Hogyan válhattam bűnözővé ilyen fiatalon? - a fiatalkorúak bűnelkövetésének rizikótényezői

Deviáns viselkedés vagy kamaszkori sajátosság? Milyen rizikótényezői vannak a fiatalkorban megjelenő bűnözői magatartásnak? Magyarországon milyen törvényi szabályozás és büntetőjogi felelősség vonatkozik a gyermekekre? Mennyire gyakori hazánkban a gyermekek és serdülők által elkövetett bűncselekmények megjelenése? Vannak nemi, életkori vagy akár területi különbségek a bűnözés megjelenésében? Következő cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A gyermekek és fiatalok szocializációja során erőteljes hangsúlyt kellene fektetni a szülők és nevelők részéről a társadalmilag elfogadott normák hangsúlyozására, és ezeknek a betartására kellene tanítani őket. Ennek hiányában a gyermekek könnyen normasértő (deviáns) magatartást sajátíthatnak el, amely elvezet a későbbi bűnelkövetéshez. Ha egy gyermek vagy serdülő egyszer valamilyen bűnt követ el, akkor ezért a társadalom könnyen elítéli és ki is rekeszti őt, melynek következtében elkallódhat és bűnözővé válhat. Az utóbbi években már a 14 év alatti gyermekek között is nagy számban előfordultak bűncselekményt elkövetők, hiszen sok esetben saját maguk, vagy egy mögöttük álló felnőtt kihasználja az életkorukból fakadó korlátozott büntethetőségüket. A statisztikák szerint a deviancia bizonyos formáinak (alkohollal, kábítószerrel történő visszaélés) megjelenése is már egyre fiatalabb korban látható. De mit is jelent pontosan a gyermekek korlátozott büntethetősége? A 2012. évi C. törvény hatálybalépéséig Magyarországon a gyermekek büntethetőségi korhatára 14 év volt, azonban

az új jogszabály értelmében bizonyos súlyos bűncselekmények elkövetése esetén ezt a korhatárt lecsökkentették 12 évre.

Ennek a törvényi változásnak a hátterében a média befolyása is állhatott, ahol gyermekek által elkövetett erőszakos bűncselekményeket állítottak a figyelem középpontjába. Ebből az következik, hogy kisebb bűncselekmények elkövetése esetén a 14 év alatti gyermekek büntetőjogilag nem felelősségre vonhatóak.

Mit mutatnak a magyarországi statisztikák?

A gyermekkorú bűnelkövetők (14. életévüket még be nem töltött fiatalok) aránya a gyermekkorú népességben kevesebb, mint fél %, ami évente körülbelül 2500-3500 főt jelent. Ezzel szemben a fiatalkorú bűnelkövetők (14 évnél idősebb, de a 18. életévüket még be nem töltött fiatalok) aránya a fiatalkorú népességben kb 2%, amely évente körülbelül 11 ezer főt jelent.

Az összes fiatalkorú elítélt, illetve külön a gyermek- és fiatalkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása is hasonló arányt mutat: 88%-uk fiú, 12%-uk lány.

Ennek a szembetűnő nemi különbségnek a hátterében a magatartásbeli sajátosságok állhatnak, hiszen a kamasz fiúkra sokkal jellemzőbb a bizonyítani vágyás, a csoportokba tömörülés, a hősködések, illetve a kontroll nélküli cselekedetek. A fiatalkorú bűnelkövetők közel 86%-át a közrend elleni és vagyon elleni bűncselekmények miatt ítélték el, s ezek közül is főleg ez utóbbi volt jelentős (65%). Ezt követi a személy elleni bűncselekményekért elítélt fiatalok száma (7%), míg a többi együttesen 7%-ot tett ki. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a bűnelkövetés nem szigorúan elválasztható más prekriminálisnak tekinthető (pl. iskolakerülés) vagy deviáns cselekményektől, így ezek az arányok sokkal magasabbak lennének, ha ezek jelenlétét is számba vennénk.

Milyen rizikótényezői vannak a bűnelkövetésnek gyermek- és serdülőkorban?

A gyermekek- és serdülők deviáns magatartását, illetve bűnözési hajlandóságát különböző tényezők befolyásolják, amelyekről érdemesebb részletesen is szót ejteni.

