Már hazánkban is egyre több szenvedélybeteg mondhatja el magáról, hogy Minnesota-szemléletű kezelőhelyen tette meg az első lépést a józan élet felé. De mit kínál ez a modell a függőknek, hogyan működik a gyakorlatban, és mi teszi különlegessé? A felépülési program jellegzetességeit a Nyírő Gyula OPAI Addiktológiai Osztályán belül működő Minnesota Részleg vezetőjével és egykori klienseivel jártuk körül.
Boldizsár közel tíz éven át küzdött alkoholizmusával, és jó pár sikertelen leállási próbálkozáson volt túl, amikor 2013-ban harmadszor költözött el tőle a családja szenvedélye miatt. „Közel két hónapon át minden napot ivással töltöttem. Egy este villámcsapásként ért, hogy mi lesz velem, ha elesek, ki segít felállni, ki szól a mentőknek – akkor döbbentem rá, hogy a függőségem miatt teljesen egyedül maradtam. Abban a pillanatban döntöttem úgy, hogy többet nem iszom. Bekapcsoltam a televíziót és pont a Minnesota Részleg indulásáról szóló riport végét láttam. Rögtön telefonáltam, mondván egy próbát megér, ettől több vesztenivalóm már úgy sincs, majd fel is vettek az éppen akkoriban induló turnusra” – emlékszik vissza. Boldizsár az elsők között végezte el a programot. Ma már több mint 2600 napja józan, a Minnesota Részleg pedig több száz sorstársának segített abban, hogy kövessék példáját.
Miért éppen Minnesota?
A legelső Minnesota programot Magyarországon közel három évtizede hívta életre a szigetvári kórház alkoholisták számára. A Nyírő falai között Dr. Német Attila alapító főigazgató indította el az első Minnesota rendszerű részleget a mostani elődjeként. Ma már országszerte több Minnesota-rendszerű kezelőhely létezik, amelyekben közös, hogy követik az Egyesült Államokból induló modell alapelveit és karakterisztikumait. „A Minnesotához tartozó kötelező elem például az anonim csoportok – így Anonim Alkoholisták (AA) vagy Anonim Szerencsejátékosok (GA) – szellemiségén és gyakorlatán alapuló működésmód, azaz a 12 lépéses felépülési program elfogadása. De ilyen alapelvnek számít a betegségmodellben való gondolkodás is: a szenvedélybetegséget krónikus és progresszív állapotnak gondoljuk, melyből meggyógyulás nem lehetséges, ám állandó odafigyeléssel tünetmentes, teljes életet lehet élni” – emel ki néhány példát Tremkó Mariann klinikai szakpszichológus, programvezető. Mivel a Minnesota rendszerszemléletben gondolkozik,
hisznek abban, hogy a betegség családban keletkezik és ott is történik a felépülés, ezért a hozzátartozók nehézségeivel is törődnek az ennek szentelt csoporton.
Hasonló jellegzetesség a multidiszciplináris team, ennek jegyében pedig a különböző végzettségű szakemberek mellett sajátélményű segítő is a stáb tagja. A Nyírős csapatban így a pszichiáter, a szakpszichológus, az addiktológiai konzultáns és a nővérek mellett felépülési programjukat régóta folytató, józan szenvedélybetegek is fontos szerepet kapnak. „Mi, alkoholisták nem vagyunk egyformák. Sokat segít a felépülésben, hogy a részlegen olyan emberek is foglalkoznak velünk, akik végigjárták a mi utunkat, tudják milyen felépülni ebből a betegségből és milyen nehéz a józanság útján maradni” – értékeli munkájuk jelentőségét Boldizsár. Ahogy Tremkó Mariann fogalmaz, a Minnesotán a szakmaiság nem végzettséget jelent elsősorban, hanem élettapasztalatot, emberi hozzáállást, az új dolgok iránti nyitottságot és a közösségben végzett munka iránti elköteleződést.
Ezeken az alappilléreken túl minden kezelőhely maga alakíthatja arculatát – a Nyírős Minnesota pszichoterápiás elemekkel színesíti az ellátást: „Minthogy a Minnesota értelmezésünk szerint a pszichoterápia és az önsegítés határmezsgyéjén fekszik, módszertanában a hagyományos pszichoterápia és önsegítés eszközei beleférnek. Előbbihez például a fókuszorientált csoportterápia, pszichoedukáció, kreatív foglalkozások tartoznak, utóbbihoz pedig az anonim közösségekből ismerhető lépéscsoportok, speaker gyűlések.” Az egymásra épülő foglalkozásokat nyolchetes, részletes órarendbe foglalták, így a résztvevők visszatanulnak a tervezésbe és a struktúrába is, ami korábban szenvedélyüknek köszönhetően eltűnt életükből, és a mindennapok rutinjába olyan felépülést támogató tevékenységek is bekerülnek, mint az anonim csoportok látogatása.
