A mesékben gyakran olyan mögöttes tartalmakat fedezhetünk fel, melyeket nem is gondolnánk. Egyszerű történetek által ismerheti meg a gyermek a különböző életszakaszokból fakadó kríziseket, lesheti el a főhősöktől a megküzdési stratégiákat. Esetenként olyan mesékkel is találkozhatunk, melyek szereplői patológiás viselkedést mutatnak. Látszólag jól menedzselik életüket, ám ha mélyebben mögéjük tekintünk, akkor felfedezhetünk problémákat. Cikkünkben Pán Péter és Wendy kapcsolatát mutatjuk be.
Az évek során társadalmunk folyamatos átrendeződését tapasztalhatjuk. Egyrészt a férfi-női szerepek összemosódása, másrészt a felnőtté válással kapcsolatos nehézségek jellemzik napjainkat. A kettő talán össze is fonódik bizonyos szinteken. A férfiakra jellemzőbb ugyanis, hogy nehezebben hagyják el a szülői házat, ahol nem mellesleg gyakran egy túlóvó édesanya gondoskodik a közel harminc éves „kisfiáról”. Ennek fényében nem meglepő, hogy a fiatal férfi nem érzi sürgetőnek a fészekből való kirepülést, hiszen mosnak, főznek, takarítanak rá. Talán ezek alapján még nem ismertünk rá, de maga Pán Péter is hasonlóan függő helyzetben volt, már 1953-ban is. Noha nem édesanyjával alkotott szoros kapcsolatot, kedvese minden kívánságát teljesítette. Szimbiotikus kapcsolatuk olyannyira jellegzetes, hogy a pszichológia is átvette a fogalmakat: Pán Péter és Wendy-szindróma.
Pán Péter
A Pán Péter-szindróma egy komplex fogalom, egyrészt arra utal, hogy a fiatal férfiak egyre inkább halogatják a felnőtté válást és egyúttal a családalapítást. Mindemellett nemcsak viselkedéses jegyeket tulajdoníthatunk a Pán Pétereknek, hanem személyiségbeli eltéréseket is. Vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a Pán Péterek kiemelkednek a nárcisztikus vonások tekintetében, akár a nárcisztikus személyiségzavar szintjét is elérhetik. Így hát
grandiózus énkép jellemzi őket, önmaguk fontosságát túlértékelik, folyamatosan rajongásra vágynak.
Hajlamosak az unalomra, az üresség érzésére, és mindezt gazdagsággal, csillogással, elismerések bezsebelésével igyekeznek pótolni. Az intimitás kialakításában súlyos deficitekkel rendelkeznek. Önmagukkal folyamatosan elégedetlenek és bizonytalanok.
Wendy
Ugyanakkor nem mehetünk el Pán Péter párja, Wendy mellett sem! A való életben is, annak ellenére, hogy a Pán Péter típusú férfiak egyre nehezebben köteleződnek el és vállalnak felelősséget, megtalálják előbb-utóbb a megfelelő párt saját maguk számára. Sok esetben a megfelelő pár: Wendy. Azaz egy nő, aki az édesanyát pótolja számukra, leveszi a terhet és a felelősséget a vállukról. Noha az utóbbi időben különösen felkapott téma a Pán Péter-szindróma, a Wendy típusú nőkről kevesebb szó esik. Pedig nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy szeretett párjuk a közös életük során se nőjön fel.
Általában ezek a nők alacsony önbizalommal rendelkeznek, személyiségük éretlen, depresszióba hajló.
Saját önértékelésüket a másik fél kiszolgálása révén tartják fenn,
örömet okoz számukra a gondoskodás, azonban lelkiismeret-furdalást éreznek, ha nem tudják partnerük kívánságát teljesíteni. Számos esetben olyan szakmát is választanak, ahol másokat ápolhatnak, gondozhatnak. Úgy vélik, hogy mások csak akkor tartják értékesnek, fogadják el őket, ha mindenre igent mondanak és teljesítik vágyaikat. Ebben könnyen kimerülnek, hiszen saját magukra nem fordítanak időt, így mindez a kiégés tüneteiben testesülhet meg. Párjukkal minden tekintetben elnézőek, teljes mértében alárendelődnek a férfinek, kiszolgálják partnerük nárcizmusát. Párkapcsolatban élve is számtalan esetben előfordul, hogy magányosságot éreznek. Ennek oka, hogy környezetük az általuk meghozott áldozatokat, befektetett energiát nem viszonozza, nem hálálja meg.
