A virtuális valóság a digitális technológia segítségével megalkotott mesterséges világot jelent, amely élményében a valóság tökéletes mását képezi le. A digitális világ térhódításával a VR technikai alapjai tovább finomodtak, ennek köszönhetően pedig új távlatok nyíltak meg bizonyos mentális betegségek kezelésében. Cikkünkben először a fóbiák főbb jellegzetességeit tekintjük át, majd kezelésük lehetséges módjairól esik pár szó, megemlítve köztük egy olyan technológiát is, ami a jövő egyik fő terápiás eljárását is jelentheti.

A fóbiák irracionális félelmen alapulnak. Az ilyen típusú zavar esetén a szorongás egy pontosan körülírt, de nem veszélyes szituációban jelenik meg. Annak ellenére, hogy az adott helyzet nem jelent életet fenyegető állapotot, fóbiás személyként erőteljes rettegéssel vészelhetjük át az adott körülményeket. Sőt, sok esetben már akkor is jelentős szorongás keríthet minket hatalmába, amikor a félelem tárgyára gondolunk. Fóbia szinte bármivel kapcsolatban kialakulhat, de leggyakrabban állatokhoz (például kutya, pók, kígyó), zárt vagy nyitott terekhez, tömeghez, szociális helyzetekhez, fertőzésektől való félelemhez, valamint a vérhez, injekcióhoz, sérüléshez kapcsolódik. Fontos megemlíteni azt is, hogy a fóbiával való együttélés nem feltétlen jelent napi szintű szenvedést, hiszen gondoljunk csak bele: egy kígyófóbiás, nagyvárosi lakos, aki irodai munkát végez, nem él át nagyfokú distresszt az év minden napján a kígyóktól való félelme miatt, ugyanakkor a szociális fóbiával való együttélés már alapvetően korlátozhatja az egyént a mindennapi feladatai elvégzésében is.

A fóbiák kezelésének egy lehetősége

A fóbiák kezelésében a kognitív terápiáknak van a legnagyobb létjogosultságuk. Az egyik legelterjedtebb technika az úgynevezett szisztematikus deszenzitizáció. Ennek során a terapeuta arra kéri a relaxált állapotban lévő pácienst, hogy képzelje el azokat a helyzeteket, amelyek során a szorongás megjelenik. A pszichológussal végzett közös munka során általában szorongáshierarchia szerint haladnak: a legkevésbé félelemkeltő helyzettől indulva lépcsőzetesen jutnak el a leginkább rémisztőig. Ha a páciens a hierarchia bármely szintjén szorongás-fokozódást tapasztal, akkor abbahagyja a jelenet képzeleti szinten történő leképezését, a terapeuta pedig segíti a korábbi nyugodt, relaxált állapot visszaállítását.

A fóbia irracionális félelmen alapul.

Fontos kiemelni azt is, hogy a félelem végleges leküzdése csak valóságos környezetben lehetséges, ehhez adnak jó alapot a terápiás üléseken történő imaginációs gyakorlatok. Egy újfajta módszerrel azonban lehetőség nyílik arra is, hogy a terápiás ülések során valós, félelemkeltő helyzeteket virtuálisan jelenítsünk meg, ezzel is segítve a fóbia hatékonyabb és életszerűbb leküzdését. A következőkben erről olvashatunk.

A virtuális valóság, mint a fóbiák kezelésének hatékony módszere

Számos tanulmány által igazolt tény, hogy a valóság virtuális leképezésével jónéhány fóbia és egyéb szorongásos zavar (például a pánikzavar és a PTSD) is jól kezelhető. Ezen eljárás fő előnyét az jelenti, hogy lehetőségünk nyílik a félelmet kiváltó helyzettel

kontrollált keretek között, egy terápiás ülés alkalmával, a terapeuta jelenlétében szembenézni.

A valódi helyzetek modellezésével lehetővé válik számunkra, hogy belássuk: félelmünk irracionális alapokon nyugszik. Tulajdonképpen a korábbiakban leírt deszenzitizációhoz hasonlóan zajlik ez a folyamat is, tehát a terapeuta képes irányítása alatt tartani az egyes ingerek intenzitását és lehetővé teszi, hogy a szorongáshierarchia alapján haladjunk fokozatosan előre a terápia során.

