Hogyan küzdjünk meg a koronavírus okozta „mentális szövődményekkel”? – Interjú Dr. Varga Katalinnal

A koronavírus-járvány olyan pszichésen megterhelő hatásokkal jár, melyek fokozhatják a különböző mentális betegségek kialakulásának kockázatát. Cikkünkben Dr. Varga Katalint, az MTA doktorát, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszékének vezetőjét kérdeztük a pandémiás időszak nehézségeivel való megküzdésről.

Az amerikai Mayo Klinika legújabb tanulmánya az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék együttműködésével elemezte a járványtól való félelem és a rendkívüli helyzet okozta stressz hatásait. Az eredmények szerint mind a vírusfertőzésen átesett személyek, mind az egészségügyi dolgozók esetében komoly testi és lelki következményei lehetnek a pandémiás időszaknak. Egy friss kutatás szerint, mely 62 ezer koronavírus fertőzésen átesett személy adatait vizsgálta, az esetek 6%-ánál 90 napon belül mentális egészségügyi probléma alakult ki.

Az eredmények szerint depresszió, szorongás vagy inszomnia tünetei kétszer olyan gyakran jelentkeznek a COVID-19 betegek esetében, mint más pácienseknél.

Mi lehet ennek az oka? A krónikus stressz, a félelem, a bizonytalan helyzet valamennyiünket rendkívül megvisel, egy beteg személy gyógyulási folyamatát pedig pluszban nehezíti. Cikkünk folytatásaként Dr. Varga Katalin nyilatkozik a koronavírus-járvány okozta stresszről és kezelési lehetőségeiről. 

Tanulmányukban a stressz mérhető fiziológiai hatásait elemezték. Jelen helyzetben milyen tényezők játszanak szerepet a kialakulásában?

A stressz alapvetően teljesen természetes dolog. Az akut stresszre, azaz a rövid ideig tartó hirtelen igénybevételre az ember élettanilag jól reagál. Ennek értelmében azzal semmi baj nincs, hogy időnként lekéssük a vonatot, vagy túl sok feladatunk van túl kevés időre, és így tovább. Akkor van baj, ha ez az állapot hosszú ideig fennáll és nincsenek olyan időszakok, amikor feltöltődhetünk.

Egy stresszreakció során az ember a tartalékait használja, melyeket időnként újra fel kell tölteni.

Jelen helyzetünkben ez a fő probléma. Sem időnk, sem energiánk nem engedi, hogy regenerálódjunk, ezen felül pedig a legtöbb embernek – ideértve a szakembereket is – begyakorlott módszere sincsen. Egy ilyen megterhelő időszakban kulcsfontosságú lenne tisztában lennünk azzal, hogyan tudunk rövid időn belül hatékonyan pihenni. 

Mi okozza a legnagyobb problémát a koronavírus-járvány során?

A COVID-19 esetében a legfontosabb körülmény, hogy mindannyian bizonytalanságban vagyunk.

Nem volt ilyen helyzet az emberiség történelmében hosszú évtizedek óta. Alapvetően ez a bizonytalanság nagyon nehezen kezelhető, legyen szó akár egyéni, családi vagy társadalmi szintről. Nem tudjuk, hogy pontosan mivel állunk szemben és azt sem, hogy meddig fog tartani. Sokkal könnyebb lenne például egy hurrikán esetében. Egy ilyen természeti katasztrófa során tudatában vagyunk annak, hogy nagy pusztítást fog okozni, ellenben két nap múlva vége. Ehhez hasonló helyzetekre sokkal jobban fel tudnánk készülni, mint a jelenlegi pandémiára. Mindig meglep, milyen gyorsan készülnek fel a mexikói kollégáim, barátaim a hurrikánra.

A koronavírus-járvány okozta nehezítő körülmények sokasága úgy épül fel, mint egy spirál.

Egyik probléma következik a másikból, melyeket nem könnyű megfelelően kezelni. Stresszkezelési lehetőségeink a kijárási korlátozás miatt jelentősen csökkentek, ezért sokan egyre rosszabbul érezik magukat. Megjelennek a depresszió tünetei, melynek következtében még kevesebb energiát tudunk a feszültség levezetésére és a töltekezésre fordítani, és máris benne vagyunk ebben a lefelé vivő örvényben.

