Legtöbbünk legalább egy agresszív/hatalmaskodó főnökkel találkozik karrierje során – állítják a szakemberek. Mit tehetünk, hogy elkerüljük a legrosszabbat? Az ilyenkor megszokott áldozatszerepből kilépve, egy másféle szemszögből értelmezve felettesünk viselkedését megérthetjük, mi rejlik valójában a zsarnoki maszk mögött – a megoldás innen pedig már csak egy lépés.
Manapság, mikor a legtöbb céget pontozni tudjuk az interneten, illetve akár névtelenül is véleményt írhatunk a feletteseinkről, egy-egy szervezet a hírnevét kockáztatja, ha nem megfelelően bánik dolgozóival. A vezetők körében nem ritka a hatalommal való visszaélés – ám ezért a cégek gyakran nagy árat fizetnek: a beosztottak elégedetlensége megtorláshoz vezethet.
Hatalmaskodás majd ráfizetés
Harvey Hornstein pszichológus, a „Brutal Bosses” könyv szerzője szerint a főnökök oldaláról érkező erőszakos viselkedés legtöbbször további erőszakot szül. Ez nem más, mint a beosztottak bosszúja, amely sokszor a főnököt vagy a céget megcélzó destruktív viselkedésben nyilvánul meg.
Tökéletes példa erre, ahogy egy kansasi szoftvergyártó cég dolgozói reagáltak a főnökük lekezelő bánásmódjára. A cég ügyvezető igazgatója e-mailben kirúgással fenyegette a neki dolgozó menedzsereket, amennyiben nem oldják meg, hogy a szombati napokon is legalább félig tele legyen a céges parkoló a dolgozók autóival. A levelet a következővel zárta: „A megoldásra két hetet adok, tik-tak”. A válasz nem váratott sokat magára. A menedzserek az internet előnyeit kihasználva megosztották a világgal a történteket, mire a cég részvényei vészesen zuhanni kezdtek. A dolgozói bosszú tehát komoly következményekkel járhat.
A produktív bosszú
Mielőtt történetünket a világhálóra vinnénk, esetleg más egyéb romboló módot választanánk annak jelzésére: nem tetszik a főnökünk viselkedése, érdemes elgondolkodnunk, hogyan tudnánk cégen belül, produktív kimenetellel orvosolni a problémát.
Milyen a hasznos bosszú? Jól célzott, jól időzített és a megfelelő motiváció hajtja.
Mit is jelent mindez? Bosszúnk célpontja a főnök legyen, senki más. A legjobb, ha az agresszív viselkedés időpontjában vágunk vissza. Mindezt pedig azzal a motivációval tegyük, hogy véget vessünk a fennálló szituációnak.
Hogyan lesz valakiből zsarnok?
Nathanel Fast és Serena Chan pszichológus kutatók Psychological Science nevű szaklapban megjelent cikke szerint
azok a vezetők hajlamosak a leginkább agresszióra, akik úgy töltenek be hatalommal járó pozíciót, hogy közben alkalmatlannak érzik magukat a feladatra.
A kutatás - melybe 90 dolgozó felnőttet vontak be - feltárta, hogy azok számoltak be agresszív tendenciákról a munkahelyükön, akik nem érezték magukat kellően kompetensnek a munkájukban. Mindezt a következő kutatással is alátámasztották: 59 egyetemi diákot tanári vagy diák szereppel ruháztak fel. Míg a „tanárok” csoportjában a résztvevők megtapasztalhatták, milyen a tanári munkával járó hatalom, a „diákok” csoportjába kerültek maradtak a „megszokott” diákszerepben. A résztvevőkkel kitöltettek egy hamis vezetői képességeket mérő tesztet. Az ív nem a valóságot tükrözve azt jelezte vissza: a kitöltő alkalmas-e a vezetésre, vagy csak átlagos vezetői tulajdonságokkal rendelkezik. A következőkben a „tanárok” azt az információt kapták, hogy a „diákjaik” 20 dollárért versengenek. Ám az, hogy az összeg elnyeréséhez szükséges feladatok közül a könnyebbet vagy nehezebbet adják nekik, már rajtuk múlik. A tanári szerepet kapók leginkább akkor választották a nehezebb feladatot, így lehetetlenítve el a „diákjaikat” a pénznyereménytől, ha korábban azt a visszajelzést kapták: nem elég jó vezetők.
Bosszú helyett hízelgés
Szakemberek úgy vélik, a közvetlen beavatkozásként is értelmezhető bosszú helyett érdemes megfontolni a hízelgést, mint főnök-szelídítő technikát. A működési elv a következő: azért válik valakiből bántalmazó felettes, mert önértékelési problémái vannak. Nem hisz benne, hogy jó abban, amit csinál. Amennyiben azonban segítünk neki változtatni ezen az érzésen, „hízelgünk neki”, inkompetens vezér helyett egy, a pozíciójára a hibáival együtt is alkalmas emberként tekinthet magára, akit érdemes követni, aki szerethető.
