A „még nem” kifejezés jelentősége nagyobb, mint gondolnánk. Carol Dweck a Stanford Egyetem pszichológia professzora munkássága során azt kutatta, hogy lehet a nézőpontunkat átformálni. Kutatók az évek során többféle gondolkodásmódot, azaz mindsetet véltek felfedezni. Ezek alapján megkülönböztettek fejlődés fókuszú és rögzült szemléletmódot. Mi a különbség a kettő között és ez hogyan befolyásolja intelligenciánkat és teljesítményünket? Cikkünkből kiderül.
Egy kutatás során általános iskolás gyerekeknek korukhoz viszonyítva jóval nehezebb feladatokat adtak. A feladat elvégzése után megkérdezték a diákokat, ki hogyan ítélte meg a kihívást. Néhány gyerek nagyon el volt keseredve és nehéznek ítélte meg a feladatot. Elmondásuk alapján borzasztó volt. Ezzel szemben voltak olyan tanulók, akik ugyanarról a feladatról úgy nyilatkoztak, hogy nehéz volt, de bárcsak meg tudnák oldani! Sőt, mi több, akadt olyan diák is, aki azt mondta, dolgozni fog azon, hogy olyan okos legyen, hogy meg tudja oldani az ehhez hasonló kihívásokat.
A két gyerekcsoport között a különbség a szemléletmódban mutatkozik meg. Míg azokra a tanulókra, akik fennakadtak a feladat nehézségén és a jelen problémán, a rögzült gondolkodásmód (fixed mindset), addig a fejlődésre törekvő gyerekekre a fejlődés fókuszú (growth mindset) gondolkodás volt jellemző.
Mi befolyásolja a mindset jellegét?
Nos, az akadémiai teljesítményt befolyásolják társadalmi és gazdasági jellemzők, valamint pszichológiai faktorok. Korábbi eredmények azt mutatták, hogy a szülők bevétele, valamint a gazdasági helyzet nagyban befolyásolja a gyerekek gondolkodásmódját. Kedvezőtlenebb anyagi háttérrel rendelkező gyerekek körében a rögzült gondolkodásmód sokkal inkább jellemző, mint vagyonosabb társaik körében. Ez pedig befolyásolja iskolai teljesítményüket, valamint egyetemi éveiket is.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak a gazdagabb háttérrel rendelkezők lehetnek sikeresek.
Azok, akik ugyanolyan pszichológiai karakterfaktorokkal, de problémamegoldó szemlélettel rendelkeznek, tanulmányaikat jobban élvezik és eredményeik kiválóbbak, mint a rögzült mindsettel rendelkező társaiké. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szerényebb háttérrel rendelkezők között a rögzült mindset jellemzőbb. Ugyanakkor, ha valaki fejlődés központú gondolkodásmóddal rendelkezik, nagyobb eséllyel él sikeres éltet és könnyebben tör ki helyzetéből.
Miként lehetséges ez?
Az anyagi háttér mellett, a kutatók a pszichológiai faktorokat is vizsgálták. Azt találták, akik fejlődés fókuszú háttérrel rendelkeznek, hisznek saját maguk, helyzetük és intelligenciájuk fejlődésében. Összefoglalva a sikeres életet a mindset milyensége határozza meg.
A folyamat jutalmazása
Chicagóban általános iskolás gyerekek tesztet írtak, és sikertelen teszt esetén a tanárok nem jegyet írtak a papírra, hanem az alábbi kifejezést:
„Még nem.”
Ez pedig nem a bukás és a sikertelenség érzését kelti, sokkal inkább a fejlődésre buzdít és reményt kelt. Valamint ezzel nem a végkifejletről, hanem a folyamatról adtak visszajelzést a tanárok. Ezzel tovább dolgozva, a kutatók rögzült gondolkodású gyerekek szemléletét át tudták formálni fejlődés fókuszúvá. Mindez azt igazolja, hogy a mindset megváltoztatható.
Hangsúly a folyamaton van
Ezek alapján Dweck és munkatársai tanulási folyamatot megerősítő játékok fejlesztésével kezdtek el dolgozni. A fejlesztő programok a fejlődés fókuszú gondolkodásmód kialakulását és annak fejlődését segítik. A programok a fejlődési folyamatról és a befektetett energiáról adnak visszajelzést, nem pedig magáról a végeredményről.
A lényeg a pozitív megerősítésen van.
Eddig az élt a köztudatban, hogy az intelligencia nem fejleszthető, mindenkinek azzal kell dolgoznia, amivel született. A diákokat tanítani lehet az agyi plaszticitásról és a tehetség új megközelítéséről úgy, mint egy dinamikus és fejleszthető jellemvonásról (attribútumról). Gyakran agyunk elhiszi, hogy bizonyos tulajdonságokon és jellemzőkön nem tudunk változtatni. Ilyen például az a meggyőződés, hogy nem vagyunk jó matekosok, és ez eleve elrendelt, nem tudunk rajta változtatni.
Ez a kijelentés azonban hibás. Dweck szerint már fiatal kortól kezdve kellene tanítani, hogy az agy olyan, mint egy izom, ami fejleszthető és gyakorlással erősödik.
A bukások pedig nem az eredmények jellemzői, hanem egy természetes fejlődési folyamat részei.
A gondolkodásmódunk alapvetően befolyásolja eredményeinket, iskolai és munkahelyi teljesítményünket, valamint sikerességünket. Semmi sem lehetetlen, csak el kell hinnünk, hogy képesek vagyunk rá és a sikertelenség nem minősít, inkább tanít minket.
***
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.
Felhasznált szakirodalom: Buchanan, A., & Kern, M. L. (2017). The benefit mindset: The psychology of contribution and everyday leadership. International Journal of Wellbeing, 7(1). Claro, S., Paunesku, D., & Dweck, C. S. (2016). Growth mindset tempers the effects of poverty on academic achievement. Proceedings of the National Academy of Sciences, 113(31), 8664-8668. O'Rourke, E., Haimovitz, K., Ballweber, C., Dweck, C., & Popović, Z. (2014, April). Brain points: a growth mindset incentive structure boosts persistence in an educational game. In Proceedings of the SIGCHI conference on human factors in computing systems (pp. 3339-3348). ACM. További forrás itt.