A személyiség efféle torzulásának kialakulásában a család nagy szerepet játszik. A megfigyelések alapján ezeknek a nőknek az édesapja vagy egyáltalán nem volt elérhető közelségben, vagy valamilyen okból kifolyólag nem tudott aktívan részt venni a hétköznapokban. Tehát a felnövő lány előtt nem volt apakép. Ezzel szemben egy „tökéletes anya” gondoskodott róla, aki túlságosan bevonódott az életébe, mindenről tudni akart és a széltől is megóvta. Mindezek ellenére az anyuka gyakran az ellenségességig kritikus és egy egész életen át tartó konfliktusforrás lánya életében. Egy harmadik tényező, ami a Wendy-szindrómához vezethet: egy dominánsabb lánytestvér.
Pán Péter és Wendy kapcsolata
Pán Péter valójában egy „magányos harcos”, párja csupán egy mellékszereplő életében. Ha gyermekvállalásra adja is a fejét, egocentrizmusa nem engedi, hogy a család életébe érdemben bevonódjon. Noha gyakran hűtlen, Wendy túlságosan fél attól, hogy elveszíti társát, így szemet huny Péter kisebb-nagyobb hibái felett. Ebből adódóan folyamatosan szenved és tökéletesen lemodellezi saját édesanyja viselkedését gyermekeivel való kapcsolatában. Habár ezzel a túlóvó – gyakran helikopterszülőnek is nevezett – stílussal még jobban kiszorítja az apát a családból, önmagát értékesebbnek érzi általa. Saját cselekedeteire Péter hiányosságainak kompenzálásaként tekint, nem veszi észre a cirkularitást. Tehát azt, hogy édesanyja viselkedésmintáit követve, tudattalanul egy olyan kapcsolatban köteleződik el, ahol mindez megvalósítható, és ezzel saját gyermekeit is oly módon neveli, ahogy ő felnőtt. Párja hiányosságait felerősíti azzal, hogy helyette minden feladatot elvégez és megold, és ezzel
továbbgörgeti azt a szülői nevelői stílust, melynek eredménye többek között az instabil önértékelés és a dependens kötődési stílus.
Wendy meg van győződve arról, hogy a Péterrel való kapcsolat mellett a végsőkig ki kell tartania, hiszen nem találna még egy olyan férfit, aki ennyire izgalmas számára. Legalábbis olyat nem, aki mellett ennyire egyszerűen megélheti a „szenvedő anya” szerepet, ezzel kibújva egy felnőtt szexuális kapcsolat alól. Wendy ugyanis éretlen e tekintetben is. Szabadságát alárendeli a másik félnek, vágyait elnyomja, ugyanakkor projektálva elfogadhatatlan belső konfliktusait egy olyan társ mellett köteleződik el, aki saját vágyaira fókuszálva éli életét. Gyakorlatilag Wendy szimbiózisban él Péterrel, mely kapcsolatot megszakítva mély depresszióba zuhan, élete kilátástalanná válik.
Mindezek alapján azt láthatjuk, hogy bár látszólag Wendy és Péter kapcsolata instabilnak tűnik, ugyanakkor rendkívül jól kiszolgálják egymás patológiás szükségleteit, erőteljes szimbiotikus kapcsolat van közöttük. Wendy nyújtja Péter számára a biztonságos anyát, aki elfogadja és támogatja őt minden helyzetben. Péter ezzel szemben megtestesíti Wendy elfojtott vágyait, egyúttal megóvva őt egy egészséges felnőtt kapcsolattól.
