A Phiren Amenca egy önkéntesekből álló nemzetközi hálózat, mely a kirekesztés és előítéletek ellen veszi fel itthon is a harcot. „Közösségek között” elnevezésű rendezvényükön jártunk az Aurórában. A esemény keretein belül Rigó Bálint, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója tartott előadást „Eurovíziós Dalfesztivál: Nemzetközi konfliktusok a geopolitika színpadán” címmel. Kutatása rámutat a nemzetek közötti vallási, etnikai és politikai konfliktusok megnyilvánulására a dalversenyen. Tudósításunk.
Az első Eurovíziós Dalfesztivál 1956-ban, a II. világháborút követően azzal a céllal jött létre, hogy a szétzilált Európát egységesítse. A béke fenntartásához a politikai és gazdasági egység nem elegendő,
egy kulturális közösség megteremtése volt a dalverseny fő víziója.
Később számos hasonló rendezvény született, mint Európa Bajnokságok, filmfesztiválok, melyek az úttörő Euróvízió kitaposott ösvényén járhattak. Ezeknek az eseményeknek a célja az európai nemzetek összekovácsolása, a lehetséges konfliktusok megelőzése.
Kibontakozó ellentétek
Míg az alapító országok nagyon hasonló kulturális háttérrel rendelkeztek, az dalfesztivál bővülése óhatatlanul is utat nyitott a különböző nemzetek közötti viszályoknak, vagy akár barátságok megnyilvánulásának. Az előadó felhívta figyelmünket arra, hogy a versenyen adható pontszámokból vannak országok, akik még soha nem adtak egymásnak maximumnál kevesebbet. Pusztán a pontok statisztikáiból felrajzolható lenne a nemzetek közötti viszonyok meglehetősen pontos képe. Rigó Bálint szerint
„mára már egyértelművé vált, hogy a dalverseny nem csak a dalokról szól”.
Ezt néhány konkrét példával is szemléltette: A 60-as években csatlakozott Portugália és Spanyolország. Mivel ebben az időben mindkét ország diktatúra volt, a belgák bojkottálni szerették volna a fellépésüket. 1968-ban egy katalán dal jutott volna ki az Eurovízióra, amit a spanyolok azonnal betiltottak. 1974-ben
egy dal ténylegesen forradalmat robbantott ki:
Portugáliában az Eurovíziós dal felcsendülése a rádióban volt a jel, ami felkelésre szólította a lakosságot.
Orosz-Ukrán konfliktus
Az újonnan létrejött országok esetén gyakori, hogy az etnikai határok nem fedik egymást az országhatárokkal. Az etnikai, politikai átszavazás ilyenkor jelentős. Ukrajnában a lakosság 17%-a orosz. A Krím félszigetet döntő többségében orosz lakosság alkotja. A félsziget elcsatolását követően 2014-ben a dalverseny orosz és ukrán látogatói több ízben is fizikális összetűzésbe keveredtek az arénában. 2016-ban Ukrajna nyerte a dalversenyt, mely önmagában is okod adhat a feltételezésre, hogy ez egy nemzetközi politikai szimpátia következménye volt. Az énekesnő, Jamala, a Krím félszigetről származik, és dala arról szólt, hogy 1944-ben a szovjet katonák erőszakkal kitelepítették a félszigetről a tatárokat. Ezután a szabályzat szerint Kiev nyerte a rendezés jogát. Az ukránok minden művészt fekete listára tettek, akit az oroszok kiküldtek volna a versenyre, többek között egy mozgáskorlátozott énekesnőt is politikai és katonai fenyegetésnek tituláltak, így Oroszország nem vett részt végül a versenyen.
Kaukázusi viszályok
Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország az előadó szavaival élve „nincsenek egymással jó viszonyban”. Ennek a forrása a 90-es évek utáni határátrendezés. A Szovjetunió feloszlása után az országok határai gyakorlatilag keveredtek, annak ellenére, hogy vallásilag és kulturálisan is hatalmas az államok közötti különbség. Ebből is adódtak a folyamatos katonai konfliktusok, a nacionalista intézkedések igyekeztek elnyomni a kisebbségeket. Az orosz beavatkozásra reagálva 2009-ben Grúzok „We dont wanna Put in” címmel indítottak dalt, melyet azonban diszkvalifikáltak egyértelmű politikai vonatkozása miatt.
A rejtett utalások és motívumok ellen azonban tehetetlen az Eurovízió szabályrendszere.
2015-ben az örmény népirtás századik évfordulója volt, melyet Azerbajdzsán nem ismer el hivatalosan. Ebben az évben az örmények „Don’t Deny” címmel indítottak számot. Ez is egyértelmű politikai utalásnak tűnt, ezért címet változtattak „Face the shadow”-ra, a szám maga azonban ugyanaz maradt. Az örmény szimbólum ebben az évben a nefelejcs virág volt, melynek közepén eredetileg a fekete kör, a holokauszt szimbóluma állt, azonban ezt is kicserélték az örmény zászlóra.
A videóklipp egyértelmű poltitikai üzeneteket tartalmaz, a háborús időszakról és a családok kihalásáról mesél, arról nem is beszélve, hogy számtalan apró szimbólum van elrejtve a képkockák között. A dalszövegben azonban semmilyen egyértelmű utalás nem lelhető fel, így nem lehetett megtámadni.
Az előadó kiemelte, hogy habár az Eurovíziónak az eredeti elképzelések szerint sok pozitív hozománya is van, továbbra is tükröt tart a nemzetközi konfliktusoknak. Ezután az előadás után mindenesetre más szemszögből nézhetjük az elkövetkezendő dalfesztiválokat, és talán élesebb szemünk lesz a hol finomabb, hogy egyértelműbb politikai utalásokra.
https://www.youtube.com/watch?v=LV1_s73fI-U
