Noha a női szexualitás körül számos tabu feloldódott az elmúlt évszázadban, mégis jócskán fennmaradtak olyan tévhitek, frusztrációk, melyek megakadályozzák a nőket abban, hogy szexuálisan kiteljesedjenek. Mit köszönhet anatómiájának a szebbik nem? Mit hozunk a családból? Miért áldott dolog az önkielégítés? S miért nem kell rögtön pánikba esni, ha a szexuális fantáziák, szexre való vágy nem önti el a nő tudatát és testét egy párkapcsolatban? Cikksorozatunkban a női szexualitás fejlődését, kihívásait és lehetőségeit igyekszünk feltárni.  

A szexualitással kapcsolatos korai üzenetek és tapasztalatok befolyásolják a felnőttkori szexualitás viselkedést. A női nemi szerv anatómiai sajátosságaiból kifolyólag kevésbé látható és elérhető, mint a pénisz. Nem alakul ki vele egy olyan erős és magától értetődő kapcsolat, mint a férfiak esetében, hiszen nem kell fogni minden vizeletürítés alkalmával, ezáltal egy lány számára kevésbé természetes a nemi szervével való ismerkedés, illetve az érintéséből fakadó érzések tudatosítása.

A szülői üzenetek is gyakran csak arról szólnak, hogy hogyan kell óvni a lányok kincsét a különböző kórokozóktól. A helyes toalettmozdulatokat tehát hamar megtanuljuk, az örömszerző érintésekkel pedig jobb esetben marad a kísérletezés a takaró alatt, miután valamilyen véletlen folytán rájövünk, hogy ott azért más is van, mint harc a baktériumok ellen. Az esetleges „lebukások” kevésbé szerencsés helyzetekben egy értékelő, dorgáló szülői vagy nevelői reakciót váltanak ki, mely a szégyenérzet, bűntudat növeléséhez vezethet. Ilyen tapasztalatok hatására a lány egészen az első szexuális együttlétig legátolhatja vaginájával való kapcsolatát.

A női nemi érés során a menstruációs tapasztalatok sem éppen a gyönyörök mámorába vezetik a hölgyeket. Míg egy fiú az első magömlés okozta kellemes érzések megtapasztalása után motiválttá válik az önkielégítésre, a lány számára az első vérzések és hasi fájdalmak nem ilyen aktivitásokra sarkallnak. Nem meglepő tehát, ha egy szexuálisan konzervatívabb környezetben felnövő lány úgy kezd nemi életet élni, hogy alig van fogalma teste működéséről, s arról, hogy mi okoz számára örömet. Az egyetlen forrás, a szülő vagy az az iskolai felvilágosítást tartó védőnő pedig gyakran kimerítik a témát a szex veszélyeinek taglalásával. Hölgyeink, innen szép tehát nyerni.

Testünk szeretete és az önkielégítés

A kielégítő, boldog női szexualitás egyik kulcsa a testtel való kapcsolat, annak szeretete és a benne keletkező érzések tudatosítása. Egy nő szexuális izgalmának létrejöttét az gerjeszti igazán, ha érzi, elhiszi, hogy ő a partner vágyának tárgya. Ez pedig sokszor azért hiúsul meg, mert nem elégedett saját testével. A szex közben felbukkanó negatív gondolatok gyakran az általa nem kedvelt testrészek körül cikáznak: „Vajon észrevette, hogy narancsbőrös a fenekem?”, „Ebben a pozícióban látni fogja, hogy hurkás a hasam”. Ilyen gondolatokkal nem meglepő, ha képtelen lazítani, hagyni és átélni, ahogy partnere kényezteti és rajong érte.

Miért adna örömet az a test, amelyet megvetnek.

Ahogy a szexuális szocializációnál látható, a női önkielégítés sokkal kevésbé támogatott, mint a férfiaké, noha az elmúlt évszázadban a társadalom jelentős fejlődésen ment keresztül. Míg a 60-as években a lányok mindössze 20 százaléka számolt be arról, hogy 15 éves korára volt maszturbációs élménye, addig a 90-es évekre ez 60 százalékra növekedett. A maszturbáció tehát veszített a stigmájából, ugyanakkor a terápiás tapasztalatok mai napig azt mutatják, hogy sok nőnek van nehézsége, kellemetlen érzése az önkielégítéssel kapcsolatban. Mindez azért aggasztó, mert a női szexuális egészség és boldogság különösen fontos előrejelzője a maszturbációs tapasztalat, sokkal inkább, mint a férfiak esetében.

