Hogyan szeressünk ki valakiből? – Gondolkodási stratégiák volt partnerünk elengedéséhez

Nem véletlen, hogy éppen a szívfájdalomhoz, a beteljesületlen szerelemhez és a vágyódáshoz kapcsolódó érzelmek a leggyakoribb témái filmeknek, verseknek és dalszövegeknek. Szinte mindenki átélte már, milyen leküzdhetetlennek tűnő feladat tud lenni a szakítás utáni elengedés. Egy friss kutatás azt vizsgálta, melyek azok a stratégiák, amelyek mégis segíthetnek egy ilyen helyzetben.

 Szakítás után sokaknak jól esik szomorú vagy akár dühös szerelmes számokat hallgatni, hiszen ezek visszatükrözik az akkor megélt lelkiállapotot. A fájdalmas érzéseinkkel rezonáló dalok hallgatása azonban önmagában kevés ahhoz, hogy túl tudjuk magunkat tenni a volt partnerünkön. A Jorunal of Experimental Psychology című folyóirat kutatói azt vizsgálták, hogy melyek azok az a kognitív, azaz gondolkodási stratégiák, amelyek a leginkább segíthetnek ilyen helyzetben.

Szerintük az első lépés a következő:

„Ideje elkezdeni az exünk negatív újraétékelését”.

Bár a megfogalmazás nem túlzottan lírai, abban az esetben, ha nemrég szakítottunk valakivel, szakítottak velünk vagy még mindig nem tettük túl magunkat az exünkön, érdemes megfogadni ezt a tanácsot – derül ki a tanulmány eredményeiből. 

A szakítás sok szempontból megviselheti az embert, és olyan negatív következményekkel járhat, mint az álmatlanság, a legyengült immunrendszer, illetve súlyosabb esetben depresszióhoz és öngyilkossági kísérlethez vezethet. A volt partneren való túllépést támogató stratégiák kutatása azért is hiánypótló, mert segíthet ezeknek az elkerülésében. Ezenkívül annak megelőzését is megkönnyíti, hogy benne ragadjunk egy rosszul működő, a lelki és/vagy testi egészségünket negatívan befolyásoló kapcsolatban. 

Így vizsgálták az elengedést

A Missouri Egyetem vizsgálatában, amelyben a szakemberek az ex-partner elengedését segítő stratégiákat kutatták, húsz nő és négy férfi vett részt. Közülük mindenki átélt már olyan szakítást, amelyen azóta sem tudta túltenni magát. A vizsgálati személyeket arra kérték, hogy hozzanak huszonnyolc képet az exükről, amelyen az adott személy különböző – nem intim – helyzetekben látható. Erre az olyan mindennapi élethelyzetek modellezéséhez volt szükség, mint a munkahelyen, boltban vagy az utcán való találkozás. Ezek a képek annak a vizsgálatára is szolgáltak, hogy megnézzék, milyen érzést keltenek az adott személyben a volt partner által a közösségi médiában megosztott tartalmak. Fontos megemlíteni, hogy bár a kutatás nagyon átfogó és komplex, a vizsgálati minta, amelyen az eredmények alapszanak, szűk, ráadásul a nemi eloszlást tekintve nem egyenlő.

A kutatók négy különböző szituációban mutatták meg a résztvevőknek az általuk hozott képeket. A fotók bemutatása között olyan stratégiák alkalmazására kérték őket, amelyekről úgy gondolták, segíthetnek a szerelem állapotával járó érzések szabályozásában és enyhítésében. A gyakorlat elvégzése után a résztvevők újra megnézték képeket. Ekkor a kutatók egy teszt segítségével felmérték, a vizsgálati személyek mennyire érzik magukat szerelmesnek és milyen az általános hangulatuk.

A kipróbált stratégiák

A felhasznált stratégiák közül az elsőt a „szerelem újraértékelésének” nevezték el. Ekkor olyan szuggesztív mondatokat használtak a résztvevők, mint például: „Nem baj, ha szeretek valakit, akivel már nem vagyok együtt”. Egy másik stratégia egyszerűen a figyelemelterelés eszközével élt: itt arra kérték a kutatás alanyait, hogy gondoljanak valamilyen, a kapcsolattól független dologra, például, a kedvenc ételükre. A harmadik alkalmazott módszer kontrollként szolgált, itt csupán azt az instrukciót kapták a vizsgálati személyek, hogy semmi különösre ne gondoljanak.

Az utolsó stratégia a „negatív újraértékelés” volt.

Ennek során a résztvevőket arra szólították fel, hogy idézzék fel a volt partnerük negatív tulajdonságait. Az iránymutató kérdések ilyen és ehhez hasonló tételekből álltak: „Mi volt az ex partnered legidegesítőbb szokása?”.

Melyik módszer az, amely valóban segít?

A négy stratégia közül a szerelem újraértékelése, a figyelemelterelés és a kontroll helyzet nem változtatott azon, mennyire érezték magukat szerelmesnek a vizsgálati személyek. Azonban

az eredmények alapján az ex-partner negatív újraértékelése hatékony módszernek bizonyult.

Ugyanakkor a stratégia alkalmazásakor negatív érzelmi állapotba kerültek a vizsgálati személyek. A tanulmány szerzői azonban arra bátorítanak, hogy nagy szívfájdalom esetén a cél érdekében vállaljuk ezt a kellemetlenséget. A pillanatnyi negatív hangulatba érdemes lehet beleengedni magunkat, ha az elősegíti a volt partneren való túllépést, ezáltal a kellemetlenné és fájdalmassá vált érzéstől való megszabadulást is.

Ez a „ha” szó azonban nem véletlenül került bele az állításba. Ez a tanulmány csupán a módszer azonnali hatását mérte, a hosszú távú tartósságáról nem számolt be. Talán emiatt is érdemes megemlíteni a mély érzelmi és gyászmunka szükségességét, ami nem váltható ki egy egyszerűbb módszer alkalmazásával. Ezenkívül a stratégia gyakorlati megvalósítása is tisztázatlan. Abban az esetben például, ha valaki egy munkahelyen dolgozik az exével, akkor minden találkozás alkalmával annak negatív tulajdonságaira kellene fókuszálnia? Vagy elegendő egyszer elvégeznie ezt a gyakorlatot?

Mit tegyünk tehát, ha túl szeretnénk lenni a volt partnerünkön?

A vizsgálat eredményei alapján tehát segíthet a negatív újraértékelés azon, hogy valaki könnyebben túllépjen az exén. Fontos azonban tisztázni, hogy abban az esetben, ha komoly problémát okoz a volt partnerünk elengedése vagy egy rosszul működő kapcsolatból való kilépés, akkor ajánlott szakember segítségét kérnünk. A professzionális támogatás segítséget nyújt a mély érzelmi dimenziók feltárásában és ezáltal a probléma alapos feldolgozásában is.

Ha úgy érzed, hogy szakmai segítségre lenne szükséged a nehézségeiddel való megküzdéshez, fordulj bizalommal pszichológusainkhoz.