Ezek Péter életében is fontos pillérek lettek, aki 2019 nyarán azután jelentkezett a részlegre, hogy egy gyógyszermegvonás okozta GM roham után az utcára került. „Nem volt hol laknom, nem volt mit ennem, halálfélelmem volt, innom és gyógyszereznem kellett. Egy bőrönddel és egy biciklivel az utcán nem volt jobb ötletem, mint bevonulni az OPAI pszichiátriájára, innen kerültem át az addiktológiára, majd a Minnesota Részlegre. Itt kezdtem el megérteni, hogyan viselkedik egy józan ember. Megtanultam napi és heti tervet készíteni, rendet tartani magam körül, illetve felismertem, hogy mennyire fontos nekem a rendszeresség. Betartom a szponzorom ajánlásait, így hét napból hétszer igyekszem gyűlésre menni” – beszél az életében bekövetkezett változásokról.
Kórházi pizsama helyett
A részleg olyan felnőtteket fogad, akik életében a fő problémát az alkoholfüggőség, illetve a kényszeres szerencsejáték jelenti, továbbá motiváltak a változásra és nyitottak a terápiával járó újfajta érzelmi élményekre. A fő cél a terápiás munka során az, hogy megismerjék a betegségüket, megtanuljanak bízni önmagukban és a sorstársaikban, közelebb kerüljenek az érzéseikhez, és mélyebb önismerethez jussanak, ami sokszor nehéz, fájdalmas folyamat.
Az érkezőket gyakran meglepi, hogy nem klasszikus kórházi osztályra érkeznek. „Hozzánk nem befekszenek, hanem beköltöznek a páciensek. Nincs pizsama és nincs fekvőbeteg. Szabadidőruhában beszélgetős csoportokat lehet látni leginkább, néha nagy nevetések harsannak föl a csoportszobákból. Szoktuk mondani, hogy a betegek nem azért vannak itt, hogy jól érezzék magukat, de nem tilos jól érezni magukat” – magyarázza Tremkó Mariann.
Sokan több kezeléssel, számos visszaeséssel a hátuk mögött keresik fel a Minnesotát, és nem ritka az sem, hogy több évtizedes alkoholizmus után a nyolchetes program segít valakinek tartósan a józanodás útjára lépni – Ádám például 25 évnyi alkoholizmussal, gyógyszerfüggőséggel, játékszenvedélyre való hajlammal és indulatkezelési konfliktusokkal érkezett a részlegre. Beszámolója jól mutatja, milyen komplex változások indulnak el a felépülés iránt elkötelezett emberek életében, és hogy a józanság mennyivel többet jelent a szerfogyasztástól való tartózkodásnál. „A terápiás közösségben tőlem sokkal rosszabb állapotú és nehezebb sorsú emberekkel találkoztam, ami az önsajnálatom lebontásához vezetett. Ma őszinte tudok lenni magammal és másokkal, szembe tudok nézni a valósággal, a múlt helyett a jelenben élek, és nem félek a jövőtől. Megjelent az életemben a megbocsátásra való hajlandóság és a spirituális elköteleződés” – sorolja. Ádám ma aktívan részt vesz az AA működésében, otthagyta mérgező munkahelyét, utazni és sportolni kezdett. A felépülését hátráltató rokonaitól, ismerőseitől eltávolodott, új, támogató kapcsolatokat épített ki, emellett pedig fontosnak tartja azt is, hogy felismerte a magány és az egyedüllét közötti különbséget.
Bezáruló-kitáruló világ
A koronavírus-pandémia kihívásai a Minnesotát sem kerülték el. Több alkalommal is bezárásra kényszerültek, legutóbb február elején nyitottak ki újra. A járványhelyzet miatt módosítaniuk kellett az órarendet, a külső helyszíneken zajló anonim gyűléseken való részvétel helyett pedig kialakították az online gyűléslátogatás lehetőségeit.
„Szerencsére a programunk kellően életerősnek tűnik, és a szüneteltetésünk alatt indított rendszeres online tevékenységeink is jól mutatják, hogy rendelkezünk tartalékokkal. Tavaly a Facebook oldalunkon kétnaponta két stábtagunk személyes megosztásokat tett közzé arról, hogy ők hogyan, milyen érzésekkel, gondolatokkal élik meg a járványhelyzetet. Ezekből a megosztásokból és régi pácienseink festményeiből Bezáruló-kitáruló világ címmel egy karanténnaplót állítottunk össze” – említ egy példát Tremkó Mariann arra, milyen módokon igyekeznek kapcsolódni a kliensekhez a járványhelyzet kihívásai között.
Az új páciensek megszólítása mellett a részlegen nagy hagyománya van a régi betegekkel való kapcsolattartásnak is. Az évente megrendezett Minnesota-születésnapokon minden egykori résztvevőt várnak, így eddig akár 50-60 fő is összegyűlt, hogy elmondják, miként élik most az életüket. Bár a tavalyi és idei születésnapot a koronavírus elsodorta, remélik, hogy legközelebb már újra együtt gyújthatják meg az ünnepi tortán a gyertyát.
***
Jelenleg a Nyírő Gyula OPAI Addiktológiai Osztálya az aktuális járványügyi helyzethez alkalmazkodva vesz fel új pácienseket. A Minnesota Részleg alkohol- és szerencsejáték-függő klienseket fogad előzetes felvételi interjú után, nyolchetes felépülési program keretein belül. Időpont-egyeztetésre az alábbi számon van lehetőség: +36 1 452 9432. További részletek az osztály honlapján.
