Járványok, katasztrófák, háborúk vagy akár terrorcselekmények – sajnos nem idegen fogalmak a mai ember számára, gondoljunk csak a közelmúltban kirobbant palesztin izraeli konfliktusra. Felgyorsult mindennapjaink és a média világa pedig lehetővé teszi, hogy a pozitív dolgok mellett ezekről a traumatikus eseményekről is roppant egyszerűen és gyorsan információt szerezzünk. A hírek által okozott félelem és szorongás pedig a „távolról figyelők” egészségére és jóllétére is jelentős hatással lehet. Az amerikai Mentális Egészségügyi Intézet cikke kapcsán járjuk körbe a témát.
A különböző traumatikus élmények: természeti katasztrófák, járványok, balesetek, erőszakos cselekmények, terrortámadások vagy akár háborúk mind fizikailag, mind mentálisan és érzelmileg is jelentős hatást gyakorolnak az emberre. Ezek a veszélyes élmények sokkolóak és ijesztőek lehetnek számunkra. Ilyenkor erős félelem tölt el bennünket, amely az „üss vagy fuss” reakciót váltja ki belőlünk. Ez a reakció az agyunk válasza arra, ha fenyegetést érzékel, ha úgy érzi, nem vagyunk biztonságban. Ez segít reagálni, megküzdeni vagy éppen elkerülni a lehetséges veszélyforrást.
A trauma következményei
A traumát átélt személyek dühöt, szomorúságot és félelmet élhetnek meg, vagy akár az állandó szorongás rabjává is válhatnak. Ilyenkor megjelenhetnek koncentrációs problémák és alvási nehézségek is, illetve a történteken való folyamatos rágódás is.
Habár a kutatások szerint a traumát elszenvedők legnagyobb része felépül és a heves reakcióik idővel enyhülnek, akadnak olyan személyek is, akiknél tartósan fennállnak a tünetek és megjelenhet a poszttraumás stressz szindróma, azaz a PTSD.
A PTSD tünetei
A PTSD a mindennapi életet jelentősen megnehezíti, nagyfokú szorongással, félelemmel és aggodalommal jár. Ilyenkor nehézséget okozhat a tiszta gondolkodás és ijesztő gondolatok jelenhetnek meg, a személy gyakran újra és újra átéli az adott, traumatikus élményt. A PTSD-ben szenvedők sokszor dühösek, haragosak vagy ingerlékenyek, nehezen alszanak el, rémálmok gyötörhetik őket. Igyekeznek kerülni azokat a helyeket és embereket, akik zavaró emlékeket vagy reakciókat idéznek fel bennük, éppen ezért gyakran elszigetelődnek a családjuktól vagy barátaiktól.
Fizikai hozadékai is lehetnek a trauma elszenvedésének: megjelenhet fejfájás, hasfájás, emésztési problémák, alvási nehézségek, izzadás vagy éppen fokozott szívverés.
A tüneteket súlyosbíthatják a mentális betegségek vagy a szerhasználat, a korábbi traumatikus élmények, a tartós stressz, a barátok és családtagok támogatásának hiánya. Az ilyen személyek fokozottan veszélyeztetettek a poszttraumás stressz szindróma szempontjából.
Traumás eseményeket átélők körében gyakori a pánikbetegség, a depresszió, a szerhasználat vagy az öngyilkossági gondolatok. Ezen állapotok kezelése segíthet a trauma utáni felépülésben.
Gyermeki reakciók
A gyerekek talán még érzékenyebbek és jóval erősebben kitettek a traumáknak, így szélsőségesen ragálhatnak a nehéz helyzetekben. Bizonyos esetekben regresszív viselkedés tapasztalható, ilyenkor a gyerekek visszacsúsznak egy korábbi fejlődési szintre: például elfelejtenek beszélni, miközben egyszer már megtanultak, vagy épp újra bepisilnek éjszakánként. A játékaikban is megelevenedhetnek a történtek, ijesztő eseményeket, megdöbbentő szituációkat játszhatnak el. Szokatlan, túlzó ragaszkodás is jellemezheti a trauma utáni viselkedést egy szülőhöz vagy más felnőtthöz. Gyakran bűntudatot éreznek, hogy nem akadályozták meg a történéseket, önmagukat hibáztatják a katasztrófa bekövetkezése miatt, de megjelenhet a bosszú érzése is.
Mi a megoldás?
A kutatásoknak hála kijelenthetjük, hogy léteznek nagyon hatékony módszerek a traumák stresszes hatásainak kezelésére.
A megtartó közeget, a bensőséges és intim kapcsolatokat, a család és a barátok támogatását például nem lehet eléggé hangsúlyozni. Számos kutatás bizonyítja a társas kapcsolatok pozitív hatásait. Akár a családtagok, akár egy terápiás folyamat vagy a hasonló traumát átélt személyek jelenléte nagy segítség lehet a nehéz időszakban.
A pozitív érzelmek megélése és a negatív érzelmek szabályozása szintén fontos feladat.
Újra meg kell tanulni átélni a szeretetet, az örömöt, a bizalmat és visszaszerezni a negatív érzelmek feldolgozására való képességet.
Ebben segíthetnek a különböző relaxációs technikák, a művészet, a zene vagy akár a természetben töltött idő.
Az alkohol és a szerhasználat tovább fokozza a tüneteket és újabb nehézséget gördít a traumát átélt személyek elé. A tudatos életmód, az étkezési, edzési és alvási rutin kialakítása viszont hozzájárulhat a megküzdés sikerességéhez. Minden stresszcsökkentő, relaxációs, meditációs vagy akár mindfulness technika bevetése előnyökkel járhat.
A tudatosság és a célok kitűzése keretet és biztonságot adnak, emellett előnyös lehet az is, ha arra koncentrálunk, amire hatást tudunk gyakorolni.
Végül, de nem utolsó sorban, legyünk türelmesek magunkkal szemben! Teljesen normális, ha egy traumatikus esemény átélése vagy hír meghallása után időre van szükségünk a gyógyuláshoz. Nagy segítségünkre lehetnek ilyenkor a szakemberek is.
Amennyiben úgy érzed, segítségre van szükséged vagy egyedül nem tudsz megbirkózni a nehézségeiddel, keresd pszichológusainkat!
National Institute of Mental Health. (2023, May). Coping With Traumatic Events. U.S. Department of Health and Human Services, National Institutes of Health. Retrieved October 15, 2023, from https://www.nimh.nih.gov/health/topics/coping-with-traumatic-events