Mik azok a stresszkezelési módszerek, amelyek segítenek megküzdeni a pandémia nehézségeivel?

Szeretném elsőként kiemelni, hogy

a COVID-helyzet csak még jobban rámutat arra, hogy mik azok a hiányosságok, amikre egyébként is szükségünk lenne egészségünk megőrzéséhez.

A tanulmányban leírt, tudományosan is igazolt technikák mind az egészségügyi dolgozók, mind a betegek számára remekül alkalmazhatóak (lennének). A megelőzéshez a legfontosabb ajánlások olyan alapvető, már-már bagatellnek tűnő dolgok, mint az egészséges táplálkozás és az elegendő mennyiségű alvás. A szervezetünk és ezen belül az immunrendszerünk is abból nyer energiát, amit megeszünk, így a változatos étkezés kulcsfontosságú a védekezéshez. A pihenés tekintetében pedig egy éjszakás műszak, netán kieső kolléga helyettesítése sajnos felborítja az egyensúlyt. Ilyen helyzetben azonban még fontosabb lenne, hogy olyan alváshigiénés szokásokkal rendelkezzünk, melyek biztosítják a jó minőségű pihenést. Ezek alapvetően elemi tényezők, egy kimerült egészségügyi dolgozó vagy beteg személy esetében azonban életmentőek lehetnek! Kiemelném, hogy

rendkívül fontos figyelnünk arra, amire a szervezetünknek ténylegesen szüksége van.

Sokan stresszhelyzet esetén édességhez vagy alkoholhoz nyúlnak, amit a testük valószínűleg nem igazán igényel. Külön jó, ha van olyan stresszkezelő módszerünk, amelyhez mindig tudunk nyúlni, ha baj van. Gondolok itt például meditációra, jógára, autogén tréningre. Ezeket a technikákat bárki jól be tudja gyakorolni, majd pár perc alatt elvégezheti akár egy 16 órás munkanap után. Ahhoz azonban, hogy ezek a módszerek készség szintjén rendelkezésünkre álljanak, nem a pandémiás helyzet közepén kell elkezdeni őket elsajátítani. Amit viszont most is meg tudunk tenni egészségünk érdekében, az a testmozgás. A kocogást, biciklizést, gyaloglást viszonylag hirtelen is el lehet kezdeni. Lehetőség szerint főleg a szabadban végezzünk aktív tevékenységet, a zöld szín, illetve a természet látványa jótékony hatással van mentális egészségünkre. Kutatások kimutatták, hogy napi 25-30 perc zöld növény „társasága” pozitívan befolyásolja hangulatunkat, ezáltal pedig segít megőrizni a lelki egyensúlyt. Habár a kijárási korlátozások megnehezítik a szeretteinkkel való kapcsolattartást, a társas támogatás is rendkívül fontos egészségünk megőrzéséhez.

Jelenlegi helyzetünkben még inkább táplálni kell a családtagjainkkal, barátainkkal, kollégáinkkal kialakított jó viszonyt, kerülni kell a rajtuk történő feszültséglevezetést. Mindezeken túl rendkívül fontos, hogy a kudarcainkat és a sikereinket is a helyükön kezeljük. Az orvosok, ápolónők kénytelenek sokkal több kudarcot átélni, mely nyilvánvalóan rányomja a bélyeget általános kedélyállapotukra. Számukra segítség lehet, ha ebben a körülményes időszakban megpróbálják átkeretezni a negatív eseményeket.

Például gondoljunk arra, hogy az már önmagában minőségi munka, ha képesek szakszerűen ellátni valakit, akkor is, ha a beteg sajnos nem gyógyul meg. Kétségtelen, hogy nagyon nehéz egy ilyen helyzetet pozitívan értékelni, ám a munkatársak, barátok, családtagok támogatása segíthet ebben.

A bevezetőben említett 6% azt jelenti, hogy az esetek messze túlnyomó többsége (94%) jól küzd meg ezzel a szélsőséges stresszhelyzettel is! 

Tehát bízzunk szervezetünk védelmi rendszerében, vegyük komolyan igényeit, támogassuk harmonikus működését!

Köszönjük Dr. Varga Katalinnak, hogy válaszolt kérdéseinkre!