1) Egyéni tényezők

A deviáns viselkedés és a fiatalkori bűnözés hátterében állhatnak egyéni, személyiségbeli okok. Az antiszociális viselkedésre hajlamosító jegyek, mint például a kockázatvállaló és élménykereső magatartás, a koncentrációs képesség hiánya, a figyelemzavar vagy a hiperaktivitás mind növelhetik a deviáns és erőszakos magatartás kockázatát. Az egyénben rejlő kockázati tényező lehet az alacsony IQ is, amely összefüggésben áll az alacsony iskolai teljesítménnyel, ami megnöveli az iskolai lemorzsolódás esélyét, így az alacsony intelligencia ezen az úton keresztül befolyásolhatja a bűnelkövetés kockázatát. Ezen túl a fejletlen verbális és társas készségek is negatív irányba befolyásolhatják a fiatal viselkedését, hiszen ezek a tényezők akadályozhatják a társadalomba való beilleszkedését. Egyéni tényező lehet a kötődés is, amely például korai traumák hatására sérülhet, s ez a kötődési sérülés később pszichés zavarokat okozhat a fiatal életében, amely növeli az antiszociális viselkedés kialakulásának kockázatát. A kötődésen túl empirikus kutatások bizonyították, hogy

a fiatalkorú bűnelkövetők általában megrekednek az erkölcsi fejlődés korai, fejletlen szintjén.

A fentebb említett százalékos arányok is azt mutatják, hogy serdülőkorban megugrik a deviáns magatartás és a bűncselekmények elkövetése is a fiatalok életében, amelynek hátterében a serdülőkor sajátosságai is állnak. A Magyarországon regisztrált bűnelkövetők korfáján jól látható, hogy a bűnelkövetés a kora serdülőkorban kezdődik, csúcspontját pedig a serdülőkor közepe-vége felé éri el. A serdülőkorra fokozottan jellemzőek biológiai, illetve pszichés- és szociális változások, amelyek hatására a kamaszoknál gyakran jelentkezik hangulati labilitás, illetve fokozott érzékenység. Ezek viselkedésváltozásokat idézhetnek elő a serdülőkben, sőt a világhoz és saját magukhoz is ambivalens módon viszonyulnak ebben az időszakban. A serdülőkre fokozottan jellemző a kockázatkereső viselkedés, az irreális vagy hiányzó életcélok, a problémamegoldási képesség hiánya, az emberi kötődések felszínessége vagy hiánya, illetve a befolyásolhatóság. Ezen tulajdonságok együttes jelenléte, illetve esetleges egymást erősítő hatása a deviancia különböző megnyilvánulásaihoz, illetve szélsőséges esetben különböző bűncselekmények elkövetéséhez vezethetnek.

2) Családi miliő és értékrend

Az egyéni jellemzőkön túl a család is hatással van, és kockázati tényezőt jelenthet a gyermekek- és serdülők bűnelkövetésére. A problémás és konfliktusos családi viszonyok, az alkoholizmus és bűnözés a családban, a szülői elhanyagolás és bántalmazás mind-mind megnövelheti a fiatalok által elkövetett bűncselekmények megjelenését. A hibásan működő család olyan káros folyamatokat indíthat el a gyermekben, amely később hátráltatja a gyermek megfelelő alkalmazkodó képességének kialakulását. Emellett a családi miliő és a család értékrendje is befolyásolhatja a fiatal deviáns magatartását, hiszen

a bűnelkövetést támogató értékrend és ennek családi tradíciói ugyanúgy hagyományozódnak a következő generációkra, mint ahogyan a nyelv, vagy az egyéb kulturális sajátosságok.

Sőt a család alacsony szocioökonómiai státusza is kockázatot jelenthet, amely főleg az ebből származó hátrányok és nehézségek miatt jelent rizikót, hiszen ezekben a családokban általában nagy a szegénység, magas a munkanélküliség aránya, illetve hiányosak a szülők gyereknevelési kompetenciái és nem megfelelőek az általuk mutatott szerepminták.

3) Kortárs hatások

A gyermekek és fiatalok bűnelkövetésére erőteljes hatással bírhat a kortársaik befolyása is. A deviáns csoporthoz tartozó fiatalokra fokozottan jellemző a kortársaknak való megfelelés vágya és a nagyfokú kíváncsiság, amely a tetteik következményeinek figyelmen kívül hagyásával társulva elvezet a bűntettek elkövetéséig. A bűnözésben motivációt jelenthet az a fiatalok között elterjedt szemlélet is, mely a fizikai rátermettséget, az ügyességet, a vakmerőséget, a ravaszságot, valamint a külső korlátok semmibevételét értékeli és becsüli.

Egy kutatásban azt találták, hogy ha egy fiatal olyan kortársakkal találkozik, akik kitaszítottak, akkor az ő mintájukat követve ő is figyelmen kívül hagyhatja a társadalmi normákat, s ezáltal bűnözővé válhat.

