A konfliktus az emberi kapcsolatok természetes velejárója, legyen szó akár a magánéletről, akár a munkahelyünkről. Utóbbi kapcsán számtalan tanulmány született, melyek azt vizsgálták, hogyan hat mindez ránk. Milyen típusai vannak az irodai viszályoknak? Milyen hatásaik lehetnek? Kik jobbak a konfliktusok kezelésében? Cikkünkből kiderül.

Munkahelyi összetűzések a legjobb helyeken is előfordulnak, hiszen az emberi természet velejárója, hogy olykor konfrontálódjunk. Az azonban korántsem mindegy, mi okozza a nézeteltérést, és az se, hogy mi hogyan kezeljük azt. Attól függetlenül, hogy milyen komoly konfliktusról van szó, nem csupán az érintetteket, de azok környezetét is negatívan befolyásolja, így a munkahelyeken is károst hatást fejt ki. Az alábbiakban több cikk következtetésein keresztül kalauzoljuk olvasóinkat a téma rejtelmeibe.

A megbocsátás mindenkin segít: a dolgozón és a szervezeten is

A munkahelyi konfliktusok növelik a hiányzások számát, a munkahelyi stresszt, valamint rontják a teljesítményt és a dolgozók egészségi állapotát is. Egy 2016-ban készült kutatásban annak próbáltak utánajárni, hogy a megbocsátás milyen szerepet játszik ezek hatásának érvényesülésében. Ennek eredményeképpen azt találták, hogy kifizetődő a szervezetek számára elősegíteni a dolgozók megbocsátási készségét, és kiépíteni egy olyan kultúrát, ami ezt támogatja, ugyanis mindez enyhíti a negatív hatásokat.

A sikeres konfliktuskezelés tanulható!

Egy későbbi amerikai kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy vajon lehet-e pozitív hozadéka a munkahelyi összezörrenéseknek, így alaposan átvizsgálták a korábbi szakirodalmat. A hatékony érzelemszabályozás, a rugalmas gondolkodás, az egyensúlyozási készség a saját és a másik nézőpontjai között mind tanulhatóak, ugyanakkor elősegítik a sikeres konfliktuskezelést a szervezeten belül.

Munkahelyi konfliktusok számokban

A konfliktusok költségesek, nem csupán emberi oldalról megközelítve, de gazdaságilag is. Egy 2010-es kutatás szerint Kanadában a vezetők átlagosan heti három órát töltenek a munkaidejükből azzal, hogy aggódnak a beosztottjaik közötti nézeteltérések miatt. Amennyiben egy konfliktus elfajul, akár hivatalos eljárást is vonhat maga után, aminek a költségei több tíz millió forintba is kerülhetnek.

Extrovertáltak hátrányban

Az extrovertáltak híresek kiemelkedő szociális készségeikről, így amikor róluk van szó, azt gondolnánk, a konfliktusos helyzetekből is képesek a legjobban kijönni. Kinek ne lennének ilyen kollégái? Mindenkivel jóban van, elcseveg a folyosón, bárkit könnyedén megszólít és beszélgetést kezdeményez, egyszerűen központi figura. Biztosan győztesen kerül ki a viszályokból is, ha egyáltalán adódik olyan helyzet a számára – gondolhatják sokan kívülről szemlélve. Ez azonban koránt sincs így. Egy nemzetközi kutatásban 27 munkahelyi csoportot – vagy ahogyan már itthon is egyre többet nevezzük – team-et vizsgáltak. Annak ellenére, hogy az extrovertált kollégák a pozitív helyzetekben lelkesedést és energiát visznek a csapatmunkába, amint felmerül egy konfliktus, ez pont a visszájára fordul. Mivel a problémamegoldásra törekednek, hangosan nyilvánítják ki véleményüket, mely olykor nyomás lehet a többi munkatárson, és csak olaj a tűzre.

Feladat vs. kapcsolat?

A hatásokat illetően az sem mindegy, milyen természetű a munkahelyi konfliktus. A szakértők szervezeti közegben megkülönböztetik a feladatból adódó nézeteltéréseket és a személyes összecsapásokból és súrlódásokból adódó, kapcsolatalapú viszályokat. Míg az utóbbi csupa negatív hozadékkal jár, az előbbi kifejezetten jó hatással bírhat. Amennyiben enyhe nézeteltérésről van szó, ami ráadásul az információmegosztást is segítheti, a csapatok teljesítményének növekedését fogja eredményezni.

 

Felhasznált irodalom: Cullen‐Lester, K. L., Leroy, H., Gerbasi, A., & Nishii, L. (2016). Energy’s role in the extraversion (dis) advantage: How energy ties and task conflict help clarify the relationship between extraversion and proactive performance. Journal of Organizational Behavior, 37(7) 1003–1022. doi: 10.1002/job.2087 Gilin Oore, D., Leiter, M. P., & LeBlanc, D. E. (2015). Individual and organizational factors promoting successful responses to workplace conflict. Canadian Psychology/psychologie canadienne, 56(3), 301. Liu, C., Li, C., Fan, J., & Nauta, M. M. (2015). Workplace conflict and absence/lateness: The moderating effect of core self-evaluation in China and the United States. International journal of stress management, 22(3), 243. Toussaint, L., Worthington Jr, E. L., Van Tongeren, D. R., Hook, J., Berry, J. W., Shivy, V. A., ... & Davis, D. E. (2018). Forgiveness Working: Forgiveness, Health, and Productivity in the Workplace. American Journal of Health Promotion, 32(1), 59-67.