Mérő László szerint az emberi érzelmeket érdemes a közgazdaságtan szemszögéből is vizsgálni: e szerint nem szükségleteink vannak, hanem helyettesítési hajlandóságaink. Vajon hányszor helyettesítjük valami mással a boldogságot? Orvos-Tóth Noémi szerint a XXI. századi ember nem is ismeri ezt az állapotot, Dr. Fábri György meg sem próbálná a boldogságot skálán ábrázolni. Ki hogyan éli meg az érzelmeit? Vajon tényleg boldogít a pénz vagy a súlyos pénzhiány az, ami boldogtalanságot okoz? A Mindset Pszicho-Kávéház első alkalma igazi kávéházi hangulatot teremtett az Anker’t-ben, ahol Mérő László exkluzív előadása után állandó kerekasztal-tagjainkkal beszélgetett tovább. Tudósításunk.
„Meg kell nevettetni a lányt, akkor megkapod!”
Vajon azért mosolygunk, mert boldogok vagyunk vagy boldogságunkat kiválthatja csak a mosolygás is? Bár a felvetés első hallásra abszurdnak tűnhet, nem csak William James pszichológusnak sikerült elméletét bizonyítani, hanem egy kamaszkori barátnak is – meséli Mérő László. Érzelmeink mögött ugyanis egy sor biológiai folyamat zajlik, így nem azért nevetünk rá szerelmünkre sem, mert megörülünk neki, hanem mert amikor meglátjuk, ezek a biológiai folyamatok, nevetésre ingerelnek. A professzor barátja szerint így nem az a fontos, hogy örömet szerezzünk kiválasztottunknak, sokkal inkább, hogy „mosolyra állítsuk a száját” – ekkor fog ugyanis örülni nekünk. Bár a kamaszkori barát tanácsai jogosan kelthetnek felháborodást és az eredeti elmélet is kritizálható tudományosan, az elmélet például a moziban is alkalmazható: a filmekben az izgalmasnak szánt jelenetekben, ha szívdobogást használnak háttérzenének, sokkal inkább elérhetik a kívánt hatást.
Ha már filmekről beszélünk: ki ne emlékezne a Gyűrűk ura triológiára? A hobbitok és Gandalf közötti magasságkülönbséget az Ames-szoba technikájával oldották meg a filmesek. Ez egy ferde falakkal megépített szoba, ferde ablakokkal vagy képekkel a hátsó falon. Ha egy bizonyos pontból nézünk be a szobába, nem látjuk ferdének a bent lévő tárgyakat, viszont a benne lévő emberek kicsinek vagy nagynak tűnnek. De hogyan kapcsolódik mindez az érzelmekhez? Mérő László elmondta, hogy a szerelmes nők egészen „immunisnak” tűnnek erre az optikai illúzióra. Ha egy szerelmes nő néz be egy ilyen szobába, ahol a párja áll, a szoba ferdeségét veszi észre, nem pedig azt, hogy a párja milyen pici. A férfiak azonban megállapítják a tényt, hogy kedvesük milyen apró vagy éppen hatalmas.
„Szükségleteink márpedig nincsenek!”
Mérő László szerint érdemes az emberi természetet a közgazdaságtan szempontjából is megvizsgálni. Eszerint ugyanis
az embereknek nem szükségleteik vannak, hanem helyettesítési hajlandóságaik.
Tehát mindenki szabadon dönt arról, mit tud könnyen helyettesíteni és mit nehezebben. Vannak azonban olyan dolgok, amiket nem tudunk mással helyettesíteni: ilyen például a víz. Sok víz helyettesíthető viszont vízvezetékszerelővel, igaz ők is isznak vizet, de nem annyit, mint amennyi elcsorgását meg tudják akadályozni. A közgazdaságtan szemlélete azért különleges, mert minden társadalmi jelenséget az emberek egyéni választásaira vezet vissza, illetve a helyettesíthetőség szempontjából is vizsgálja az emberi viselkedést. Gazdaságilag egy termék vagy szolgáltatás árát pénzben fejezzük ki, de itt az a kérdés: miért mondunk le cserébe? A közgazdaság szempontjából egy termék vagy szolgáltatás árát nem az érte kifizetett pénz jelenti, hanem minden más, amit nem vettünk meg azért, hogy az adott dolgot kifizethessük. Így tehát
az érzéseink határozzák meg döntéseinket, nem pedig a szükségleteink.
