Függőséggel találkozni – milyen, miért, hogyan?

Gyakran találkozhatunk mindennapjaink során függőséggel és droghasználattal. Az addiktív viselkedés kialakulásának veszélye már kamaszkorban megjelenik, amivel érdemes foglalkozni. Alábbi cikkünkben a függőséggel, kialakulásának potenciális lehetőségeivel és a leszokás folyamatával és nehézségeivel foglalkozunk! 

Magyarországon egy 2019-es adat szerint a lakosság női tagjainak 24,3%-a, míg férfiak 24,4%-a dohányzik (18 és 80 éves kor közötti populációt tekintve), ezzel anyagi, egészségügyi és társadalmi kockázatokat vállalva. A dohányzásnak súlyos egészségromboló hatásai lehetnek, károsítja a tüdőt, növeli a krónikus betegségek kialakulásának valószínűségét, illetve csökkentheti a várható élettartalmat is. A rengeteg káros anyag – például a gázok és a kátrány – strukturálisan és funkcionálisan egyaránt károsítja a szöveteket, a tüdőt, a szívet és az érrendszert is. Gyakran a nikotinbevitelt az illegális szerhasználattal is összekapcsolják – hiszen gyakori a kamaszkori cigarettázás, majd az azt követő szerhasználat. A két jelenség kapcsolata nem teljesen tisztázott még, hogy milyen irányban hatnak egymásra, de gyakori jelenségek együttesen. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2019-es statisztikája szerint, amit magyarországi reprezentatív mintán gyűjtöttek, a felnőtt lakosság (18-64 év közöttiek) minden tizedik tagja, míg a fiatal felnőtt lakosság (18-34 év közöttiek) tagjai közül minden ötödik ember fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot.

Ezzel a témakörrel, hogy milyen hatásai vannak a dohányzásnak és a szerhasználatnak, milyen a függőség, miért alakulhat ki egy ilyen rizikómagatartás, sokat foglalkozik az egészségpszichológia területe. Az egészségpszichológiában dolgoznak például a dohányzás hátterében meghúzódó motivációkkal, a gyakoriságával a különböző korcsoportokban, a nikotin függés pszichológiai tényezőivel, valamint különböző a jelenségre választ adó modelleket is nyújtanak. Mindemellett a pszichoedukációs és intervenciós célú projektek hatásait és eredményeit, és a prevenciókat is vizsgálják.

Hogyan alakul ki a függőség?

Egy cigarettában rengeteg káros anyag van, amik közül a nikotin az, amely nagyon gyorsan bekerül a véráramba, majd onnan eljut az agyba, majd a receptorokhoz, így gyorsan tudja kifejteni stimuláló hatását. Egy kísérletben 5 szubjektív élményt kapcsoltak egy cigaretta elszívásához (nikotinbevitelhez), az alábbiakat: szédülés, pozitív affektus, fáradtság, negatív affektusok, feltöltöttség.

A nikotinfüggés kialakulásában szerepet játszik a negatív és a pozitív érzelmek és élmények együttese is. A kezdeti kellemetlen érzésekhez akár a cigarettázás pozitív élményei is társulhatnak, mely lehet a megnyugtatás, stresszcsökkentés vagy adott feladatból való kizökkenés.

A folyamatos próbálkozás miatt kialakulhat egy tolerancia a negatív érzésekkel, ízzel és társításokkal kapcsolatban.

Így többségben lehet a pozitív érzelem és élmény, amit egy cigaretta elszívásához kapcsol a személy, ezért gyakrabban, rendszeresebben fog cigarettázni.

A tanulásnak is szerepe van egy függőség kialakulásában. Egy tanulási folyamat során egy-egy viselkedésforma elsajátításához szükségünk van megerősítésekre. Ezek lehetnek pozitív és negatív megerősítések is. Pozitív megerősítés során beszélhetünk előfeszítésről is, vagyis csupán már egy cigaretta látványa erős sóvárgás érzést idézhet elő. Éppen ezért egy rehabilitációs központból hazatérő könnyedén visszaeshet, ha látja a korábbi szerhasználati helyszíneit, esetleg felidézi korábbi emlékeit a szerhasználatáról. A negatív megerősítés arra vonatkozik, hogy valamilyen negatív, kellemetlen élményt elkerüljön a személy. Vagyis elkerülje a megvonásból vagy stresszből származó kellemetlenségeket. Egyébként van olyan modell is, ami a megvonási tünet elkerülését tekinti a szerhasználat magyarázatának, így a szerhasználatra kompenzációs folyamatként tekint.

A függés kialakulásában érezhetően sok tényező játszik egyszerre szerepet, hiszen kell valamilyen inger, ami miatt valaki a szerhez, cigarettához nyúl, majd egy öngerjesztő folyamatként egyre gyakrabban, rendszeresebben találja megnyugtatónak az adott szert. Ez akár lehet öngyógyítási kísérlet is. Erre egy egyszerű példa az alkoholfogyasztás is lehet, például egy buliban, ahol a fiatalok önértékelési problémákkal és interperszonális nehézségekkel is küzdenek, valamint vannak merevebb gátlásaik, amiket az alkohollal fellazíthatnak. Így eljuthatnak a fiatalok egy szórakozóhelyen az alkoholtól az olcsó dizájner drogokig is.

Az agyi struktúrában végbemenő stimuláció is szerepet játszhat a függés kialakulásában.

