A tokiói olimpia kezdetével a világ nagy része lázban ég, hiszen ismét szoríthatunk kedvenc sportolóinknak a legkülönfélébb sportágakban. Az eddigi olimpiák eseményei között keresgélve sok olyan érdekességet találhatunk, amelyek megmosolyogtatnak vagy csodálkozásra késztetnek. Azonban nem kell messzire menni ahhoz, hogy az olimpia szó és a hozzá tartozó megrendezés éve/ helyszíne kiváltson belőlünk valamilyen érzést. Cikkünkben számos olyan olimpiai és olimpiához kapcsolódó eseményt mutatunk be, amelyek akár lehetnek ismerősek, de hathatnak az újdonság varázsával is. Jó olvasást kívánunk!
Kezdésképpen a magyar csapatra gondolva és nekik szurkolva említsünk meg, pár hazánkkal kapcsolatos információt.
- Legelső aranyérmünket Hajós Alfréd szerezte meg az 1896-os athéni olimpián 100 méteres úszó távon.
- Egerszegi Krisztina volt eddigi legfiatalabb magyar úszónk, aki nem mellesleg 14 évesen szerezte meg első olimpiai aranyérmét.
- Ezzel szemben, Gerevich Aladár magyar vívó, 50 éves korában zsebelhette be magának egyik olimpiai aranyát, így kiérdemelve a hazai legidősebb olimpiai éremszerző címet.
Reflektálva a most tartó olimpia körüli nehéz helyzetre hozzátennénk, hogy ugyan az idei olimpia elhalasztott volt, azonban az olimpiák kezdete óta mindössze három olimpia maradt el (pótlásra nem került sor). Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezek az olimpiák a világháborúk miatt maradtak el. 1916-ban az első, 1940-ben és 1944-ben a második világháború miatt került törlésre a nagyszabású sportesemény.
A következőkben kronológiai sorrendben folytatjuk, azon olimpiák felsorolását, ahol említésre méltó, kedves vagy szórakoztató történetekkel szolgálhatunk olvasóinknak - a teljesség igénye nélkül.
1900, Párizs
A párizsi olimpiát szervezettségét tekintve bármennyire is szeretnénk, nem sorolhatjuk a legjobban koreografált események közé. Ezt az állítást olyan botlások támasztják alá, mint például, hogy számos versenyző eltévedt a maratoni táv futása során, vagy nem találta meg mikor és hol kellene versenyeznie. Továbbá, hogy
a síkfutáshoz kijelölt pályaszakasz egy emelkedőn kapott helyet.
1908, London
Ezen az olimpián lett véglegesítve a maratoni táv. Ez azért is érdekes, mert a végleges hossz 42 km és 195 m lett, mindez azért, hogy a célba érkező sportolókat a királyi család jobban lássa a windsori kastélyból.
1912, Stockholm
Ekkor használták először a célfotót a versenyek során, illetve az elektromos időmérőeszközök ekkor kerültek bevezetésre, hatalmas segítséget nyújtva az embereknek.
1920, Antwerpen
A világháború utáni első olimpiára a szervező ország nem hívta meg a bűnösnek mondott Németországot és a vele együtt vesztes országokat (Ausztria, Bulgária, Törökország) sem, így tehát Magyarország sem képviseltethette magát sportolóival. Ezen felül Lengyelország és Szovjet-Oroszország sem indulhatott.
1928, Amszterdam
A háború utáni első olyan olimpia, ahol ismét részt vehetett az összes nemzet, éppen ezért nevezik
a béke és harmónia olimpiájának.
Az öt karikás játékok egyik evezős számában versenyző Henry Pearce lényegében megtestesítette ezt a béke és harmónia minden lehetséges változatát. Az ausztrál sportoló a futam közben megállt, hogy a folyón keresztben közlekedni kívánó kacsa családot átengedje maga előtt, majd tovább evezett a hőn áhított aranyérem felé, amit el is nyert.
1956, Melbourne és Stockholm
Az olimpia lebonyolításában két ország vett részt, mivel Ausztrália nem engedélyezte az állatok behozatalát, hacsak nem töltenek az állatok fél évet karanténban náluk. Mivel ennek lebonyolítása szinte kivitelezhetetlen lett volna, így minden olyan sportág versenyét, amelyhez szükséges volt a ló, azt Stockholmban rendezték meg.
1972, München
Az amszterdami béke és harmónia ellentettje lett a ’72-ben megrendezésre kerülő müncheni olimpia. Az olimpiai faluban terrorcselekmény történt, melynek következtében 9 sportoló életét vesztette. Az eseményeket követően az olimpia folytatódott, annak ellenére, hogy a többség nem szorgalmazta, így jó pár sportoló jobbnak látta hazautazni.
1996, Atlanta
A sokak által várt olimpiai játékok 100. évfordulója Atlantában került megrendezésre, amely nagy felháborodást keltett, hiszen mindenki arra számított, hogy ebben az évben a világverseny szülővárosában kerül majd megrendezésre!
Illetve ekkor történt a második terrormerénylet München után. Az Olimpiai Parkban robbant bomba több mint száz embert megsebesített.
2020 (2021), Tokió
Az idén megrendezésre kerülő világverseny, tavaly 2020-ban került volna megrendezésre, azonban a koronavírus járvány keresztülhúzta minden arra készülő sportoló, edző, szervező és szurkoló számításait. Ezzel az egy éves csúszással a Japánban megrendezett világjátékok lett az első elhalasztott és páratlan évben megtartott olimpia.
Az idei olimpián talán a legérdekesebb kezdeményezésre került sor a japánok részéről, hiszen az érmek újrahasznosított mobiltelefonokból és más elektronikai eszközökből készültek. Az eszközökből nyert fém szolgált alapul az ötkarikás játékok érmeinek. Az aranyérmek 93,7%-ban, az ezüstérmek 85,4%-ban készültek újrahasznosított anyagokból. Ezeket is felülmúlva a bronzérmeket sikerült 100%-ban ilyen anyagokból készíteni!
Ehhez szorosan kapcsolódva megjegyezendő, hogy lassan 100 éve a dobogó legfelsőbb fokán álló sportolónak járó aranyérem sem aranyból, hanem ezüstből készül, amit arannyal vonnak be.
Az eddigiekben is remek teljesítményeket láthattunk: világcsúcsók és számos egyéni csúcs, meglepetés győzelmek és győztesek, illetve többen a legendák közé emelkedtek. A magyar delegáció is igazán jól teljesít.
Szurkoljunk együtt sportolóinknak!
