Hatalmas siker a Duna TV komolyzenei tehetségkutató műsora, a Virtuózok, melyben az egészen kicsiktől a tinédzserekig megmutathatják a gyerekek, mire képesek a hangszereikkel. A zenetanulás azonban nem csak a kivételes tehetségű gyerekek javára válhat, hiszen rengeteg előnye és pozitív hatása van egész fejlődésükre.

A zenéből, zenetanulásból fakadó nevelőhatást már az ókori görögök is felfedezték, és központi helyet biztosítottak a zenetanításnak az ifjak nevelésében. Ez a fajta szemlélet több évezreden és kultúrán átívelt, s minden korszaknak megvolt a saját módszere és képzete a zenetanításról. Itthon Kodály Zoltán volt az, aki szervesen bekapcsolódott ebbe a hagyományba, és maradandó értéket, nevelési hagyományt hozott létre. Céljául a kultúra, a zene közkinccsé tételét és a nép, a közösség formálását, a személyiségek átformálását tűzte ki. Látni fogjuk, miért, hiszen a zenetanulás nem csak a művészi pályára készülők számára lehet rendkívül fontos és hasznos.

Személyiségformáló hatás

A zenetanulás által tapasztalt zenei fejlődés nem elszigetelt, hanem didaktikusan összefügg az ember egész személyiségének fejlődésével.

Fejleszti a gyerekek ügyességét, önuralmát, akaratát, kitartását, figyelmét, emlékezetét.

Új érzelmeket tud közvetíteni, az ember erkölcsi ítéletét, világnézetét is képes átalakítani. A zene hatására a gyerekek érzelmileg kiegyensúlyozottá válnak, pozitív érzelmi hatás alá kerülnek. Feloldja a belső feszültségeiket, rengeteg hangulatot, érzelmet vált ki – ezáltal a kicsik érzelemvilága színesedik, változatosabbá, elmélyültebbé, gazdagabbá válik. Érzékenyebbé válnak, és a muzsikálás sokban segíti az empátia kibontakozását is. Nemcsak a hangszeres zenetanulás, de az éneklés, a kottaolvasás is kiválthatja mindezt a pozitív hatást.

Szélesedő szociális háló

Olyan sikerélményeket adhat, melyek által oldódhat a gyermekek szorongása és gátlásossága.

Nemcsak egyéni, de közösségformáló ereje is van:

megtanulhatnak másokkal együtt dolgozni, felelősséget vállalni nemcsak a saját, de mások munkájáért is, és a befektetett munka után közös a sikerélmény. A különböző kamaracsoportokban, zenekarokban megszokhatják és megtanulhatják, milyen másokkal együtt dolgozni, hogy hogyan válhatnak igazi csapatjátékossá. Egy másik, az iskolán kívüli csoporthoz is tartozhatnak, szélesedhet ismereti körük, még több, különböző szemlélettel, háttérrel rendelkező emberrel találkozhatnak.

Fejlődés a zeneiskolában - és a zeneórán kívül is

A zenepedagógusok eléggé egyöntetűen vallják, hogy azok a tanulók, akik intenzív zenei nevelést kapnak, nemcsak a zenében, de egyéb területeken – például az iskolában – is jobb eredmény elérésére képesek, még akkor is, ha az zenetanulás relatív sok időt vesz el a gyerekektől. Eleve ott vannak a tanórák, a lecke, a foci és a balett, és akkor még zeneórára is vigyük szegény gyereket? Lehet, hogy időigényes, de megéri: a zenétől fejlődik az analizáló- és figyelemmegosztási-képességük, az artikulációjuk, fokozottan aktívak lesznek az integráló agyi központjaik és az agykérgük mozgatóközpontjai. Pozitív hatást gyakorol az emlékezetükre és figyelmükre, a nyelvi és matematikai képességeikre, fejleszti íráskészségüket, tágítja a kulturális horizontjukat. A zenével történő foglalkozás, amellett, hogy hozzájárul a szociális készségek fejlődéséhez,

segíthet leküzdeni a gyerekek szociális hátrányt is.

Olyan szeretetkapcsolatot, tanár-diák viszonyt tapasztalhatnak meg a hátrányos helyzetű gyerekek a zenélés által, melyet korábban nem. Lehetőséget és példát láthatnak a változásra, új perspektívát kaphatnak a kilátásaikkal kapcsolatban.

Az az élmény pedig, amikor egy apró gyerek életében először áll színpadra, nemcsak neki, de az egész család számára örök élmény marad.