F. Lassú Zsuzsa pszichológus, az ELTE TÓK habilitált egyetemi docense:
„A kifejezés elsősorban a transznemű és interszexuális személyek nemi identitásának megértéséhez nyújthat segítséget, azonban a posztmodern gender elméletben általánosságban is használatos a nem mint spektrum elképzeléssel összefüggésben. Ha elfogadjuk azt a nem új keletű tudományos megközelítést – melyet számos XXI. századi nemi identitással foglalkozó kutatás megerősít (ld. a National Geographic nemmel foglalkozó különszámát mint olvasmányos, de bizonyítékokon alapuló összegzést) –, hogy a nemiség (sem a biológiai sem a társadalmi) nem bináris kategória, akkor ebből logikusan következik, hogy megélése,
a nemi azonosság sem lehet bináris,
statikus, eleve elrendelt és sosem változó. Az identitásunk egyébként is az egyik legizgalmasabb pszichológiai konstrukció, és mint ilyen, folyamatosan történeteinkben, narratíváinkban rekonstruálódik és dekonstruálódik. A fluiditás ennek a dekonstrukciós folyamatnak a rugalmasságát, folyékonyságát jelenti, mint ahogyan a patakok egymásba folynak, majd bele a nagyobb folyóba. Lehet-e és érdemes-e címkézni egy viselkedést, egy jellemvonást vagy akár egy személyt a nemiséggel összefüggésben? Egyáltalán
miért van szükségünk nemi címkékre?
A szaporodással összefüggő, biológiailag meghatározott funkciókon túl (gyermeknemzés, kihordás, szülés és szoptatás), van-e más is, amit a bináris nemi kategóriák befolyásolnak?
A társadalmi nemi elmélet szerint nincs ilyen, minden más konstrukció, a nemi identitás is. Ezért aztán napról napra konstruálható, a helyzetnek, a kedvemnek, akár az időjárásnak megfelelően – én például, ha esik, nadrágot hordok. De ez nem jelenti azt, hogy naponta nemet váltok. Ez a laikus és sokszor rosszindulatú értelmezése a genderfluiditásnak. A ciszheteró személyek genderfluiditása megjelenhet abban, hogy foglakozásukat, tevékenységeiket, hobbijaikat, barátválasztásukat nem befolyásolja a saját vagy a másik személy neme, egyáltalán nem merül fel ez mint befolyásoló szempont. A transzneműek genderfluiditása sokszor abban nyilvánul meg, hogy nem zavarja őket a testük és nemi identitásuk eltérése, nem kívánnak testi kinézetükön változtatni, mert nem látják akadálynak semmiben a testüket. Lehet, hogy az ilyen FTM transznemű időnként, ha a helyzet úgy adódik, élvezi a vaginális szexet egy másik férfival. Vagy gyermeket szül, még mielőtt a teljes nem-rekonstrukción átesne. Majd boldogan él mint meleg transznemű férfi egy másik férfival. Hogy ez fura? Nem gyakori igaz, de miért ne lenne valid és elfogadható? Nem velük, hanem
velünk van a baj, akik ezt megítéljük és elítéljük.
Sokszor vitatott kérdés a genderfluid vagy nem semleges gyermeknevelés is. A konzervatív és minden tudományosságot nélkülöző nézőpontokkal ellentétben, az ilyen szülők célja nem a meleg vagy transz gyermek nevelése, hanem a gyermek saját kibontakozó személyiségének támogatása, születési nemétől függetlenül. Az így nevelt gyermek nemétől függetlenül lehet bátor, kitartó, érzelmes vagy aktív, lányként nem kell alárendelődnie és fiúként elrejtenie érzéseit. Nem kényszerítjük születési nemének megfelelő ruhákba, nem veszünk neki csak fiús vagy lányos játékokat, és
nem vetítjük előre, hogy balerina vagy vadakat terelő juhász legyen-e felnőve.
És mindenkit megnyugtatok: az így nevelt gyermekek, mint ahogyan a meleg párok által neveltek sem lesznek nagyobb arányban melegek, transzok stb, mint a ciszheteró párok által nemileg konform módon neveltek. Az egyetlen, ám jelentős eltérés, hogy elfogadóbbak, előítéletmentesebbek, nyitottabbak, mint az utóbbiak. Hát ezt nem érdemes megakadályozni!”
Petra, aki önmagára genderfluidként tekint, személyes élményeit osztja meg:
„Néhány hónapja kezdtem azon gondolkodni, hogy nekem valójában mi is a nemem. Tudtam magamról, hogy szívesen hordok férfi és női ruhákat is. Elkezdett érdekelni, hogy vannak-e még mások, akik hasonlóan gondolkodnak, és hogy ennek az egésznek van-e bármi megnevezése. Így találtam rá a genderfluid identitásra, ami nálam a viselkedésemben és a stílusomban nyilvánul meg.
Egyik nap érezhetem magam nőisebbnek, másik nap pedig férfiasabbnak,
vagy mindkettőnek, vagy egyiknek sem. Természetesen emiatt sok olyan támadást kapok, hogy akkor te most férfi vagy vagy nő? Az emberek kérdezgetnek és kérdően tekintenek rám. De erre nem tudom mit válaszoljak, mert igazából
én mindkettőnek érzem magam.
A szexualitásom tekintetében pedig biszexuális vagyok, szóval így is úgy is mindkét nemhez vonzódom, akár nőnek, akár férfinak érzem magam. Alapvetően a társadalom még nem igazán tud ezzel az egésszel mit kezdeni, de a közvetlen környezetem elfogad úgy, ahogy vagyok és aminek érzem magam.”
