Iskolai bántalmazás III. – Technikák a bullying megelőzésére és megoldására

A bullying megelőzésére több prevenciós programot, illetve számos hatékony módszert is kidolgoztak. Az iskolai bántalmazások esetén a pedagógusok segítégére lehet a resztoratív szemléletmód, amely a jóvátételi, helyreállító hozzáállásra helyezi a hangsúlyt. Más technikák, mint a proaktív és reaktív kör, könnyen alkalmazhatóak bármilyen közösségben.

Cikksorozatunk első részében (link) arról írtunk, hogy milyen előjelei vannak a bullying kialakulásának, illetve hogyan lehet észrevenni, ha már kialakult a bántalmazó helyzet. Ismertettük a bullying fajtáit, és tisztáztuk, hogy mi számít iskolai bántalmazásnak. A második részben (link) a megelőzésre és beavatkozásra alkalmas módszerekre fektettünk hangsúlyt. A harmadik részben további módszereket mutatunk a bántalmazás megelőzése és megakadályozása érdekében.

A resztoratív technikák a konfliktus által okozott sérelmeket igyekeznek helyreállítani, mindezt úgy, hogy a bántalmazó személy észrevegye tettét, és felelősséget vállaljon érte. Ezt követően pedig valamilyen formában jóvá kell tennie azt, a közösség és az áldozat irányában is.

Fontos tényező, hogy mindez egy jól megszervezett beszélgetésen valósuljon meg, ahol az áldozatok, az elkövetők és a közösség tagjai is részt vesznek.

Biztosítani kell a nyugodt körülményeket, illetve meg kell bízni egy pártatlan személyt, aki levezeti a beszélgetést. A szituáció lehetőséget ad mindenkinek, hogy kifejtse saját érzéseit, a bántalmazónak teret adunk a bocsánatkérésre, az áldozatnak pedig a megbocsátásra. Ezáltal a gyermekek nem lesznek teljesen kizárva a büntetésről való döntéshozatalból, a kapcsolatok akár már ott helyre tudnak billenni. Annak érdekében, hogy a beszélgetés ne alakuljon át vádaskodássá, a pedagógus kommunikációja is változtatást igényel.

A vádló kérdések helyett meg kell beszélni, hogy mi történt, kit érintett és hogyan, mit tehetnénk, hogy jobb legyen a helyzet.

A technika részletesebb leírása a felhasznált irodalmak között feltüntetett Resztoratív technikák egy iskola életében című összefoglalóban olvasható.

Proaktív kör

A gyakorlat célja a közösségépítés. A diákok körben ülnek, a pedagógus feltesz egy nyitott kérdést, amelyre mindenki válaszolhat. A soron következő válaszadót egy ún. beszélő tárggyal (pl. egy labdával) is jelezhetjük, amit körbeadnak, és mindig csak az beszélhet, akinél a beszélő tárgy van. A technika lehetőséget ad a visszahúzódóbb gyermekek megszólalására is. A diákoknak végig kell hallgatniuk egymást, illetve saját gondolataikat és érzéseiket is kifejezhetik, mikor rájuk kerül a sor.

Erősödik a kommunikációs képességük, az empátiájuk, a bizalmuk egymás iránt. A proaktív körök alkalmasak az osztály szabályainak kidolgozására is, a diákokat érdeklő témák megbeszélésére, miközben mindenkinek a véleménye számít. A technikához hozzátartozik, hogy miközben a diákok megnyílnak, a tanároknak is többet kell adniuk magukból, hiszen ők teszik fel a kérdést, és az első választ is ők adják meg rá.

Reaktív kör

A technika hasonló a proaktív körhöz, azonban itt egy már megtörtént konfliktust lehet megbeszélni. A résztvevők kifejezik az esettel kapcsolatos gondolataikat, érzéseiket, illetve közösen kidolgozzák a megoldást, és a jövőbeli változtatásokat. A kört egy enyhébb, témába vágó kérdéssel kezdjük, majd a probléma rövid összefoglalásával folytatjuk. Ezt követően kérdéseken keresztül megbeszéljük a problémát. Amennyiben a csoport túl nagy, akkor lehet véletlenszerűen is haladni a válaszadással, ha viszont a létszám engedi, mindenkinek lehetőséget kell adni.

A reaktív kör kérdései közé tartozik, hogy milyen konfliktus történt, kinek mi volt benne a része, kire milyen hatással volt, mit lehet tenni, hogy a dolgok helybillenjenek, ki milyen részt vállal ebből.

