Bármennyire is szeretünk sportolni, azért idővel mindenkinél előfordul, hogy a lelkesedése néha alábbhagy. Számos motivációs tippet olvashatunk ilyenkor, de talán ennél is hatékonyabb, ha a nemrégiben felfedezett irisin hormon jótékony hatásainak nézünk utána. Nemcsak hogy javítja az agyi képességeket, de szerepet játszik a testsúlyszabályozásban, és még az öregedés folyamatára is hatással van. De mi ez a hormon pontosan, és miért nem tudtunk eddig a létezéséről? Cikkünkből kiderül.
A Dana-Farber Rákkutató Intézet kutatásvezető sejtbiológusa, Bruce Spiegelman és munkatársai 2012-ben egy, a testedzés hatására beinduló jelátviteli útvonalat fedeztek fel az izomsejtekben. E folyamat eredményeként nő a zsírbontás, és egy eddig ismeretlen hormon jelenik meg.
Spiegelman ezt az újonnan felfedezett hormont irisinnek nevezte el, a görög mitológiában az istenek hírnökeként ismert Írisz istennő után. A felfedezés igen jelentős annak a biológiai mechanizmusnak a megértésében, amely hatására a fizikai aktivitás jótékony változásokat hoz létre a test egészében.
Hogyan is működik ez a hormon?
Az FNDC5 hormont, azaz az irisint gyakran emlegetik a fizikai aktivitás hormonjaként is, hiszen megjelenését a testedzés eredményezi. A kutatások azt mutatják, hogy az irisin mennyisége a rendszeres aerob zónában végzett edzés hatására emelkedik, a rövid időtartamú anaerob aktivitás esetén azonban ez a növekedés elmarad.
Ez a kémiai molekula a legtöbb emlős szervezetében megtalálható, így akár az egérben és az emberben is. De miért pont ezt a két élőlényt említjük? A laboratóriumi kutatások kimutatták, hogy az egér és az ember irisin szerkezete tökéletesen azonos, melyből az ősi funkciók nagyfokú megőrzöttségére következtetnek.
Az irisin fő funkciója, hogy az energiaraktárnak tekinthető
fehér zsírszövetet hőtermelő barna zsírszövetté alakítja.
Az emberi szervezetben a zsírszövetek két fajtáját különíthetjük el. Az egyik a fehér vagy más néven sárga zsírszövet, mely tápanyag- és energiaraktárként és hőszigetelőként is funkciónál, valamint a szervek helyét rögzíti. Mindemellett rugalmas párnákat képez, illetve nemünktől függően a testünk különböző részein koncentrálódik.
A zsírszövetek másik fajtája a barna zsírszövet, melyről korábban az a gondolat terjedt el, hogy a felnőtt emberi szervezetben már nem található, ez azonban megcáfolódni látszott. Tény, hogy legnagyobb mennyiségben a csecsemőknél van jelen, de felnőttek esetében is találhatunk ilyen szövetet a hasi főverőér körül és a nyaki régióban. Legfontosabb feladata a termogenezisben, azaz a hőtermelésben van.
Milyen eredményeket mutatnak a kutatások?
Spiegelmanék állatkísérleteikben glükózintoleranciában szenvedő túlsúlyos egereknek adtak be irisin hormont injekció formájában. Ennek eredményeképp a zsírégetés fokozódása ugyanúgy megtörtént, mintha az állatok fizikai aktivitást végetek volna. Kezelésük tíz napon át tartott, melynek végén a kutatók azt tapasztalták, hogy az egerek veszítettek testsúlyukból és a cukoranyagcseréjük is jelentős javulást mutatott. A kutatásokhoz egy bostoni gyógyszercég is csatlakozott, hogy a cukoranyagcsere-zavarok és az elhízás kezelésére egy irisin alapú szert fejlesszenek ki. Az emberi vizsgálatokat néhány éven belül tervezik elkezdeni.
Az irisin stimulálja az agyat
A hormon felfedezése után mindössze egy évvel Spiegelman és munkatársai felfedezték, hogy az irisin felszabadulása védi az agyat a degenerációtól, valamint javítja az agyi képességeket és a kognitív funkciókat is. Jelenlétében hatékonyabban működnek a tanulási folyamatok és a memória is. Mindezek mellett képes neurogenezist létrehozni, azaz hatására új idegsejtek jelennek meg.
Lassítja az öregedést
Az irisinnel végzett további kutatások azt is kimutatták, hogy ez a hormon
az öregedés folyamatát is képes lassítani
a telomerek hosszának növelésével.
A telomereket egyfajta védősapkaként képzelhetjük el, amelyek a kromoszómák végén helyezkednek el, és befolyásolják, hogy a sejtek milyen gyorsasággal öregednek. Ahogy a telomerek rövidülni kezdenek, úgy a szerkezeti integritásuk gyengül, mely a sejtek öregedését és korai elpusztulását eredményezi. Az utóbbi években a rövidebb telomereket összefüggésbe hozták különböző korhoz kötött betegségekkel is. A rák számos fajtájával, a stroke-kal, a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel, az elhízással, az osteoporosis-sal és a diabétesszel is.
Bizonyított, hogy akik szervezetében nagyobb mennyiségű irisin hormon található, hosszabb telomerekkel rendelkeznek, így biológiailag fiatalabbnak tekinthetők.
Felveheti a versenyt bizonyos betegségekkel
Spiegelman hiszi, hogy kutatócsoportja még csak az irisin felszíni feltérképezésénél tart. Jelenleg vizsgálataik középpontjában az irisin bizonyos metabolikus megbetegedésekre gyakorolt jótékony hatása áll – ilyen például a diabétesz, az inzulinrezisztencia és az elhízás is, amelyek előfordulási valószínűsége növekvő tendenciát mutat, akárcsak a Parkinson-kór.
Összességében tehát elmondható, hogy az irisin hormon számos jótékony hatással bír: segíthet az egészséges testsúly elérésében, javítja az agyi funkciókat és a öregedést is lassíthatja. A kutatócsoport azonban fontosnak tartja felhívni arra a figyelmet, hogy az irisin sem gyógyszerként, sem táplálékkiegészítőként nem képes pótolni a fizikai tevékenységet, hiszen az izmokat nem erősíti.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