Például akrofóbia (magasságtól való félelem) esetén épületek között, egy vékony pallón, több 10 méteres magasságban, sőt, akár felhőkarcolók között is sétálhatunk; és lehetőségünk van arra is, hogy az élményeinket a terapeutával megbeszéljük, ezáltal is elősegítve a kezelés folyamatát. Tehát a rémületet okozó szituációban mind fizikailag, mind pedig érzelmileg biztonságban érezhetjük magunkat. Ha a virtuális valóságban képesek vagyunk a félelmünk fölé kerekedni, akkor ez átvihető lesz a való életre is. A virtuális valóságban azt élhetjük meg, hogy a kontroll a mi kezünkben van, és ha sikerül megbirkózni a félelmünkkel, akkor az énhatékonyság-érzésünk is növekedhet.

Újabb érv lehet a VR segítségével végzett terápia mellett, hogy bizonyos típusú fóbiák kezelése a való életben meglehetősen nehéznek bizonyul. Jó példa erre a repüléstől való félelem. Hiszen gondoljunk csak bele: a szorongáshierarchia leírása még egyszerű lehet, azonban, ha az imagináció során olyan intenzív félelem önt el minket, amely a kognitív, képzeleti folyamatainkat is befolyásolja, akkor a terápia hatástalan lehet, sőt, adott esetben a szorongás hatványozódhat is. Viszont a virtuális valóság erre a problémára is megoldást kínál, hiszen ebben a térben lehetőség nyílik fokozatosan közelíteni a félelem tárgyához. Megoldható, hogy először a kifutópályán sétálva alaposan szemügyre vegyük a repülőgépet, majd következő lépésben fel is szállhatunk rá, és eltölthetünk ott annyi időt, amennyit csak szeretnénk. De az is lehetséges, hogy a gép csak a kifutópályán menjen (a kerekein közlekedve) pár kört és ne szálljon fel; végül pedig a repülővel való utazást is kipróbálhatjuk (itt pedig a „levegőben” eltöltött idő számát lehet fokozatosan növelni).

A számtalan előny mellett fontos pár szót szólni az esetleges hátrányokról is. Először is a virtuális valóság megteremtéséhez szükséges technikai eszközök meglehetősen drágák. Másodsorban szükséges megemlíteni azt is, hogy néhány személynél a VR technika tesztelése során bár átmeneti, de kellemetlen mellékhatások is megjelentek (például émelygés, szédülés és fejfájás). Végül pedig a terapeuta részéről is egyfajta tanulási folyamatot kíván meg a virtuális valóság alkalmazása: meg kell ismernie, hogy hogyan tudja a leginkább lemodellezni azokat a helyzeteket, amelyek a páciens gyógyulási folyamatát a leginkább elősegítik.

A felmerülő hátrányok ellenére a virtuális valóság a jövő egyik meghatározó kezelési módszerévé válhat, hiszen a fóbiák mellett más mentális betegségek gyógyítását is lehetővé teszi. A VR technika a függőségek terápiáját is elősegítette, továbbá érdekes eredmény, miszerint az autizmussal élő személyek társas készségei is fejleszthetők a virtuális térben. Emellett a depresszióban szenvedő egyének számára pedig egy ingerdús, változatos környezetet biztosíthat, amely segítheti a tünetek gyors javulását.



Felhasznált irodalom:

BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TR meghatározásokkal (2004). Budapest: Animula Kiadó.

Coté, S., & Bouchard, S. (2008). Virtual reality exposure for phobias: a critical review. Journal of CyberTherapy & Rehabilitation, 1(1), 75-91.

Gaál, Á. (2010). A szorongásos betegségek virtuális terápiája. Honvédorvos, 62(3-4), 164-169.

Horváthová, D. & Siládi, V. (2016). Creating virtual environments for phobia treatment. Open Comput. Sci., 6, 138-147.

Körmendi, A., & Sztancsik, V. (2013). Személyiséglélektan I. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Trull, T. J., & Phares, E. J. (2004). Klinikai Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

További forrás: itt