Ugyanis lehetnek a függőségnek genetikai és idegrendszeri alapjai is, például a jutalmazóközpont alulműködése, a nem megfelelő dopaminszint jelenléte is. Ha kevesebb a szervezet dopamin-kibocsátása, akkor a személy kevesebb örömöt és izgalmat él át, ami miatt keresni fogja az olyan helyzeteket, melyek kirívóan magas dopamin-kibocsátással járnak – kompenzál. Így alakulhat ki a szerhasználat, a függőség vagy emelkedik meg a magas kockázattal járó cselekvések keresése, illetve az impulzív, zavaros viselkedési formák gyakori megjelenése is erre lehetőség. Cselekvésben megjelenő formája például a szexfüggőség, magas fokú elköteleződéssel járó extrémsportolás és a szerencsejáték függés is lehet.

A korábban már említett genetikai ok, ami miatt nagyobb a valószínűsége a függőség kialakulásának az ADHD lehet. ADHD esetében egy gyerekkorban kezdődő, súlyos figyelemzavarral járó betegségről van szó, amikor a gyermek hiperaktív, nehéz koncentrálnia és akár tanulási nehézsége is lehet – épp a nagy erőfeszítést igénylő koncentráció miatt. Az ő esetükben a stimuláló szerek, mint a pszichostimulánsnak nevezett ecstasy, kokain vagy dizájner drog nyugtató hatású, ellenben akik nem ADHD-sok, nekik pörgető hatása lesz. Ezzel azt a megközelítést is magyarázhatjuk, hogy a függőség miért alakulhat ki öngyógyítási kísérletként – ADHD-val küzdő fiatal számára ez egy lehetséges koncentrációs állapot elérése, tüneteit felszínen csökkenteni tudja.

A gyógyulás lehetőségei:

A droghasználatból való kigyógyulás összetett, ugyanis

az addikció egy szellemi, fizikai és érzelmileg telített betegség, ami az élet minden aspektusát meghatározza.

A függőség eredeti oka mélyebbre vezethető vissza, gyakran családszintű addikcióról van szó, amit rendszerszinten kell értelmezni, vagyis a család függő tagja csak a tünethordozó. Ezt lehet úgy tekinteni, hogy a családi működésben valamilyen komplexebb probléma áll fenn, aminek vészjelzője a függő – így lehetséges, hogy a szerhasználó egész családjának összes problémáját magával hordozza. Lehetséges olyan helyzet is, hogy a családi konfliktusok megoldására egy deviáns, kellemetlen viselkedés kamaszkorban megoldás lehet – mivel akkor már egy fontosabb konfliktust kell kezelnie a szülőknek, így elcsendesedhet a kettejük közti konfliktus.

A család szerepe a függőségben igen meghatározott. Fontos a támogatásuk, illetve hogy a korábbi szerepekből kiléphessenek a szerhasználók. A függő és családja kapcsolata igen terhelt kapcsolat. Van olyan kutatás, amelyben a szülők a függővel kapcsolatos erőszakról, lopásról, saját magányosságukról, izolációjukról és saját félelmeikről számolnak be. Esetenként szuicid hangulat is társulhat ezekhez, az önhibáztatás és a bűntudat érzése mellé. Gyakori, hogy a szülők nem merik elmondani barátaiknak, félnek az őket érő negatív kritikától és elutasítástól. Mindezek mellett a függővel kapcsolatban ambivalens érzéseik lesznek, hiszen kapcsolatuk általában megromlik, de ettől függetlenül aggódnak érte és szeretik őt.

Sokszor fordul elő, hogy a hozzátartozók körében társfüggőségről lehet beszélni, ami a függőtől való függést is eredményezheti. Ennek egyik hátránya, hogy a társfüggő fél kvázi jobbnak érzi magát azáltal, hogy segít egy függőnek, aki ha leszokna, akkor a társfüggő fél szerepét fel kellene adnia. Így mindketten benne maradnak a szerepekben. A függőségből való kilépés a legnagyobb hatással akkor lehetséges, ha a környezet támogató, segíti a függőt az önállóság útján. 

Mindezek mellett

a droghasználatról való leszokáshoz belső motiváció szükséges.

A saját motiváció azért is szükséges, mert a szenvedélybetegség rendszerint más pszichés zavarokkal is együtt járhat – például hangulatzavarral, szorongásos zavarral, impulzus kontroll-zavarral, figyelemhiánnyal. Ezen kívül azt is érdemes figyelembe venni, hogy a függőség egyfelől ártalmas, de más felől jutalmazó is lehet, gondoljunk csak arra, hogy a dizájner drog használat milyen hatással van egy ADHD-val küzdő emberre. Ezenkívül egyszerűbb esetekben is menekülési útvonal lehet, például a korábban említett szorongás oldás is vezethet a pszichoaktív szerek használatához, de az intimitásszükséglet vagy az impulzushiány is eredményezheti a szerhasználatot, ahogy a túlzott stressz is okozhatja a dohányzás gyakoriságát.

Egy függőnek azért is nehéz leszoknia, mivel mikor nem végzi az adott addiktív tevékenységét, akkor rengeteg szabadideje keletkezik, amit valahogyan le kell kötnie. Ilyenkor nehéz, hogy nehogy visszaessenek. Így egy függős esetében érdemes végig gondolni minden lehetőséget, nem szabad magára hagyni a leszokás terhével, valamint érdemes lehet rendszer szinten is értelmezni a tünetet.