Egy rendhagyó vitaalkalomnak lehettünk részesei a Görbe Bögre kávézóban a közelmúltban. A Paulus Budapest szervezésében Házi férfiak, hétvégi anyukák címmel hirdették meg az eseményt, ahol a fő téma a férfi-női különbségek és a társadalmi változások dilemmái voltak. Olyan kérdéseket feszegettek, mint: van-e női diszkrimináció a munkaerőpiacon? Hogyan lehet a családon belüli szerepeket optimálisan felosztani? Mi a boldog párkapcsolatok titka? Tudósításunkból megtudhatjátok a válaszokat.
A kávéház előadóterme megtelt, annak ellenére, hogy szerda este volt. Időstől fiatalig mindenki lelkesen várta, hogy vajon mi fog történni. A közönség soraiból kilépett három fő, s elfoglalták helyüket a pódiumnál.
Az est egyik érdekessége az volt, hogy nem a téma híres kutatóival, elismert szakembereivel beszélgethettünk, hanem olyan emberekkel, akik
saját tapasztalataikból
beszélhetek a felvetett kérdésekről. Kik voltak ők? Bihari-Apáthy Judit, aki hátrányos és mélyszegénységben élő gyermekeket segítő alapítványánál tevékenykedik, Sorosi Eszter, három gyermek büszke édesanyja, valamint Vargha Attila tanár, misszionárius, vállalkozó és nem utolsó sorban ötgyermekes büszke édesapa.
Az esemény menete az amerikai vitaműsorok mintájára zajlott. A vendégek húztak egy témát, amelyről két percben beszélgettek, majd ezt követően lehetősége nyílt a többi résztvevőnek is egy-egy percben reagálni. Az álláspontok kifejtése után pedig a közönség is reagálhatott, vitába szállhatott az elhangzottakkal.
Kispapák a játszótéren
Mi van akkor, ha az édesapa marad otthon a csecsemővel és az édesanya megy vissza dolgozni? – hangzott el az első vitatéma. Abban mindenki egyetértett: az anya szerepe az első években kulcsfontosságú. Előfordulhat, hogy az apa marad otthon vigyázni a kisgyermekre, de ez csak akkor nem okoz problémát a családban, ha összeegyeztethető mindez a személyiségével. Egy férfi önbecsülésén ugyanis könnyen csorbát ejt az, ha nem ő a pénzkereső a családban. Ugyanakkor egy család eltartása is számos lemondással jár:
„Ha valamit bánok az életemben, az az idő, amit nem tölthettem a gyermekeimmel, mert dolgoztam”
– vallja be Attila. „Egy kicsit minden apa irigy az édesanyákra a sok idő miatt, amit a gyermekükkel tölthetnek” – teszi hozzá.
Az is gyakran megesik, hogy a szebbik nem szenved attól, hogy gyermekük gondozásának ideje alatt csak anya szerepben lehetnek, s el kell engedniük a karrierista énjüket. Egy teljesen más identitást kell ugyanis felvenniük ekkor: a folytonos bizonyítás, nyüzsgés, problémamegoldás helyett, itt a gondoskodás az első, hiszen egy önmagáról gondoskodni képtelen emberi élettel kell foglalkozniuk. Az átállás ugyanakkor rendkívül nehéz, s a legtöbb esetben nincs is rá elég idő.
Minden család maga dönti el, mi számára a megfelelő megoldás. Manapság azonban már senki sem fog meglepődni rajta, ha az édesapa adja fel a munkáját erre az időszakra.
„Sőt, általában ezek az apukák a játszóterek sztárjai”
– mondja Eszter. „Bájosak, ahogy tolják a háromkerekű babakocsit, és parázs vitát folytatnak arról, hogy mit tegyenek a gyermekek megóvásának érdekében kullancsszezonban, vagy hogy hogyan érdemes megmelegíteni kicsiknek a tápszert.”
Mesterségem címere: szülő
Arról is szót kell ejteni, hogy nagyon nehéz a több éves távollét után ismét integrálódni a munka világába. Egyrészt a szülőnek meg kell küzdenie a szerepkonfliktusokkal, s fel kell dolgoznia azt, hogy nem töltheti minden idejét a gyermekkel, másrészt a régi munkahelyre való visszatérés sem megy mindig zökkenőmentesen. Nőként különösen sok problémába ütközhet az ember. Gyakran viselkednek diszkriminatívan a munkaadók a gyermekes anyákkal szemben, mivel tudják, hogy ők többször fognak szabadságra menni, kevesebbet tudnak túlórázni – mesélték az előadók.
Az is kérdés ilyenkor, hogy egyáltalán visszamehet-e az anyuka vagy az apuka munkahelyükre. Egy multinacionális cégnél könnyen megeshet, hogy a pozíció, amit 1-2 éve otthagyott a szülő, már megszűnt a cégnél. Hiába a jogszabályi kötelezettség, előfordul, hogy nem tudja onnan folytatni a karriert, ahol a kicsi miatt félbemaradt.
Esélyegyenlő(tlen)ség
S mi a helyzet a nők diszkriminációjával? „Sajnos, szakmámból adódóan látom, hogy Magyarországon szépen virágzik” – mondja Judit. Gyakori, hogy egy fiatal nőt azért nem vesznek fel, mert meg van rá az esély, hogy a közeljövőben gyermeket vállal.
Mindez azonban nem csak a felvételnél jellemző, hanem az előléptetésnél, a vezetői kinevezésnél is. Sokat fejlődtünk az elmúlt húsz évben, de még mindig nem kezelnek egyformán egy férfit és egy nőt a munkaerőpiacon. „Hallottam olyan multiról, ahol minden reggel
a vezető előtt kellett a női munkavállalóknak bevennie fogamzásgátló tablettát”
– meséli felháborodottan Attila.
A munkahelyi kapcsolatok sajnos gyakran alapulnak kivételezésen, számos alkalommal tapasztalhatunk jogtalan bánásmódot. Egy családban azonban szeretetkapcsolat van. Itt semmiképpen sem szabad hierarchikusan gondolkodnunk.
El kell fogadnunk, hogy noha itt is megvannak a szerepek, ezek könnyedén felcserélhetőek. A probléma akkor van, ha nincs egyetértés abban, kinek mi a feladata. Törekednünk kell hát a kompromisszumra, jobb esetben a konszenzusra, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ez a nagy titok, amit előbb vagy utóbb mindenkinek meg kell tanulnia.
