„Pont azért nem tudsz magadról valamit, mert nem indultál el” – ezzel az analógiával élt Kohn Eszter a Mindset Szeged PszichoKávéházának előadásán, amikor egy szkeptikus néző a Mars felfedezésének értelméről kérdezte a szegedi Campus Beer&More-ban. Milyen hatással van az egyénre az izolált környezet? Hogyan fejlődne az új marsi társadalom identitása? Miért kellene a testi örömöket elutasítanunk az űrben? Többek között ilyen kérdésekre keresték közösen a válaszokat március 28-án a kerekasztal tagjai a szakértő segítségével.
A Mindset PszichoKávéház előadássorozat ismét megnyitotta kapuit, s ez alkalommal űrsétára invitálta a közönséget. A színpad közelében elhelyezett asztalok és a széksorok mind megteltek, igazi kávéházi hangulat járta át a termet. A szakértő Kohn Eszter pszichológus volt, aki a Mars Initiative nevű szervezet önkénteseként lassan hat éve foglalkozik az ember Marsra utazásával. A koncepcióhoz hűen az első fél órában tőle hallhattunk egy ráhangolódó előadást.
Lehet rosszabb a pelenkánál?
Az asztronautákat érő fizikai és pszichés megpróbáltatásokat az előadó Lisa Nowak amerikai űrhajósnő példájával vezette fel. A nő közveszélyes viselkedésével elérte, hogy 2007 óta a NASA interjús vizsgálattal szűri az egyének pszichológiai alkalmasságát. A mérnöknő szerelmi háromszögbe keveredett másik két kollégájával egy expedíció során. Női vetélytársa ellen érzett féltékenysége pedig gyilkossági kísérletig fajult. Mindehhez azonban 14 órát kellett egyhuzamban autóznia, melyet a számára már cseppet sem szokatlan pelenkában tudott megtenni. Később kiderült, hogy az addig munkájában kiválóan funkcionáló nő több pszichiátriai betegségben is szenvedett, például egy autisztikus zavarban, az Asperger-szindrómában is. Ügye a NASA történetében csak a „pelenkás asztronauta” néven maradt fent.
Az űrben várható körülmények komoly kihívások elé állítják a szervezetet. A Mars környezetének egyik fontos különbsége a Földéhez képest a gravitáció hiánya, mely automatikus testi leromlást eredményez. Leggyakoribb tünetek a látásgyengülés, a csonttömeg és az izomzat csökkenése. Továbbá a mágneses tér hiányában erős kozmikus sugárzás éri az ott tartózkodóakat. Kezdetben hányinger, hányás, krónikus fáradtság de akár anorexia is kialakulhat. Huzamosabb idő után bármilyen rákos elváltozás, de legvalószínűbben leukémia veszélyezteti az egyéneket. A központi idegrendszer károsodása miatt hamar viselkedéses tünetek, illetve a kognitív funkciók romlása is megjelenhet. Számolni kellene a zárt térrel is, melyben könnyebben fellángolnak a szervezet baktériumai és vírusai. Az eddigi űrutazások alkalmával a lappangó Epstein-Barr vírus (EBV) okozta a legtöbb gondot, ami mononukleosist idéz elő. Ez egy akár két-három hétig is magas lázzal, nyirokcsomó gyulladással, fejfájással és gyengeséggel járó betegség. Ezen testi hanyatlások mind hátráltatják a szellemi egészség megőrzését.
„A legfontosabb lelki tényező az izoláció”
- vezette át Kohn Eszter előadását a pszichológiai vonatkozásra. A pszichológiai veszélyforrások egyike a harmadik negyed effektus. Ez az izolációval járó küldetések jelensége, ami a résztvevők lelkiállapotának változását írja le a céltól való távolság függvényében. A céltól távol, kezdetben mindenki rendkívül izgatott és lelkes. A cél közelségét megérezve azonban a csoportmorál enyhe vagy súlyos megbomlása következik be. Ezt a feszültséget lázadással, a bukás elkönyvelésével és bűnbak keresésével, de akár humorral is fel lehet oldani. Az izoláció okozta bezártság érzéssel áll összefüggésben a monotónia és az unalom érzésének kialakulása is, melyek komoly veszélyt jelentenek az emberi elme megbomlására. Kezdetben azonban az agy az ingerszegény környezetre hallucinációval reagál.
Az előadás után az állandó tagok: Dr. Nagyillés János klasszika-filológus, Dr. Rafael Beatrix klinikai szakpszichológus, Mihalik Árpád szociálpszichológus és Dr. Szilárdi Réka valláskutató és szociálpszichológus nagyon jó hangulatú kerekasztal-beszélgetésével folytatódott a koraeste.
