Hogyan tovább? – Sportolók a cipő szögre akasztása után

A nyugati sportkultúra sokszor azt diktálja, hogy a sportolók eszközként tekintsenek a testükre. Azonban az emberi létezés biológiai korlátokat szab, körülbelül 40 éves kortól a fizikai fejlődés lehetetlen. Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés övezi az öregedés és a sport kapcsolatának feltérképezését. Mi is írtunk már arról, hogy a sport miként segíti a sikeres öregedést, illetve a futás és az időskori szellemi fittség kapcsolatát is bemutattuk. Azonban, ahogy a nemzetközi szakirodalomban, úgy nálunk is szegényes az idősödés hatásának vizsgálata elit sportolók körében. Hiánypótló cikkünk következik. A téma érdekességét és fontosságát az is mutatja, hogy egy sportolónak az átlag populációhoz képest sokkal korábban el kell kezdeni foglalkozni a nyugdíjazás kérdésével. Sokuk akár kétszer is megteheti ezt, és duplán élheti át az ezzel járó élethelyzetet és hatásokat, előbb az élsporttól való visszavonuláskor, aztán később a hagyományos nyugdíjazáskor. A sportolói visszavonulás jellemzői A jelenlegi kutatások szerint ez sokkal inkább egy coping folyamat, mintsem jelenség. Emellett azt lehet megállapítani, hogy a sportolók ahelyett, hogy a sportolói visszavonulásukra koncentrálnak, más átmeneteket is beillesztenek ebbe az egyébként is megterhelő időszakba, ezzel is nehezebbé téve saját helyzetüket. Emellett nehézség mutatkozik abban, hogy a sportpályafutás átértelmeződjön egyfajta „egész ember” életpálya-szemléletté.

Ahogy az élet nagy változásait, kríziseit, úgy a sportolói nyugdíjazás pszichés hatásait is rengeteg tényező befolyásolja. Ilyen például a karrier lezárásának önkéntes volta. Sokszor sajnos azt látjuk, hogy egy sérülés eredményezi ezt a döntést, amely váratlanabb és megterhelőbb, mint az önkéntesen döntés a karrier végét érezve. A visszavonulással kapcsolatban hasonló helyzetben meghozott döntés is eredményezhet eltérő reakciókat a sportolókban, hiszen közöttük is nagy egyéni különbségek mutatkoznak a pszichés erőforrások tekintetében. Befolyásoló tényező lehet még, hogy a sportolónak van-e alternatívája a sport utáni életre, tervezett-e már ezzel kapcsolatban, tudja-e mivel szeretne foglalkozni a későbbiekben. Továbbá a társas támogatás kérdése is igencsak meghatározó. Kulturális különbségek Ahogy a bevezetőben is írtuk, főleg a nyugati kultúrára jellemző a sportolók testének már-már tárgyiasítása. Azonban a keleti országokban is megfigyelhető ez, azzal a különbséggel, hogy míg a nyugati individualista társadalmakban a sportolók teszik ezt meg magukkal, addig a keleti kollektivista országokban maga a rendszer követeli meg anélkül, hogy ez bárkit rossz érzéssel töltene el. A kulturális különbségek figyelembevétele azért is fontos, mivel a

világ más-más pontjain eltérően gondolkodnak az emberek az öregedésről,

valamint a karrier hosszúságáról vagy lezárásának módjáról. Egy finn kutatásban írták, hogy az sem mindegy, hogy valaki a finn erdők között edz nap mint nap, vagy mondjuk Amerika egyik egyetemi sportpályáján. Ezért is fontos a kontextusba helyezés, és ennek is köszönhető a sportból való visszavonulás eltérő pszichológiai hatása különböző személyeknél. Kutatási eredmények Az eddigi kutatások eltérő eredményeket és nagy unikalitást mutatnak a sportolók körében a visszavonulást illetően. Ugyanis vannak, akiknél az üresség érzése és a sport befejezésének halálos mivolta került előtérbe, míg

számos sportoló szociális újjászületésként élte ezt meg,

és pozitív élményekkel gazdagodott a visszavonulás révén. Emellett hiteles bizonyítékok szólnak amellett, hogy az erős sportolói identitás és a pszichológiailag sikeres sportolói nyugdíjazás között kapcsolat van: tehát azok a sportolók, akik identitásának fontos és elfogadott része a sportolói én, azok könnyebben vészelik át a visszavonulás okozta negatív hatásokat. Továbbá egy longitudinális kutatásban azt állapították meg, hogy ugyancsak egyszerűbb helyzetben vannak a duális karriert építő sportolók, tehát azok, akik nem csak egy lábon állnak, hanem a sportpályán és az edzőtermen kívül is munkát vállalnak vagy vállalkozást indítanak. Számukra könnyebb a sport utáni életben is megtalálni az értelmet.

A mindfulness korunk egyik trendje, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy legyünk jelen a pillanatban és azt a maga teljességével éljük át. Sportolóknál azt figyelték meg, hogy a mindfulness-létezés az öregedéssel és az érettséggel jár együtt. Ha a sportban való részvétel külső jutalmazása (érem, pénz, hírnév) csökken, akkor a belső élmény egyre fontosabbá válik, és a sportolók érzékenyebbé válnak az atlétikai célok ezen rejtett aspektusára. Egy skandináv tanulmányban különböző korú finn férfi táj- és hosszútávfutókat kérdeztek az életükről. A narratívákat elemezve négy fő vonalat találtak a kiöregedéshez kapcsolódóan: a vizsgálati személyek egy korszak végét érezték benne, megjelent a távlati gondolkodás, illetve a hozzáállás változtatásának szükségessége, továbbá az derült ki, hogy a versenyeken való győzelem nem elsődleges indíték számukra. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a

sportolók képesek értelmet adni az öregedésnek,

és szembemenni a domináns kulturális narratívával, amely az időskort a hanyatlással azonosítja. Ez azonban sokszor akadályokba ütközik, vagy egyedül nehézkes megvalósítani. A sportpszichológiai tanácsadás segítséget nyújthat abban, hogy a kiöregedő sportolók új jelentést adjanak eddigi tapasztalataiknak, illetve felfedezzék az új korszak potenciális és izgalmas kihívásait. Útravaló Fontos, hogy ne csak a „győzelem mindenekfelett” gondolata legyen a sportoló előtt, hanem a külső jutalmak helyett figyelje meg önmagán a mozgás általi belső jutalmakat is. Az anyagi dolgokon és más külső jutalmaktól való függésen való túllendülés segíthet élvezetesebbé tenni a sportot. Az eddigi kutatások szerint elég egyértelmű, hogy a legtöbb sportolónak szüksége van ehhez és más belső energiák összpontosításához sportpszichológus segítségére. A szakemberek segíthetnek abban is, hogy

a sportolók elfogadják az emberi létezés szabta határokat,

és ezáltal érdekeltebbé tegyék őket a változások meghozatalában – ebben a lelkesedéssel ritkán övezett időszakban. Összességében elmondható, hogy a nyugdíjazás tervezése, az önkéntes visszavonulás, a többszörös személyes identitás alakítása, a szociális támogatás elérhetősége és az aktív megküzdési stratégiák megkönnyítik a sportolók számára a karrier utáni élethez való alkalmazkodást.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s