Amennyiben hatékony volt a kör, a beszélgetés végére kialakulhat egy közös megállapodás, amelyet írásba is lehet foglalni, az aláírásokkal pedig hitelesíteni. A későbbiekben érdemes újra összeülni és átbeszélni, hogy mennyit sikerült megvalósítani a megbeszéltekből. A kör végén érdemes pozitív visszajelzést adni, és megköszönni a diákoknak az aktivitást. Amennyiben nem történik megállapodás, a résztvevők megkönnyebbülhetnek az érzelmeik kinyilvánítása által is. A vélemények biztonságos megosztása még ilyen formában is erősítheti az osztályon belüli kapcsolatokat.

Anti-bullying program felső tagozatosoknak

Az egyik legismertebb prevenciós program az ENABLE, amely több országban is hatékonyan működik. Az adaptáció Jármi Éva és Várnai Dóra nevéhez fűződik. A felkészítő tréning 30 órát vesz igénybe. A tanév során a diákok órarendjéből 10 órát kell rászánni a programra, amelyet általában az osztályfőnöki órákon szoktak megtartani. A pedagógusok gyakran szkeptikusak a folyamattal kapcsolatban, ugyanis szinte megoldhatatlannak látják a 10 órát beépíteni az órarendbe.

Éppen ezért a tréningeket olyan kiképzett iskolapszichológusok/pedagógusok tartják, akik már sikeresen végigcsinálták a programot. Ezáltal el tudják oszlatni a kételyeket a program kivitelezésével kapcsolatban. 

A csoportfoglalkozásokat főleg 6-11. évfolyamon javasolják. Kétféle tematikával ismerkedhetnek meg a tanulók. A SEL modul (Social Emotional Learning) főleg az érzelmi intelligencia fejlesztésére fekteti a hangsúlyt, kiemelve az érzelmek felismerésének fontosságát. A diákok elsajátíthatják az érzelemszabályozás különböző módszereit, képessé válnak irányítani saját viselkedésüket úgy, hogy közben tisztában vannak a lehetséges következményekkel. Megtanulják, hogy mit jelent felelősséget vállalni, és hogyan kell kezelni a kapcsolataikat.

Ezek az elemek leginkább abban segítenek, hogy a diákok megtanulják detektálni a bántalmazásra utaló jeleket, és képesek legyenek megakadályozni azt.

Amennyiben a program során javul a diákok érzelmi intelligenciája, a szemlélők képesek lesznek felismerni a bántalmazó helyzetet, empatizálni az áldozattal, és észrevenni a lehetőséget, hogy megakadályozzák a bántalmazást. Az áldozatok megismerik saját erősségeiket, javulnak a megküzdési képességeik. A bántalmazók pedig képessé válnak az önreflektív viselkedésre, észreveszik saját negatív érzéseiket, és megtanulják kezelni azokat.

A SEL modul témakörei közé tartoznak az érzelmi intelligencia területei, kitér a diákok érzelmeire, megtanítja felismerni az érzelmeket a társas helyzetekben, kifejti a bántalmazás természetét. A diákok megismerkedhetnek az önfelmentő stratégiákkal, megtudják, hogyan kell közbelépni a bántalmazó helyzetben, és hogyan kell támogatni az áldozatot.

Az anti-bullying modult már a beavatkozás esetén szokták alkalmazni. A fókusz az osztályközösségen van, a cél a hozzáállás megváltoztatása. A program által erősödik a bántalmazás-ellenes attitűd. Az osztály közösen alkot szabályokat, amelyek a bullying-ellenes csoportnormákat erősítik.

Az anti-bullying modul kifejti többek között az áldozatok és a bántalmazók nézőpontját is, ismerteti a tévhiteket.

Konkrét beavatkozásra alkalmas módszereket tanít a diákoknak, mint amilyen a pozitív társas viselkedés vagy a közbelépés. A program ezen része arra is kitér, hogyan kell jelezni a bántalmazást. A program megvalósításában a pedagógus segítségére van számos segédanyag, például különböző filmek és képek. A tanári kézikönyvben pedig részletes óravázlatok és gyakorlatok találhatók.

A program komplex segítséget nyújt az iskolai bántalmazás megelőzésében és a beavatkozásban. A 10 óra beépítésével járó fáradtság megéri, hiszen ezáltal a gyermekeket óvjuk meg olyan lelki sérelmektől, amelyek akár még a felnőttkorukat is meghatározhatják. Gyakran észre se vesszük, milyen sokat számít egy-egy beszélgetés a gyermekekkel, akár konfliktusról legyen szó, akár a világ történéseit próbálják megérteni, a rengeteg információt feldolgozni. A bemutatott technikák közül a proaktív és a reaktív kör is alkalmasak ezek megsegítésére.