Hogyan veszítselek el 10 nap alatt? – A rossz kommunikációról

A tartós kapcsolati boldogság talán egyik legfontosabb összetevője az, ha tudatában vagyunk a saját érzéseinknek. Második legfontosabb tényezőként azt említhetnénk, ha párunk érzelmeivel is tisztában vagyunk. Mindezek fontos szerepet kapnak abban, hogy egy elégedettséget hozó kapcsolatot működtethessünk.

„Számomra ez most fájdalmas.”, „A feleségem csalódott.”, „Dühös vagyok.”, „A barátomat elárasztják az érzések.”

Kulcsfontosságú, hogy egy kapcsolatban jelen levő érzéseket felismerjük – mint például a fenti mondatokban szereplőeket –, ám a kérdés az, mihez kezdhetünk ezekkel az információkkal? Ez az a pont, ahol a kommunikáció belép a képbe. Hogyan mondjuk el párunknak, hogy feldühített bennünket? Hogyan értessük meg vele, hogy megbántotta az érzéseinket? Hogy adjuk a partnerünk tudtára, hogy mire van szükségünk tőle? Ahogyan kommunikáljuk ezeket a nehéz témákat, legalább annyira fontos, mint az, hogy mit kommunikálunk.

Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt, avagy a sikertelen kommunikáció

Hogy rálátásunk legyen arra, hogyan kommunikáljuk sikertelenül érzéseinket, vizsgáljuk meg egy kicsit Bettina és Márk kapcsolatát, kommunikációját:

Márk sebzettnek és dühösnek érzi magát, amiért egy bulin Bettina nem foglalkozott vele, még azután is, hogy Márk megkérte: maradjon mellette, mivel a bulin senkit nem ismer.

Lássuk a destruktív kommunikációs formákat a helyzetre:

• Passzív-agresszív: „Megmutatom neki, milyen érzés, amikor az embert figyelmen kívül hagyják…a jövő heti céges bulin nem fogok Bettivel törődni” – dönti el Márk.
• Agresszív: Márk odamegy Bettinához a buli alatt, és halkan, de indulatosan azt mondja: „Mennyire egoista vagy! Csak magaddal foglalkozol! Soha többet nem megyek veled bulizni!”
• Szarkasztikus: Amint a buli végeztével beszállnak az autóba, Márk dühösen ezt mondja: „Remélem, te igazán élvezted ezt a bulit, mert abban biztos lehetsz, hogy én nem.”

Passzív-agresszió

A passzív-agresszív cselekedetek, gondolatok nem annyira a kommunikáció, mint a megtorlás, büntetés eszközei. Ebben a helyzetben Márk a szemet szemért elv alapján meg akarja leckéztetni Bettinát, bízva abban, tanul valamit az esetből. Holott ez az a megoldás, amikor a másik fél biztosan nem fogja megérteni, mi is volt a tanulság. Képzeljük el, hogy Márk a jövő heti partin nem foglalkozik Bettinával. Igen kicsi az esély arra, hogy Bettina összekapcsolja Márk viselkedését a korábbi, saját viselkedésével. Ha mégis összeáll a kép, akkor is inkább a feszültséget fogja növelni kettejük között.

Agresszió

A fenti példában Márk támadóan, vádlóan kommunikál, és az időzítés sem feltétlenül alkalmas. A körülmények, Márk szavai, hangszíne ellenállást szülnek Bettinában, aki így nem szeretné megoldani a problémát. Ehelyett megtámadva, bántva érzi magát, feltehetőleg szégyelli is, ami történt. Mindketten megbántódtak, Márk igényeinek megvalósulása így még távolabbivá válik.

Szarkazmus

Ebben a példában Márk addig vár, míg minden lehetőség elúszik arra, hogy Bettina változtasson a viselkedésén a buli helyzetében. Amíg módosítható lenne a helyzet, Márk nem kommunikálja megfelelően az érzéseit. Utólag vádaskodásnak, támadásnak hangzanak szavai, melyek védekezést váltanak ki Bettinából. Ebben a pillanatban Márk eredeti üzenete – „Kérlek, foglalkozz velem is!” – már el is veszett.

A sikertelen kommunikáció csapdája

Számtalan variációja létezik a sikertelen kommunikációnak, az alábbiakban csak a leggyakoribb reakciókat emeltük ki. Amennyiben egy kicsit is magunkra vagy partnerünkre ismertünk a fenti példákban, megállapíthatjuk, hogy gyerekkorunk során feltehetőleg nem sikerült elsajátítanunk a hatékony kommunikációs eszköztárat. A nehézségekkel küzdő párok nagyon nagy százalékánál a kommunikációt felnőttkorukban is erősen befolyásolja, ahogyan gyermekkorukban az érzelmeikre reagáltak szüleik.

Némely családokban a családtagok érzelmei szabadon megnevezhetőek és kifejezhetőek, a problémák, konfliktusok megbeszélésénél nyíltan kifejezhetőek, de a pozitív érzelmek is szabadon megélhetőek. Más családokban viszont diszkomfort érzése vagy totális tagadás, negáció veszi körül a tagok érzelmeit. Egy érzelmileg elhanyagoló családi közegben a gyermekek nem tanulják meg szüleiktől a hatékony érzelmi kommunikációt, mely aztán elengedhetetlen eszköze a későbbiekben egy jól működő párkapcsolat fenntartásának.

Amennyiben mi vagy partnerünk érzelmileg elhanyagoló környezetben nőttünk föl, úgy jó eséllyel számolhatunk azzal, hogy kapcsolatunk elé a kommunikációs készségeink hiánya akadályokat fog gördíteni. Azon kívül, hogy frusztráló, a nem hatékony kommunikációnak van még egy igen jelentős, ám sokszor kevésbé figyelembe vett hatása: az üzeneteink, érzéseink nem érnek célba, a partnerünk nem hallja meg őket. Így jó eséllyel kielégülésre sem találnak.

A cikk következő részében áttekintünk néhány jó kommunikációs fogást, mely segíthet bennünket szükségleteink kifejezésében.

…

Hasonló problémával küzdesz párkapcsolatodban? Terápiás & Tanácsadó Központunkban lehetőséged van akár egyéni akár párterápia formájában szakember segítségével a változás útjára lépned!