Több tanulmány is vizsgálja a sport tanulásra gyakorolt sokrétű hatását. Összetettsége miatt, nehéz kérdés ennek megállapítása. Azonban mindenek előtt le kell szögeznünk, hogy a rendszeres sportolás hatása leginkább a személyiség pozitív változásaiban fedezhető fel.
Korosztályok szerint a sport:
Általános iskolás korban sok gyerek keresi, mit szeretne sportolni, hol, milyen mozgásformában érzi jól magát. Néhányan megtalálják már fiatalon a hozzájuk legjobban passzoló mozgásformát, de sokaknak ez a keresés egy egész életen át zajlik. A tanulmányok nem térnek ki a sport eredményességére, de feltételként állítják, hogy a gyerek rendszeresen járjon edzésre és ott önmagához képest jól teljesítsen. Ezek alapján a nagyobb fizikai aktivitás hatására az általános iskolások magasabb pontszámot értek el az általános standardizált teszteken, matematikai és olvasási feladatokban.
Fiatalkorban a mozgás, a sport az agy fejlődését is elősegíti,
amely által jobbak lehetnek a kognitív funkciók is. Azonban a sportolók valószínűleg tanulási szinten nem használják ki eléggé a kapacitásukat, ezért nem olyan nagy mértékű a kutatási eredményekben a tanulmányi eredményeik növekedése.
Középiskolában sportoló lányok körében a sportolás összefüggést mutatott a káros viselkedések (mint például a dohányzás vagy drogfogyasztás) visszaszorulásában. Könnyebben tudtak beszélni jövőbeni terveikről, céljaikról, ami valljuk be, a mai világ intenzív információáradatában nagyon fontos. Ezen túlmenően hozzájárult a szociális kötelékek megerősödéséhez a tanulók, a szülők és az iskola között, ami szintén pozitívan hat a tanulók eredményességére.
Mind az általános, mind a középiskolában elfogadott, hogy a gyermek sportolása az egyik legfontosabb iskolán kívüli tevékenység.
Míg a sportoló középiskolások nagy tekintélynek örvendenek, a diákok és a tanárok körében is, mindenki nagy elismeréssel tekint sporteredményeikre. Általában ezek a tanulók népszerűek, ezáltal sok kapcsolatra tesznek szert az iskola világán belül és kívül is.
A felsőoktatásban a versenysportoló hallgatók kapcsolati hálója általában csak a sportoló közösségeire korlátozódik. Ez a hatás idézi elő azt, hogy általában elhatárolódnak más közösségektől, ezáltal csökkentve társadalmi tőkéjüket, ami átvitt értelemben negatívan befolyásolja tanulmányi eredményességüket. Ez a jelenség már sokatmondó nevet is kapott: „a néma sportoló” („dumb jock”).
A mérleg két oldala
Coleman szerint a sport hozzájárul a fiatalok társadalomba való beilleszkedéséhez, a szerepeik, illetve tekintélyük megerősítéséhez társaik körében. Ezáltal növekszik az úgynevezett társadalmi tőkéjük, s ez pozitívan hathat tanulmányi eredményükre is. Ez zéró összegű helyzetet teremt. Miért jön ki nullszaldósra egy látszólag pozitív képlet? Mert a sportolás energiát vesz el a tanulástól, de mivel az iskolák, a család, az osztálytársak és széles körben akár a társadalom is fontos szerepet tulajdonítanak a sportban elért teljesítménynek (hiszen ez átvitt értelemben a támogató közösség sikere is), ezért a sportolás, a sporteredmények hangsúlyozásával hozzájárul a tanulmányi eredmények romlásához. Így a társadalmi presztízs, -megbecsültség és -tőke által szerzett haszon elvész, így akár negatív irányba is elmozdulhat a mérleg, s a sportolók rosszabbul teljesíthetnek az iskolában. Ezt bizonyítja Hauser és Lueptow kutatása is, miszerint noha a sportoló középiskolások jobb tanulmányi eredményeket értek el a középiskolai pályafutás végén, de kisebb mértékű volt a fejlődésük (pontszámokban mérve) nem sportoló társaiknál, így teljesítményük relatíve csökkent.