4) Iskola

A család szocializációs szerepén túl a fiatalok másodlagos szocializációs színterét az iskola biztosítja, amely fontos szerepet tölt be a társadalomba való beilleszkedésben. Ha egy fiatal nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára az iskolában a szociális kapcsolatok kialakítását, akkor nem fogja tudni megfelelően kezelni a kortársaival szemben kialakult konfliktusait. Ezért ezeknek a fiataloknak gyakran negatív élményt jelent az iskola, ahol rendszeresen kudarc éri őket, amely elvezet a későbbi iskolakerüléshez, illetve más deviáns viselkedéshez.

5) Társadalmi tényezők

Ezeken a kockázati tényezőkön túl fontos figyelmet fordítani a tágabb kontextusra is, amikor a bűnelkövető gyermekek és fiatalok viselkedése mögötti okokat keressük. A bűnelkövetési ráták alakulása összefüggést mutat az adott földrajzi terület gazdasági, szociális és kulturális jellemzőivel. Kitűnik belőle, hogy azokon a területeken a legmagasabb a bűnözés előfordulása, ahol az átlagosnál nagyobb arányban jelentek meg olyan társadalmi problémák, mint a szegénység, a munkanélküliség vagy a mentális zavarok. Gyakran látható az a tendencia, hogy a szegénység, a bűnözés, illetve a deviáns magatartás az adott társadalmi csoportokban kulturálisan hagyományozódik át, és ez a fiatalkori bűnözésre fokozottan igaz.

A nem megfelelő életkörülmények, a szegénység és a nélkülözés felerősíti a bűnözési hajlandóságot.

Emellett a fiatalkori bűnözés kapcsolatba hozható a társadalmi kontroll gyengülésével, a bűnözés valószínűsége azzal arányosan növekszik, ahogy gyengül az egyén felett gyakorolt társadalmi kontroll.

6) Alkohol és drog

A fiatalok bűnelkövetésében rizikótényezőt jelent az alkohol- és drogfogyasztás is, amely megnöveli a bűnözési hajlandóságukat.

Az adatok azt mutatták, hogy egyetlen drogot kipróbáló fiatal 5 másik társának ad a szerből, illetve 12 fiatalnak tart pozitív élménybeszámolót róla. Fontos tágabb környezetben is megvizsgálni az alkohol és drogfogyasztást, hiszen ebben fontos szerepet játszik a társadalmi környezet. A statisztikák szerint a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban sokkal magasabb az alkohol- és kábítószer fogyasztók száma. Ezeken a területeken és ebben a közegben nagyon könnyen sérülhet a gyermekek és a fiatalok önbecsülése, illetve a saját magukba és a jövőjükbe vetett hitük, bizalmuk. Az alkohol- és drogfogyasztásra hajlamosító tényező lehet a család is, illetve kiemelt jelentőséggel bír a kortárscsoport hatása is, hiszen ezek a fiatalok erős késztetést éreznek arra, hogy azonosuljanak a kortárscsoportjuk szokásaival, így ők is rendszeres szerhasználóvá válhatnak ezáltal.

A fiatalkorú bűnelkövetők gyerekkorát vizsgáló kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a családban, az iskolában és a kortárskapcsolatokban tapasztalt diszfunkcionális működés bírhat a legnagyobb befolyással a fiatalkorúak bűnelkövetésére.

Egy fiatal akkor válik bűnelkövetővé, ha a környezetében a bűnelkövetést támogató attitűdök erősebben jelen vannak, mint a jogkövetést támogatóak.

Azonban fontos kiemelni, hogy a fentebb felsorolt kockázati tényezőkön túl bizonyos feltételek csökkenthetik, és védőfaktorként szerepet játszhatnak a fiatalok bűnözési hajlandóságának alakulására. Összességében, ha a fiatal biztonságosan kötődik a családjához és az iskolához, akkor ezek a kötődések általában csökkentették a deviáns részvétel általános gyakoriságát, előfordulását és intenzitását, függetlenül a közösségi kontextustól, nemtől vagy etnikai csoporttól. Emellett a család magasabb szocioökonómiai státusza, valamint a nagyobb fokú társadalmi kontroll szintén védőtényezőt jelent a bűnelkövetéssel szemben. Fontos látni a bűnözés hátterében álló okokat és kockázati tényezőket, hiszen e tudás birtokában megelőzhető lehetne a gyermekek és serdülők bűncselekményeinek jelentős része.