Bemutatkozott Budapest egyetlen állandó pszichológiai kerekasztala
Dr. habil Fábri György filozófus, az ELTE PPK docense, az Ames-szoba kapcsán hívta be a beszélgetésbe Descartes-ot kérdéseivel:
„Honnan tudjuk, hogy a világ, ami bennünk van illúzió vagy sem?
Elképzelhető-e, hogy kizárólag csak reflektált érzelmünk van, amelyben a kognitív és identitás elem is bennfoglaltatik?”.
Dr. Keresztes Zoltán pszichiáter szakorvos és pszichoterapeuta, fűzte tovább a gondolatot: sokszor találkozik klinikai munkája során olyan emberekkel, akik beszéd közben kipirulnak vagy csapkodják a térdüket, miközben levegővétel nélkül egyre csak beszélnek olyan hangerővel, mintha legalább egy építkezés közepén zajlana a kommunikáció. Amikor pedig visszajelzi az ilyen embereknek a gondolatát, mely szerint „minden jel arra utal, hogy maga dühös”, a válasz általában a következő: „Én? Miből gondolja ezt?”. Az érzelem megélése ezek alapján elválik attól a kognitív folyamattól, amit reflektivitásnak lehet nevezni.
Orvos-Tóth Noémi is a klinikai tapasztalatain keresztül tudott kapcsolódni az elhangzottakhoz. A klinikai szakpszichológus az érzelmi tudatosság fontosságára hívta fel a figyelmet: sokszor tapasztalja ugyanis, hogy az emberek fő panasza az, hogy ürességet éreznek, de ahhoz, hogy ki tudjanak mozdulni ebből az állapotból, kész válaszokat várnak a pszichológusoktól.
„Úgy tűnik, hogy az érzelmi öngondoskodás és a változtatásra való képesség sok emberből hiányzik”
– mondta. „Egyszer rákerestem a boldogság szóra interneten és vagy negyvenmillió találat volt, ami arra a kérdésre kereste a választ: hogyan legyünk boldogok – valószínűleg viszont egy jó válasz sem volt ezek között, hiszen akkor már senki nem keresné a kérdésre a választ”. Orvos-Tóth Noémi szerint a legnagyobb probléma az: nem tudjuk hogyan legyünk boldogok, de azt sem tudjuk milyen boldognak lenni.
Dr. habil Fábri György szerint a teljes boldogság állapotát nem lehet skálán ábrázolni, de az életünk egy adott időszakán mégis használható. Mérő László egyetértett ezzel, bár ő két külön skálán ábrázolná mindezt. Fábri György aztán a boldog házasságot hozta példának: ennek ugyanis nincs története, ellenben a rossz, boldogtalan házassággal. Felmerül a kérdés: az izgalom tesz minket inkább boldoggá? Válaszul Mérő László az Anna Karenina-ból idézett, hiszen: „A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az”. Elmondása szerint több, mint harminc éves vitája van ezen a téren a kutatókkal, mert meggyőződése, hogy
„ami egyforma, azon nincs mit kutatni”.
Orvos-Tóth Noémi szerint boldogtalanság esetén a kérdés az, hogy „mi a cél?”. Hiszen, ha boldogtalanok vagyunk, az baj. Ilyenkor a legtöbb ember azt szeretné, hogy valaki „javítsa meg” ezt az állapotot. A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy a pszichológusoknak hatalmas felelősségük van abban, hogy az emberekkel megértessék a tényt, mely szerint normális néha nem jól lenni. Szerinte
a XXI. századi ember nem tud mit kezdeni a boldogtalansággal.
