A férfiak és a nők is ezerfélék. Van-e mégis olyan különbség a két nem között, amely általánosítható? Korábbi cikkünkben szó volt a férfi és a női agy különbségeiről. Lássunk most néhány sztereotípiát, melyeket kutatásokkal teszteltek. Helytállóak-e az ismert közhelyek? Cikkünkből megtudhatod!
A fiúk jobbak matekból? Válasz: igaz – de csak egy bizonyos kor után.
Tinédzserkorukig a lányok teljesítménye matematikából még jobb is átlagosan, mint a fiúké. Viszont ez a felállás a későbbiekben megfordul. Mi lehet ennek az oka?
Art Markman, a Texasi Egyetem kutatója szerint a matematikát kétféleképpen lehet oktatni: úgy, mintha tehetség kérdése volna (vagyis a diák vagy képes rá vagy nem), de úgy is mint egy készséget, ami gyakorlást igényel. Úgy tűnik, hogy a tanárok a lányok felé inkább az előbbit, fiúk felé az utóbbit kommunikálják. Tehát
ha egy lánynak támad nehézsége a matekkal, akkor azt feltételezheti, hogy neki ehhez nincs tehetsége.
Ismeretes emellett a Pygmalion effektus is, mely szerint a magasabb elvárások növelik a teljesítményt. Így amíg a köztudatban él a tévhit, hogy a matek fiús dolog, addig ez egy önbeteljesítő jóslatként fog viselkedni. Fontos azonban, hogy még így sem beszélhetünk nagy különbségekről, 13 éves kor előtt és után sem.
A nők többet beszélnek, mint a férfiak? Válasz: attól függ.
Habár egy 58 országot magában foglaló kutatás szerint a nők beszédesebbnek tartják magukat, mint a férfiak, s korai kutatások valóban kimutattak kisebb különbségeket, a helyzet mégis bonyolultabbnak tűnik ennél. Egy 2007-es cikk szerint a nők és férfiak beszédessége nagyon függ az adott szociális környezettől. A nők valamivel többet beszélnek, ha barátok között vannak, illetve a gyerekeikkel. A férfiak viszont beszédesebbek, ha idegenekkel vannak egy csoportban, vagy ha csak néhány ismerős arc veszi őket körül. A házastársi kapcsolaton belül is többet beszélnek a férjek, mint a feleségek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a különbségek nagyon kicsik.
A nők színlátása élesebb, vagyis a férfiak kevesebb színt tudnak megkülönböztetni, mint a nők? Válasz: attól függ.
Gyakran ismételt közhely, hogy míg a férfiak számára a színek kevéssé változatosak, a nők számára egyetlen szín ezerféle árnyalatra bomlik szét. Az, hogy igaz-e a közhely, leginkább attól függ, hogy hogyan definiáljuk a színlátást, és hogy kiket vizsgálunk pontosan.
Úgy tűnik, hogy a nőket nagy általánosságban egyszerűen jobban érdeklik a színek megkülönböztetése, ami abban is megnyilvánul, hogy a férfiaknál nagyobb szókincset használnak ugyanazoknak az ingereknek a leírására – ez valószínűleg a kultúra hatása is. Azonban ha azt nézzük, hogy ki képes pontosabban különbséget tenni színárnyalatok között, teljesen más eredményeket kapunk. Ahhoz, hogy ezt megértsük, tekintsük át röviden a színlátás genetikai hátterét.
Az egyik, a piros-zöld (red-green, RG) színek megkülönböztetéséért felelős gén az X kromoszómán található. Azon a kromoszómán tehát, melyből a nőknek két darab van, a férfiaknak pedig csak egy (mellyel párban egy Y kromoszóma áll). Így, ha ezen a génen mutáció jön létre, az a férfiaknak jó eséllyel jelent sérülést az RG-tengelyen való különbségtételben. A férfiak közt lényegesen gyakoribb a zöld és piros szín megkülönböztetésének zavara. Ezzel szemben a nőknél a másik kromoszóma még mindig korrigálhat. Sőt, az is előfordulhat, hogy az egyik X kromoszóma mutációja miatt eggyel többféle fotoreceptor lehet jelen. Azok a nők tehát, akiknél megtalálható ez a mutáció, jobbak lehetnek színmegkülönböztetésben, mint a férfiak, vagy azok a nők, akiknél nincs meg ez a génváltozat. Egy londoni kutatócsoport eredményei szerint, ha csak azokat tekintjük, akiknél nincs mutáció ezen a génen, az eredmény eltűnik, sőt meg is fordul: a férfiak jobbak lesznek a nőknél. Azonban a különböző kutatások eredményei meglehetősen vegyesek, s a különbségek itt is annyira kicsik, hogy messzemenő következtetéseket levonni nem feltétlenül érdemes.