Az élvezet tabu az űrben
Elsőként az asztronauták kiválasztására reflektáltak. Dr. Rafael Beatrix fogalmazott meg kritikát az interjúzás módszerével kapcsolatban. Véleménye szerint nagyon nehéz kiválasztani azokat a stresszorokat, amelyek kiszűrését relevánsnak lehet megítélni a folyamat során. Nagyon egyéni, hogy melyik tényező, mennyire van hatással az individuumokra. A Marsig tartó legrövidebb út 1,5 évet vesz igénybe, de reálisnak a 3 évet tartják. Ez alapján ítélte úgy a szakpszichológus, hogy az utazást, sőt egy Marson töltött kolonizációs időszakot még a Földön érzelmileg stabil személyek sem biztos, hogy kibírnak lelki dekompenzáció nélkül. Kohn Eszter erre egyetértően úgy reagált, hogy nem véletlenül számítanak hadititoknak a kiválasztási mechanizmusok.
Dr. Nagyillés János évekkel ezelőtt már kipróbált egy szigorú szabályrendszerben és lemondásokkal járó szerzetesi létet. Saját tapasztalatiból kiindulva hozta be a szexualitás aspektusát.
„A személyiség integritása a szexualitás nélkül nem maradhat fent”
– fogalmazta meg lényegre törően a klasszika-filológus. A szex azonban veszélyes lehet az űrben. Egy űrbaba ugyanis a kozmikus sugárzás károsító hatása miatt akár már magzati korában maradandóan károsodhat és nagy eséllyel meg is halhat. Mindazonáltal, maga a szexuális aktus kivitelezése is nagyon nehéz a mikrogravitációs térben. Megoldásként egy magáncég tépőzáras ruhát fejlesztett ki, mely biztosítja, hogy a két személy ne sodródjon el egymástól.
Kohn Eszter szerint, az alkohol fogyasztása (kifejezetten a kilövés előtt) nyílt titok az asztronauták körében. Ezen a ponton komoly dilemma merült fel a beszélgetésben, hogy mégis milyen természetes vagy mesterséges örömforrások lehetnének elérhetőek egy Mars expedíció alatt. Leghatározottabb véleményt Dr. Rafael Beatrix fejtett ki erről: „Nem tudunk meglenni örömforrások nélkül (…) Lehet bármennyi feladat, természetes vagy akár mesterséges megerősítők nélkül pillanatokon belül megjelenik a depresszió és a szorongás.” Jó hír, hogy már napjainkban is léteznek olyan tudatmódosító szerek, melyek szorongáscsökkentő hatásúak, ráadásul függőséget sem okoznak. Kérdés, hogy ez valóban kielégíti-e az ember örömszerzési igényeit?
Félig ember félig marslakó
Az utolsó 15 percben a nagyon aktív közönség kérdései kaptak teret. Ennek kapcsán merült fel a marsi identitás témája. Dr. Szilárdi Réka kifejtette, hogy a gyökértelenség érzésének elkerüléséhez mindenképpen szükség lenne egy közös marsi identitás kialakítására. Az első generációkban az organikusan kifejlődő azonosságtudat egy része azonban természetesen a földi létből gyökerezne. Dr. Rafel Beatrix hozzátette, hogy a későbbiekben már önmagát teljesen marsinak tekintő új nemzedéknek is nagyon fontos, hogy átadják a kellő mennyiségű és hiteles információt a múltról. Ugyanis az egészséges identitás kialakulásához mindenképpen szükség van a saját felmenőink és itt az emberiség származásának tudására. Ami miatt még felértékelődhet a Földi identitás elemeinek megtartása, az Mihalik Árpád referencia pont gondolata:
„Másokkal való összehasonlítással határozhatjuk meg önmagunkat”
Vagyis az eddigi földi tapasztalatinkhoz képest a Marson való öndeterminációs folyamat lényegesen nehezebb lenne. Ugyanis ott nincsenek őslakosok, idegen kultúrák, melyekhez képest meghatározhatjuk önmagunkat, csak a Földről hozott emberkép. Az identitás szerves részét képezi a hit is. A valláskutató véleménye szerint, közös átalakulás menne végbe az identitás és a vallási meggyőződés között. Eleinte a földi vallásokat gyakorolnák az emberek, az új identitás kialakításával azonban teljesen új hitrendszerek jöhetnének létre.
A másfél órás együttgondolkodás alapján az ember nem áll messze technikailag egy Mars-expedíció lebonyolításától. A kiszámíthatatlan emberi természet kordában tartása az, ami gondot okoz a misszióban. Nem csoda, hiszen „mindent magunkkal viszünk, ami emberi, a technikai nagyszerűségtől a vécé problémákig” – mondta Kohn Eszter. Tudatában kell lennünk, hogy a Mars környezete alkalmatlan a kolonizációra, nem gondolhatunk jelenleg úgy rá, mint „Föld 2”. Testközeli vizsgálata azonban így is hasznos, mert összehasonlításával segíthet a saját bolygónk könnyebb megértésében. Az előadó szavaival élve tehát, a vörös bolygó megismerésének feladása a lehetséges pszichológiai nehézségek miatt olyan lenne, mint amikor:
"Pont azért nem tudsz magadról valamit, mert nem indultál el"
A rendezvényt támogatta:
