Serena és Venus Williams (teniszezők), Pau és Marc Gasol (kosárlabdázók), Varga Dénes és Dániel (vízilabdázók), Iváncsik Gergő és Tamás (kézilabdázók), Verrasztó Evelyn és Dávid (úszók). Csak pár példa a híres sportoló testvérpárok közül. Már egy tehetséges sportoló családtag is nagy hatással van a családszerkezetre, ami fokozódhat, ha a testvérek mindegyikéből élsportoló válik. De mi történik, ha ugyanazt a sportágat űzik? És akkor, ha egymás ellenfelei lesznek?
Robert Weiss amerikai szociológus professzor hat alapvető kapcsolati funkciót írt le, amiket egy egyén szociális hálóján belül másoktól kaphat:
- kötődés: érzelem, biztonság
- szociális integráció: tapasztalatok és aggodalmak megosztása
- érzelmi és fizikai táplálék: érzés, hogy törődnek velünk
- értékességről való meggyőződés: az egyén kompetenciájának elismerése
- megbízható szövetség: kitartó kapcsolatok megléte
- útmutatás/vezetés/irányítás: kézzelfogható segítség, tanács
Azt feltételezte, hogy különböző kapcsolatainkban más-más funkciókat keresünk. Például egy házastársi kapcsolatban az egyének a kötődést, míg egy testvéri kapcsolatban inkább a kapcsolat hosszú távú fenntartásának lehetőségeit (vagyis megbízható szövetséget) keresik.
Testvéri kapcsolatok a mindennapokban
A testvéri kapcsolatok egy egyén életében a legtovább tartó kötelékek lehetnek, nem csoda tehát, hogy számos aspektusát vizsgálják: a kutatások leginkább a testvéri kapcsolatok minőségének észlelését (pl. közelség, melegség, státusz, konfliktus, rivalizálás) és a családszerkezet erre tett hatását (relatív kor, korkülönbség, születési sorrend) vizsgálják.
Kutatások szerint a testvéri konfliktusok és rivalizálás percepciójának jellegét meghatározza az életkor és a születési sorrend is. A kisebb korkülönbségű testvérpárok gyakrabban számoltak be veszekedésről, ellentétről és szülői figyelemért zajló versenyről. Emellett a korban egymáshoz közel álló azonos nemű testvérek esetében ezek a jellemzők ugyanúgy forrásai voltak az intimitásnak és a barátságnak, mint a konfliktusok és rivalizálás kialakulásának.
Tehetségek a családban
Ha egy gyereket tehetségesnek címkéznek, könnyen irigységet és rivalizálást válthat ki a kevésbé tehetséges testvérek között, ami főként a társas összehasonlítás miatt alakulhat ki. Kutatási eredményekre támaszkodva elmondhatjuk, hogy azok a gyerekek viszont, akiket a szülők nem kiáltottak ki tehetségesnek,
alacsonyabb önbizalommal és magasabb szintű szorongással rendelkeztek.
Felmérések szerint az azonos tevékenységet végző testvérpárok esetében a kevésbé ügyes fél hajlamos a deidentifikációra annak érdekében, hogy fenntartsa önbizalmát.
Hasonló a helyzet a sport kontextusában is: a fiatalabb testvérek keserűséget, féltékenységet érezhetnek sikeres testvérük iránt. Ezt fokozhatja, ha a szülői ráfordítás, a források elosztása egyenletlen a testvérek között, és ezáltal az egyik testvér előnyben részesül a többi családtaggal (így a másik testvérrel) szemben is.
A családi tényezők mellett az élsport természetéből kifolyólag növeli az egyén feszültségi szintjét. Élsportolók gyakran nyomást éreznek, hogy a mások által támasztott magas elvárásoknak megfelelően teljesítsenek. Ennek kapcsán azt találták: az edzők, sportegyesület, a család vagy barátok elvárásai, amik a győzelemre vagy egy korábbi siker megismétlésére irányulnak, negatív hatással bírnak a sportoló aktuális teljesítményére.
Ha a testvérek ellenféllé válnak
Azon túl, hogy meg kell küzdeniük a még erőteljesebb társas összehasonlítással, az egymás elleni versenyben több más faktor is közrejátszik. Egy, a Wisconsin-Milwaukee Egyetemen végzett kutatásban a vizsgálat tárgyát képezte még az egymás elleni versenyre adott emocionális válasz, az érzelmi bevonódás szintje és a testvérek együttműködése is.
A sportolókkal készített interjúkból kiderül, hogy általában
motiválttá válnak a testvérük legyőzésére,
és a családtagok, barátok jelenlétében nyújtott jó teljesítményre. Számukra ez az intenzívebb edzésmunkában, a versenyen tett nagyobb erőfeszítésben és a mentális felkészülési stratégiák használatának növelésében nyilvánul meg. A motiváció mellett azonban inkább olyan negatív érzelmek jelennek meg a sportolóknál, mint a düh, csalódottság, bosszúság vagy frusztráció.
Ami az érzelmi bevonódást illeti, egyértelműen magasabb testvérek egymás elleni küzdelmében, mint egy „átlagos” ellenféllel szemben. A két legáltalánosabban megjelenő formája a testvér érzéseivel kapcsolatos aggodalom, valamint a testvérre irányuló fokozott éberség. Előbbi esetében arról van szó, hogy a sportoló szeretné testvére sikerét, azonban mindezt úgy, hogy saját sikerét ez ne veszélyeztesse. Ez a kettős sikerre irányuló vágy különös érzéseket vált ki a testvérekből. Utóbbi pedig a testvér mint ellenfél figyelemmel tartására utal: próbálják gondolataikat és teljesítményüket is követni, a verseny/mérkőzés közben és azon kívül is.
A harmadik vizsgált faktor, a testvéri együttműködés, még versenyhelyzetben is jelen van. Ennek két legáltalánosabban megjelenő formája az érzelmi és az instrumentális támasz. Az érzelmi támasz forrásai közé tartozik a szurkolás, a büszkeség kimutatása, a biztatás, a szóbeli megerősítés és szükség esetén a testvér védelmezése. Az instrumentális támasznyújtás pedig a különféle stratégiák megbeszélésével vagy sportspecifikus tanácsokkal valósulhat meg.
A kutatás hiánypótló a szakirodalomban, ami által betekintést nyerhetünk a sportoló testvérpárok gondolataiba, érzéseibe. Láthatjuk, mennyire összetetté, bonyolulttá, de emellett izgalmassá teszi – az egyébként sem egyszerű – versenyzést, ha valamelyik családtagunkkal kell versenyeznünk.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
