Betegen hangulatunk sem az igazi. Vajon ez visszafelé is igaz? Rossz kedvűen megbetegszünk? Mit tehetünk ellene? Az, hogy a testi és lelki folyamatok hogyan hatnak egymásra, régóta kutatott terület. Cikkünkben a pszichoszomatikus megbetegedések témakörét járjuk körül.
Néha a problémák annyira mélyen érintenek, hogy nem képesek egyedül megbirkózni a nehézségekkel. Amikor teljesen összetornyosulnak fejük felett a felhők, az erre hajlamos személyek fizikálisan is belebetegedhetnek. Élete során mindenki találkozik hasonló tünetekkel; fáj a feje vagy a dereka a stressztől, idegességében hányingere van, remeg a félelemtől, beteg lesz egy traumát követően. Egyesek erre fogékonyabbak, mások kevésbé. Vannak, akiket jobban nyugtalanít egy-egy ilyen tünet, vannak, akik képesek ignorálni őket.
Az ilyen megbetegedéseket, melyek pszichés eredetűek, tehát nincsenek vizsgálatokkal megmagyarázható fizikai okai, együttesen pszichoszomatikus betegségeknek nevezzük. Heinroth írta le elsőként az összefüggést az 1800-as évek elején. A „pszicho” – lelki és a „szomatika” – testre vonatkozó szavakból alkotta meg a kifejezést. Az effajta tüneteket lényeges elkülöníteni az olyan szimulált panaszoktól, melyeket figyelemfelhívás érdekében túloznak el a betegek. Azoknak a személyeknek, akiknek valóban lelki eredetű fizikai panaszuk van, a tüneteik valósak. Az érzéseik nem kitaláltak, a lelki problémáik fizikai vetülete az. A szorongás ilyen formában tör felszínre, a stressz által kiváltott érzéseket konkrét fájdalomként élik meg.
Gondolj csak arra, amikor egy túlhajszolt napon megfájdul a fejed. Sok esetben elég öt perc pihenő, nincs szükség gyógyszerekre. Tested, hogy megóvja magát a fokozott stressz káros hatásaitól, idővel megbetegíti önmagát.
Szervezeted jelez:
megálljt parancsol,
pihenésre kényszerít.
Test – Lélek
Annak ellenére, hogy a lelki és testi problémák teljesen különállónak tűnhetnek, nincs ilyen éles ellentét köztük, sőt erősen összefüggenek egymással. Pennebaker megfigyelései szerint a testi tünetek és az ezzel kapcsolatos érzések gyakran azonos időben tudatosulnak. Ez is arra enged következtetni, hogy az érzelmek és a testi tünetek szoros kapcsolatban állnak egymással. A tartós betegségek rányomhatják a bélyegüket hangulatunkra, s ez fordítva is igaz:
a tartós negatív hangulat is megbetegíthet.
A magas stressz szint csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, illetve elősegíti a kortizol és egyéb stresszhormonok termelődését, melyek hozzájárulhatnak a valós betegség kialakulásához. A lelki eredetű fizikai panaszok pedig gyakoribbak azok körében, akik traumát éltek át, illetve egyéb pszichológiai problémával küzdenek, mint például a depresszió.
Előfordulása
A pszichoszomatikus betegségek felismerése és a fizikai betegségektől való határozott elkülönítése sokszor nem egyszerű. Az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint az átlagos felnőtt populációnak körülbelül 5-7%-a érintett. Nők körében a szorongás és a pszichoszomatikus tünetek megjelenése is gyakoribb. Gyermekek esetében főként hasi panaszok, fáradtság és hányinger a jellemző, külön-külön. A felnőtteknél viszont gyakran több tünet jelenik meg egyszerre, mint a fej- és derékfájás. Időskorban a fájdalom és a fáradtság a vezető kórkép, melyeket esetükben is nehéz elkülöníteni a természetes folyamatoktól vagy meglévő alapbetegségektől. Ezért egy-egy tünetet a kiváltó ok eredetétől függetlenül érdemes komolyan venni.
Mit tehetünk ellene?
Sok ember, aki pszichoszomatikus panaszokkal küzd, azért fordul segítségért, hogy a tüneteit, mintsem szorongását enyhítse. Amennyiben alapos kivizsgálás ellenére nem találnak semmilyen fizikai okot, ami a megbetegedésre utalhatna, akkor elképzelhető, hogy lelki okok állnak a háttérben. Ilyen esetekben
a pszichológiai tanácsadás vagy a pszichoterápia hatékony és hosszú távú segítség lehet
a fizikai problémák enyhítésében is. Gyermekkorban kulcsfontosságú a szülői példamutatás, valamint a fontos személyek betegségre adott reakciója is. Eseti kezelés során már az elegendő alvás, a stressz csökkentése is eredményes lehet. Tartós panaszoknál viszont a megküzdési stratégiák fejlesztése alapvető jelentőségű a hatékony stresszkezelés kialakításában, mely sikerrel járulhat hozzá a testi-lelki egészség kialakításához és fenntartásához.