Dr. Keresztes Zoltán tette fel a kérdést Mérő Lászlónak: „mi jellemzi azt, aki jól van a bőrében?”. Mérő szerint „az, aki csak ritkán szorul segítségre”, emellett felhívta a figyelmet a humor jelentőségére. Kacsur Adrienn, a Mindset Pszichológia Kapcsolataink rovatának vezetője hangsúlyozta, milyen fontos ez a szempont a pozitív pszichológiában, hiszen a humor rengeteget segít a nézőpontváltásban.
A pénz boldogít?
A kérdések szekcióban felmerült a gondolat: boldogít-e a pénz? Hiszen a pénzünkön tárgyakat veszünk, amik pedig boldoggá tesznek minket. Mérő László szerint meg kell fordítani a gondolatot, mert a tartós és súlyos pénzhiány az, ami boldogtalanságot okoz.
Dr. habil Fábri György utalt Karl Marx gondolataira, mely szerint igaz, hogy ha van pénzünk meg tudjuk venni a boldogságot okozó tárgyakat. Átkeretezte azonban a gondolatot egy példával: „ha gyors szeretnék lenni, akkor tudok venni lovakat. De nem attól leszek boldog, hogy vannak lovaim, hanem azért mert tudok lovagolni és képessé válok ez által a gyorsaságra. Így nem vettem a pénzemen gyorsaságot, mégis eljutottam eddig az állapotig”. Orvos-Tóth Noémi ezzel kapcsolatban egy kutatás eredményeire hívta fel a figyelmet, mely szerint:
ha képesek vagyunk személyiségtípusunknak megfelelően költeni, akkor boldogíthat minket a pénz.
Az állandó kerekasztal-tagok végül egyetértettek a megállapításban: ha nyerünk is a lottón milliárdokat, nem azért leszünk boldog vagy boldogtalan lottómilliárdosok, mert nyertünk a lottón, hanem mert képesek vagyunk a boldogságra és boldogtalanságra.
***
Izgalmas előadások, intenzív és konstruktív beszélgetések, valamint barátságos kávéházi hangulat: ez a Mindset Pszicho-Kávéháza, amely június 21-én ismét megnyitja kapuit!
Variációk az emberi fejlődésre – mire tanít minket az autizmus?
Az autizmusról rengeteg tévhit kering közöttünk. Gyakran misztifikálják és általánosítják az autizmussal élő embereket. De vajon mit jelent valójában az autizmus? Mire tanítanak bennünket az autizmussal élő emberek? Mit tanulhat el tőlük a többségi társadalom?
A segítségünkre szorulnak vagy mi az övékre? Milyen mítoszok élnek a köztudatban és mit mond erről a tudomány? Valóban minden autista embernek van valamilyen különleges képessége? Hogyan látják ők a világot?
Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ rendezvénysorozatunk következő alkalmával. Előadónk Dr. Stefanik Krisztina pszichológus, autizmus-kutató és gyakorlati szakember.
A rendhagyó előadást egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés követi, a Mindset állandó kerekasztalával.
Állandó kerekasztal-tagjaink:
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a MAI Pszicho online magazin főszerkesztője
Dr. Keresztes Zoltán pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta
Dr. habil Fábri György filozófus, az ELTE PPK docense
Kacsur Adrienn, a Mindset Pszichológia Kapcsolataink rovatának vezetője
Rendezvénysorozatunk állandó otthonául szolgál az Anker’t, Budapest legnagyobb belvárosi sörkertje. A Pszicho-Kávéház minden hónapban izgalmas előadásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel és igazi kávéházi hangulattal várja vendégeit!
A helyszínen 18 órától lehet helyet foglalni, az előadás pontosan 19 órakor kezdődik.
A jegyek ára 1500 Ft, online jegyvásárlás a linkre kattintva lehetséges:
https://tixa.hu/variaciok_az_emberi_fejlodesre
Az esemény Facebook-linkje itt található.
