Kettőt fizet, egyet kap – avagy hogyan ismerjük fel és kerüljük ki a vásárlás csapdáit?

Vajon miért kattintunk rá a bugyuta internetes hírdetésekre még akkor is, ha azok egyértelműen a mi átverésünkre készültek? Miért csábítanak minket vásárlásra a névre szóló, hírleveleken keresztül kapott ajánlatok? A kereskedők legfőbb célja a pénzkeresés, és ehhez gyakran pszichológiai trükkök bevetéséhez folyamodnak. Ezeknek sokszor még úgy is nehéz ellenállnunk, hogy közben pontosan tudjuk, manipulálnak bennünket. Mi ennek a jelenségnek a pszichológiai háttere, és mit tehetünk mégis ellene? Cikkünkből kiderül!

Az Arizona Állami Egyetem munkatársa, Naomi Mandel kutatócsoportjával együtt a kompenzációs fogyasztói magatartás modelljét vizsgálták. Ez az elmélet azt mondja ki, hogy a fogyasztás jelentős pszichológiai értéket biztosít a vásárló számára, ami nem a megvásárolt javak vagy szolgáltatások funkcionális hasznából származik. Eszerint a sokszor feleslegesnek tűnő költekezés mögött rejlő ok nem más, minthogy ezáltal önértékelésünket is növeljük. Olyan termékek vásárlása, melyek státuszszimbólumként tekinthető, csökkentik az eltérést a valós és ideális énképünk között.

Sokszor ennek az eltérésnek a forrása nem is mi vagyunk, hanem a reklámok.

A hirdetések könnyedén elérhetik, hogy elégedetlenek legyünk önmagunkkal. Elég csak egy vonzó modellt látnunk, akivel automatikusan összehasonlítjuk magunkat, és máris úgy érezzük, hogy a reklámozott termék megvásárlása az egyetlen út, hogy mi is úgy nézhessünk ki, mint ő. Ahhoz, hogy átlássunk ezeken a trükkökön és megfelelően tudjuk kezelni őket, keményen kell dolgoznunk azon, hogy lecsökkentsük az énképeink közötti eltérést.

Amikor szembekerülünk egy túlságosan csábító hírdetéssel, gyakran egyáltalán nem gondolunk bele, hogy mi az, amivel már rendelkezünk és amire így már nincs szükségünk.

Létezik azonban még egy jelenség, ami hozzájárul ahhoz, hogy a marketingfogások működjenek rajtunk, ez pedig a nárcizmus. Ha valakit egyáltalán nem foglalkoztat annak a gondolata, hogy mindenki másnál jobb legyen, akkor őt aligha fogja érzékenyen érinteni egy csinosabb modell látványa. Aliette Lambert és kollégái szerint a „nárcisztikus vásárló" állandó szükséglete, hogy kitűnjön a tömegből, ezért sokkal könnyebben is esik áldozatául a kereskedők ego-központú üzeneteinek.

Az ellentrükkök

1. Támaszd alá az önbecsülésedet, mielőtt vásárolnál!

Ezek a hirdetések azt szeretnék elérni, hogy úgy érezd, valami fontos dolog hiányzik az életedből. A legjobb, ha vásárlás előtt a személyiséged pozitív oldalára fókuszálsz és kiemeled saját erősségeidet. Ha pedig ajándékról van szó, akkor ismerd fel, hogy nem kell hatalmas költekezésekbe bonyolódnod azért, hogy a számodra fontos emberek szeressenek.

2. Olvasd el az apróbetűs részt!

A leghatásosabb reklámok szinte semmi másból sem állnak, csak egy hatalmas feliratból, ami szinte már tolakodóan nyomja az ember arcába az aktuális kihagyhatatlan szuperajánlatot. Sajnos sokszor be is ugrunk ezeknek, és csak fizetéskor vesszük észre, hogy nem minden úgy van, ahogy azt az ajánlat hírdette. Ilyenkor ha újból megnézzük az eredeti reklámot, szinte biztos, hogy valahol találni fogunk egy kisbetűs részt, ami az akció feltételeit részletezi, és ami fölött nekünk teljesen elsiklott a figyelmünk. Érdemes ezért jobban odafigyelni a részletekre.

3. Ne dönts meggondolatlanul!

A kereskedők gyakran élnek olyan trükkökkel, melyek miatt az ember úgy érzi, hogy azonnal le kell csapnia arra az ajánlatra, különben az elveszik. Ez számukra azért hasznos, mert így szinte képtelenség végiggondolni azokat a szempontokat, amiket ilyenkor kellene. Az időnyomás erős motiváció, így történhet az, hogy pár pillanat alatt megvásárolunk valamit, amire igazából nem is lett volna szükségünk. Ezért tanácsos ilyenkor átgondolni, vajon tényleg hasznát fogjuk-e venni a terméknek, és hogy nincsenek-e jobb alternatíváink ennél az ajánlatnál.

4. Ne dőlj be az „utolsó darabok" trükknek!

A kereskedők gyakran használják ezt a kis csapdát, hogy növeljék bennünk a vásárlás sürgősségének érzését. Valóban, ha „már csak három darab van készleten", akkor gyorsabban fogunk cselekedni, és kevésbé fogjuk átgondolni tettünk következményeit.

5. Ne félj reklamálni!

Ha úgy érzed, hogy egy megtévesztő reklámmal találtad szembe magad, akkor vedd fel a telefont, és nyugodtan jelentsd az illetékeseknek a problémát. A kereskedők pontosan tudják, hogy mit csinálnak. Ha ésszerűen és udvariasan elmagyarázod nekik, hogy mi a probléma, akkor valószínűleg igazat fognak neked adni, és megkapod azt a kedvezményt, amire tényleg számítottál.

6. Azt vedd számba, amid van, és ne azt, amid nincs!

Amikor szembekerülünk egy túlságosan csábító hirdetéssel, gyakran egyáltalán nem gondolunk bele abba, hogy mi az, amire valójában nincs szükségünk. Hasznos, ha ilyenkor gondolatban végigfutunk azon, amink van, hogy kiszűrjük azt, hogy mire van igazán szükségünk, és mi az, amiből már így is hat hasonló darabunk van.

Ha megfogadjuk ezeket a stratégiákat, és minden gyanúsan vonzó hirdetés esetén felhasználjuk őket, nem lesz könnyű minket átverni. Egy kis tudatossággal csodákra képes az ember, így nem rossz, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen trükkökkel próbálnak minket átverni a különböző nagyvállalatok. Ez már önmagában egyfajta védelmet biztosít ellenük.