„Igyál kólát! Egyél popcornt!” – Befolyásolhatóak vagyunk tudatküszöb alatti üzenetekkel?

A tudatküszöb alatti üzenet kifejezésről könnyen eszünkbe juthat a Harcosok Klubja című film egyik jelenete. A mozigépészként dolgozó főszereplő a családi film másodpercenként látható huszonnégy képkockája közé bevág még egyet, egy pornográf képet. A közönség tagjai mit sem sejtenek ebből, mégis kissé megzavarodnak. Egy gyerek elsírja magát, a szülők szemöldök-ráncolva összenéznek, más nyugtalan lesz, de nem értik, mi történhetett. Vajon ez a technika a valóságban is működik? Hatással lehetnek ránk olyan ingerek, amelyeket agyunk nem képes tudatosan észlelni?

A küszöb alatti vagy szubliminális észlelés jelenségének lényege, hogy a cselekvésünket meghatározó inger olyan alacsony intenzitással vagy olyan rövid ideig jelenik meg, hogy az élmény a tudatosság küszöbe alatt marad.

Nem szerzünk tudomást az üzenetről, mégis hatással lehet ránk.

A jelenség legismertebb példája James Vicary amerikai reklámszakember nevéhez fűződik. A történet szerint Vicary egy mozifilmbe olyan rövid, a nézők által tudatosan fel nem ismerhető képkockákat illesztett be, amelyeken az „Éhes vagy. Egyél popcornt!” és az „Igyál kólát!” feliratok szerepeltek. A beszámolók szerint az előadás alatt jelentősen megemelkedett ezeknek a termékeknek a fogyasztása. Annak ellenére, hogy Vicary évekkel később bevallotta, hogy a kísérlete csak kitaláció volt, egy egyszerű reklámfogás, sokan máig hisznek a küszöb alatti ingerek cselekvést befolyásoló hatalmában. Vajon jogosan teszik ezt?

Ha Vicary vizsgálata nem is volt valós, annyi érdeme mégis volt, hogy hatására megkezdődött a jelenség tudományos vizsgálata. Az egyik ilyen kísérlet Anthony Marcel nevéhez fűződik, aki egy módosított Stroop-feladatban kísérletezett a jelenséggel. Az eredeti Stroop-teszt lényege, hogy a vizsgálati személyeknek akkor kell megnyomnia egy gombot, amikor egy bizonyos szín írott képe megjelenik a képernyőn, például az, hogy zöld. A csavar ott van a dologban, hogy akkor is így kell tenniük, ha a zöld szó piros színnel van szedve. A szín és a jelentés ütközése viszont nagyban megnehezíti és lelassítja a feladatmegoldást. Marcel a módosított paradigmában színes tintafoltokat mutatott a személyeknek. A vizsgálatvezető pedig

gyorsítani, illetve lassítani tudta a kísérleti személyek reakcióidejét

azzal, hogy vagy a tintaszínnek megfelelő vagy egy attól eltérő szín írott formáját mutatta be a tintafolt előtt. Mindezt úgy, hogy az ingert a küszöb alatti tartományban vetítette le a résztvevőknek.

Vicary nagy port kavaró álkísérlete óta számtalan alkalmazási lehetőségét próbálták kiaknázni a küszöb alatti ingereknek. Készültek önbizalomnövelő hanganyagok tudatosan nem észlelhető hangsávokkal, amelyek azt ígérik, hogy magabiztosabbá és sikeresebbé tesznek minket a munkánkban, esetleg leszoktatnak minket káros szenvedélyeinkről. Terveztek ilyen reklámplakátokat, és a filmipar is kísérletezett vele,

Egyértelmű bizonyíték azonban még nem született

a szubliminális üzenetek hatékonyságáról. Sem a terápiás alkalmazás eredményességéről, sem arról, hogy a reklámokban küszöb alatt elrejtett szavak hatására több jégkrémet pakolnánk a bevásárló kosarunkba. Arra utaló eredmények vannak, hogy bizonyos mértékben észleljük a tudatküszöb alatti ingereket, de ezeknek valószínűleg nincsen akkora hatóereje, hogy önálló, összetett cselekedetre ösztönözzenek minket. Kutatások azonban a mai napig folynak, még nem tekintik eldöntöttnek a kérdést.