A serdülőkori maszturbációs történet az egyik legjobb előrejelzője annak, hogy a nő képes lesz-e orgazmust átélni a párkapcsolatában.
A serdülőkori maszturbációs történet az egyik legjobb előrejelzője annak, hogy a nő képes lesz-e orgazmust átélni a párkapcsolatában.

A önkielégítés, legyen a nő egyedülálló vagy kapcsolatban élő, nem bűn és még csak nem is egészségtelen, ahogy bizonyos tévhitek állítják. Egy nőnek ismernie kell testét ahhoz, hogy csábíthasson vele, segíthessen partnerének bebarangolni legizgatóbb vidékeit és élvezhesse az együttléteket. Egy lány szexuális edukálása során sokkal fontosabb lenne először abban segíteni, hogy megismerje, elfogadja, szeresse a testét, s hogy megtanuljon magának örömöt szerezni szégyen és bűntudat érzése nélkül.

A női szexuális vágy természete

A nők gyakran számolnak be arról, hogy kevésbé érzik a szexuális vágy spontán lángra lobbanását, különösen hosszú távú kapcsolatban. Ez akár már az első év után is megjelenhet a pár életében. A férfi általában ebből annyit észlel, hogy partnere szexuálisan kevésbé kezdeményező, ne adj Isten, nem válik szenvedélyes tigrissé két fenékre csapástól. Mielőtt azonban ilyen tapasztalatok miatt a „frigid” címkét ragasztanánk a hölgyekre, érdemes jobban megérteni a női szexuális válaszciklus természetét.

Korábban azt gondolta a szexuálpszichológia, hogy mind a férfi, mind a nő szexuális működése leírható egy lineáris görbe mentén, mely a szexuális vággyal (szexuális fantáziák, a motiváció megjelenése a szexuális együttlétre) kezdődik, a szexuális izgalomban (az izgalmi állapot fizikai és szubjektív jegyei észlelhetőek) folytatódik, az orgazmusban (az izgalmi állapot csúcspontja és kioldása) kiteljesedik, s ezt követően egy nyugalmi fázisban végződik. A férfiaknál, ahol a szexuális viselkedés erősebben szabályozott biológiailag és a motiváció gyakran a puszta szexuális feszültség levezetése, valóban alkalmazható a lineáris modell.  A nők  szexuális válaszciklusa azonban nem írható le hosszú távon e folyamat mentén. Basson modellje szerint

a női vágy reszponzív jellegű.

A nő szexuális együttlétre irányuló motivációja a már említettek szerint igen sokrétű lehet. A megfelelő kontextusban megjelenő szexuális inger befogadására való hajlandósága befolyásolja a szexuális izgalom kialakulását. Amennyiben nyitott és az inger kellően hosszan tartó és élvezetes, a vágy ezt követően jelenik meg. A szexuális vágy tehát nem szükségszerűen spontán (szexuális fantáziákat táplálni, vágyni a szexuális érintkezésre), azonban megjelenése követheti a szexuális izgalmi állapot észlelését. Tehát partnerünk erotikus közeledése, a szexuális érintkezés megkezdése szexuális izgalmat válthat ki (fizikai és/vagy mentális szinten), s ennek hatására a vágy is megjelenhet bennünk. Carvalheira és munkatársai kutatásában a könnyen izgalomba jövő nők pusztán 15,5 százaléka számolt be arról, hogy spontán szexuális vágy hatására szeretkezik partnerével,  a megkérdezettek 30,7 százaléka csak a szexuális izgalom tapasztalását követően érzett vágyat a szexre. A kutatásból az is kiderült, hogy a hosszú távú kapcsolatban élő nők (42%) gyakrabban vesznek részt szexuális aktivitásban vágy nélkül, mint a frissebb kapcsolatban élők. Ha a szexuális élmény akár fizikailag, akár érzelmileg pozitív, nagyobb a valószínűsége, hogy motiváltabb lesz nő a következő szexuális együttlétre.

A női szexuális viselkedés alakulását tehát nagy mértében befolyásolják a családban látott modellek sajátosságai, valamint klasszikus nemi szerepekre támaszkodó üzenetek a szexualitás körül. A testhez fűződő érzések és gondolatok, az önkielégítési szokások és tapasztalatok mind-mind a felnőttkori  kiegyensúlyozott szexualitás alapjait képzik. S bár nem fehér holló a spontán női szexuális vágy megjelenése, hosszú távú párkapcsolatban realisztikusabb elvárás a vágy reszponzív jellegét elfogadva élvezni a szexuális együttléteket.

Cikksorozatunk következő részében a női szexuális izgalommal és annak csúcspontjával, az orgazmus sajátosságaival és esetleges nehézségeivel fogunk foglalkozni.