Kiegyensúlyozott élet – mibe érdemes energiát fektetni az eléréséhez?

Élete során mindenkit érnek nehézségek, azonban nem mindegy, hogyan reagálunk ezekre. Cikkünkből kiderül, hogy melyek azok a területek, amikre érdemes figyelni az egyensúly fenntartása érdekében.

Amikor fiatalokat kérdeztek arról, mit tartanak fő céljuknak az életben, a nagy többségük azt válaszolta, hogy gazdagok és híresek szeretnének lenni. Sokszor úgy tűnhet, hogy ezek kellenek a boldogság eléréséhez. Ki ne érezné magát jól egy szép házban, egy nagy utazástól vagy finom ételektől? Ezeknek az eléréséhez mind pénz kell, és azt is tudjuk, hogy a szocio-ökonómiai státuszunk nagyban befolyásolja az életminőségünket. A kevésbé fejlett lakóhelyeken, ahol kevesebb lehetőség van pihenni vagy másképpen feltöltődni, például parkok hiányában, sokkal nagyobb a veszélye a depresszió kialakulásának.

Mégis, ha arra szeretnénk választ kapni, hogy min múlik az emberek boldogsága, a válasz más irányba mutat. A híres Harvard Study of Adult Development hetvenöt éven át követte ugyanazon emberek életének az alakulását, és azt találta, hogy

a boldogság legfontosabb indikátora a szociális támogatottság.

Attól függetlenül, hogy milyen környezetből jöttek, azok az emberek, akiknek sikerült minőségi és bizalmi kapcsolatokat kialakítani a társaikkal, elégedettebbek voltak az életükkel. Az, hogy milyen a kapcsolatunk a családunkkal és barátainkkal, sokat számít. Az interperszonális kapcsolatok mennyisége csak gyenge összefüggésben állt a mentális egészséggel. Nem a kapcsolatok mennyiségén, hanem a minőségén van a hangsúly, jobban járunk tehát, ha inkább kevesebb, de igazán mély és őszinte kapcsolat kialakítására törekszünk. Ezek középpontjában a kötődés, kölcsönös tisztelet és bizalom áll.

Egy svéd kutatásban azt vizsgálták, mennyire „véd meg” a szociális támogatottság a negatív életesemények által okozott traumáktól. A negatív életesemények potenciális stresszforrást jelentenek, ilyen például egy betegség, válás, haláleset vagy akár a munkahely elvesztése. A társas támogatottságot illetően két csoportot különböztettek meg: az egyik csoportnak erős szociális támogatottsága volt, a másiknak pedig gyenge. Azt találták, hogy a szociális kapcsolatoknak csak akkor volt szerepe, ha valakit sok negatív életesemény ért.

A megfelelő társas támogatottság tehát tompító hatással bír a minket érő megpróbáltatásokra.

Honnan tudod, hogy erős szociális támogatottságod van?

Néhány jel, ami arra utal, hogy minőségi kapcsolataid vannak:

1. Erősen kötődsz a közeli családodhoz és barátaidhoz.
2. Tudod, hogy mi a véleményük a legtöbb dolgokról.
3. Önmagad tudsz lenni mellettük.
4. Értékesnek tartják a véleményedet.
5. Úgy érzed, számíthatsz rájuk a jövőben.

Az is fontos szerepet játszik a mentális egészségünk megőrzésében, hogy milyen a megküzdési stratégiánk. Rotter (1966) két fő csoportot különböztetett meg: a belső kontrollosok csoportját, akik úgy érzik, kontroll alatt tartják az életüket, és azok eseményeiért ők maguk felelősek; és a külső kontrollos embereket, akik inkább külső faktoroknak tulajdonítanak jelentőséget. Ezt inkább úgy kell elképzelni, mint egy kontinuumot, ahol a két csoport a szélsőségeket jelzi. Ez azonban egy tanult dolog, így változtatni is tudunk a megküzdési stratégiánkon.

A belső kontrollos személyek jellemzői:

• függetlenebbek
• úgy érzik, hatással vannak az életük alakulására, és
• nagyobb felelősséget vállalnak a tetteikért.

A külső kontrollos személyek jellemzői:

• kevesebb motivációjuk van a teljesítésre, mivel úgy érzik, a belefektetett munkájuknak nincs különösebb hatása a végeredményre, tehetetlennek érzik magukat,
• gyakran tulajdonítják sikerüket a szerencsének, kudarcukat pedig az igazságtalanságnak, és
• többet szoronganak teljesítményhelyzetekben.

A külső kontrollos csoportnak, akiket sok negatív életesemény ért és gyenge szociális háló vett körül, nagyban megnövekedtek a depressziós és szorongásos tüneteik. A belső kontrollos csoportnak viszont – függetlenül a társas támogatottságtól – nem változott jelentősen a mentális egészsége.

Összességében tehát az erős társas támogatottság csökkenti a depresszió tüneteinek kialakulási valószínűségét, de ez főként a külső kontrollos személyekre igaz.

A társas támogatottság tompító hatása azoknál érvényesül elsősorban, akik az őket ért megpróbáltatásokra a külvilágból keresnek támaszt.

Azoknak viszont, akiknél a belső kontrollos megküzdési stratégia érvényesül, kevésbé van szükségük arra, hogy a külvilágra támaszkodjanak nehézségek esetén, hiszen úgy érzik, ők maguk irányítják az életüket, és kompetensek annak alakulását megváltoztatni. Ezért tehát nemcsak a társas kapcsolatainkat érdemes gondozni, hanem a saját megküzdési stratégiánkkal is érdemes foglalkozni. Fontos hogy felelősséget vállaljunk tetteinkért, és őszintén szembenézzünk a kudarcokkal és sikerekkel egyaránt. Ha kudarc ér bennünket, érdemes megnézni, mi a mi felelősségünk, így tanulhatunk belőle, és ez fejlődésre ad lehetőséget.