A férfiaknak fontos, hogy egy nő vonzó legyen? A nőknek pedig, hogy egy férfi gazdag? Válasz: igaz.
De csak az elképzelt ideális partnerre.
Ha az embereket a valódi partnerükről kérdezzük, akkor ez a különbség megszűnik.
A jelenségnek egyébként széles körben elismert evolúciós háttere van. A különbség oka abban rejlik, hogy a férfiak és a nők számára egy esetleges utód más befektetett energiát, ráfordítást igényel. Egy nőnek a terhesség (evolúciós körülmények között) legalább 9 hónapot vesz igénybe, s az is sokkal limitáltabb, hogy hány utódja lehet. A férfiak ezért a szülői ráfordítás elmélete szerint kevésbé lesznek válogatósak a szexuális partnereket tekintve. Az viszont még így is számít, hogy mennyire termékeny az adott partner, ennek a legjobb indikátora pedig a szépség. A fiatal, széles csípőjű, egészségesnek kinéző nők ugyanis jobb eséllyel esnek teherbe és szülnek egészséges gyereket. Ezzel szemben az evolúciós környezetben élő nőknek fontos, hogy a férfi el tudja látni őt és a gyereket a későbbiekben élelemmel, erőforrásokkal, fizikai védelemmel – ezt pedig a magas státuszú férfiak tudják első sorban megtenni.
A férfiak többet gondolnak a szexre, mint a nők. Válasz: igaz.
De nem csak a szexre. Hanem az evésre és alvásra is – összefoglalva tehát, többet gondolnak a saját szükségleteikre, mint a nők. Ennek a magyarázatát a kutatók inkább a tanulásban látják, nem pedig egy veleszületett hatásban. A mi kultúránkban a lányok már kicsi koruk óta azért vannak jutalmazva, ha figyelmesek, s elsősorban mások igényeivel törődnek, ellentétben a fiúkkal.
Van különbség – de mennyit számít?
Láthatjuk tehát, hogy bizonyos kérdésekben a férfiak és a nők eltérnek egymástól – többnyire igen kis mértékben. Azonban mit jelent ez számunkra a mindennapi életben? Jó-e, ha inkább férfi jelöltet választunk egy olyan állásra, ahol a matematikai képességekre van szükség, s vajon alacsonyabb státuszú férfiként jobb-e ha rögtön le is mondunk a párkapcsolatokról? Természetesen nem erről van szó.
Ha elképzeljük a férfiakat és a nőket egy diagramon ezen változók mentén, valami olyasmit látnánk, mint a fenti képen: az átlag ugyan különbözik, de a két nem eredményei jócskán átfednek. Így például egy átlagos nő jobban teljesíthet téri feladatokban, mint a férfiak meglehetősen nagy százaléka. Ezt érdemes tehát észben tartani, ahányszor csak nemi különbségekről beszélünk.
Felhasznált szakirodalom: Leaper, C., & Ayres, M. M. (2007). A meta-analytic review of gender variations in adults' language use: Talkativeness, affiliative speech, and assertive speech. Personality and Social Psychology Review, 11, 328-363. Mehl, M. R., Vazire, S., Ramírez-Esparza, N., Slatcher, R. B., & Pennebaker, J. W. (2007). Are women really more talkative than men? Science, 317, 82-82. Rodríguez-Carmona, M., Sharpe, L. t., Harlow, J. a., & Barbur, J. l. (2008). Sex-related differences in chromatic sensitivity. Visual Neuroscience, 25, 433–440. Vanston, J. E. & Strother, L. (2017). Sex Differences in the Human Visual System. Journal of Neuroscience Research 95(1-2), 617-625. További források itt, itt és itt.