A társadalmi háttér fontossága
Az USA-ban elterjedt, hogy a felsőoktatásba ösztöndíjjal támogatják a hátrányos helyzetű, de jól sportoló diákokat, alacsonyabb tanulmányi átlaguk ellenére is. Így számos vizsgálat indult annak kiderítésére, mekkora szerepe lehet a társadalmi háttértényezőknek az eredményességi mutatókra. Sokan a társadalmi háttér negatív vagy pozitív kihatását egyfajta szelektáló erőnek feltételezik. Kérdéses, hogy vajon a sportolás lehetősége nem-e kézenfekvőbb egy jobb társadalmi helyzetben élő hallgatónak, aki valószínűleg jobb társadalmi helyzetéből adódóan inkább ér el jobb eredményt a központi teszteken, nagyobb valószínűséggel kerül be a felsőoktatásba, s szerez diplomát. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a tehetséges, ámde hátrányos helyzetű sportolók, akik talán épp kiemelkedő sporteredményeiknek köszönhetően sportösztöndíjjal tanulnak és sportolnak az adott egyetemen/főiskolán, hátrányos helyzetükből kifolyólag rosszabbul teljesítenek a tanulmányaik során (sokszor már a középiskolában is). Purdy, Eitzen és Hufnagel kutatásai is ezt támasztják alá: több mint 2000 egyetemista sportolót vizsgáltak 10 éven át, s azt kapták, hogy
a sportolók kevésbé voltak felkészülve és rosszabbul teljesítettek tanulmányaikat tekintve nem sportoló társaiknál.
Nem minden sportoló teljesített egyformán: a legrosszabb eredményeket a focista és a kosárlabdázó sportösztöndíjjal rendelkezők és a fizetett sportban résztvevők produkálták. Videon megállapítja, hogy valóban van a társadalmi háttérnek szelekciós hatása a sportra vonatkozóan (a jobb társadalmi háttérrel rendelkezők esélye nagyobb a sportolásra), de emellett kimutatható a sportolás pozitív hatása is a tanulmányi eredményességre. Más kutatási eredmények nemcsak a sportolás pozitív hatását mutatták ki az eredményesség bizonyos dimenzióira (például matematika és olvasási kompetenciákat mérő mutatókra), hanem azt is, hogy a jobb társadalmi háttérrel rendelkező diákok jobban teljesítenek ezeken a kompetencia teszteken. Éppen ezért a sportolás és eredményesség összefüggéseinek vizsgálatakor elengedhetetlen a társadalmi háttérváltozók kontrollálása.
Talán sokan ismerik a Szív bajnokai c. filmet. Sok a fentiekben tárgyalt sportpszichológiai hatás látható benne. Egy halmozottan hátrányos helyzetű, sportban tehetséges fiatal fiú igaz történetéről szól. A filmben megelevenedő család fontos szerepet tölt be a fiú életébe. Jól láthatóak a társadalmi csoportok közötti különbségek, az élsportba való bekerülés lehetőségei és az előítéletek, a tanulás és sport összefüggései, illetve egy szegény sorsú fiatal kiemelkedése ebből a környezetből a sport révén.
Mint láthatjuk, számos területen hatása van a sportnak, és a társadalmi háttérnek.
Ezek közül van, amire nincs hatásunk, hiszen nem tehetünk arról, hová születünk, de a sport fiatal kortól való előtérbe helyezése szinte csak pozitívan befolyásolhatja életünket. Azonban ha nem volt lehetőségünk fiatalon elkezdeni sportolni, ne feledjük, soha nem késő, és a személyiségünk sport általi fejlődése kihatással lesz a mindennapjainkra, életvitelünkre, karrierünkre, ezáltal társadalmi helyzetünkre, ami által szebb és jobb jövőt biztosíthatunk a következő nemzedéknek.
Irodalom
Kovács Klára: Sportpszichológia (Debreceni tudományegyetem)
Bowen, W. G., Lewin, S. A. (2003): Reclaiming the Game. College Sports and Educational Values. Princeton – Oxford, Princeton University Press
Coleman, J. S. (1961): The Adolescent Society. The Free Press, New York
Kép: www.pixabay.com
